Az erdélyi magyarok is megemlékeztek a szerdai nemzeti ünnepről. A román miniszterelnök tiszteletét fejezte ki az ünnep iránt, akadt azonban egy kis bökkenő: az ünneplő erdélyi emberek iránti tisztelete ugyanis rendőri vegzálásában fejeződött ki.

Itthon sehonnai bérfütyülők elnézést kérek, szabad európai demokraták fejezték ki nemtetszésüket március 15-én, és úgy tűnik, hogy az erdélyi magyarság is túl sokat kér, amikor méltóságteljesen, zavartalanul akar ünnepelni.

Március 15-e alkalmából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a honlapján tette közzé az erdélyi magyarság 12 legfontosabb aktuális követelésének listáját. A szövetség már a 2017-es kívánságlista fejlécébe beleírta, amit a legfontosabbnak tart: legyen béke, szabadság és egyetértés!

A kiáltvány alapján az erdélyi magyarság a következőket kéri:

1. Új alkotmányt kíván, amely államalkotó tényezőként ismeri el a romániai, az erdélyi magyar közösséget.
2. Jogállamot: a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények betartását.
3. Egy etnikumközi szerződés szükségességét, amely tartósan biztosítja a békés román-magyar együttélést.
4. Azt kéri, hogy az alkotmány mondja ki: Románia többnyelvű, több kultúrájú ország.
5. Azt, hogy a személyi és közösségi jogok intézményét széleskörűen biztosítsák.
6. Több tiszteletet kér a helyi közösségeknek, és azt, hogy a magyar legyen a második hivatalos nyelv Erdélyben, továbbá a magyarok szabadon használhassák közösségi szimbólumaikat, jelképeiket.
7. Nagyobb hatásköröket az önkormányzatoknak.
8. A kommunizmus idején elkobzott javak visszaszolgáltatásának gyorsítását és befejezését kéri.
9. A minőségi anyanyelvi oktatás biztosítását minden magyar gyermek számára a bölcsődétől az egyetemig.
10. Az erdélyi autópályák befejezését, az utak és vasúti pályák korszerűsítését kéri.
11. Jóléti állam létrehozását, és tisztes megélhetést minden korosztálynak.
12. Legyen március 15. hivatalos ünnep Romániában.

Tekintetbe véve, hogy a Romániában élő magyarokhoz régóta kettős mércével viszonyul a román csendőrség, szinte meglepőnek hathat Sorin Grindeanu miniszterelnök magyarokhoz intézett március 15-i üzenete:

Grindeanu meggyőződése szerint az egység a sokszínűségben van (ami ugye Brüsszelben is divatos kifejezés), és tiszteletét fejezte ki a magyarok történelme, kulturális és szellemi hagyatéka iránt.

Valami úgy tűnik mégis félrecsúszott Románia szalmaláng természetű Erdély-tiszteletében, más magyarázatot legalább is nem találtunk az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közleményére, miszerint Erdély-zászlót vivő ünneplőket emelt ki a csendőrség a kolozsvári március 15-i felvonulás tömegéből. A nagykönyvben ezt hívták a farizeusok képmutatásának, ha emlékezetünk nem csal.

Visszatérve a csúnya,rossz lobogó témájára, a csendőrség Fancsali Ernőnél, az EMNP kolozsvári szervezetének elnökénél és négy másik felvonulónál kifogásolta az Erdély-címeres kék-piros-sárga zászlót.

Fancsali Ernő az MTI-nek elmondta, a csendőrök arra hivatkoztak, hogy a rendezvényt szervező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem tette lehetővé, hogy a magyar és a székely zászlón kívül más zászlókkal is vonuljanak az ünneplők.

Az elnöktől azt kérték, hogy vonja be a zászlót, vagy távozzon a felvonulásból. Mivel a felkérésnek nem tett eleget, őt és egy másik Erdély-zászlót vivő felvonulót 500 lejes (35 ezer forint) bírsággal sújtották. Az EMNP helyi vezetője elmondta: azt írták a jegyzőkönyvbe, hogy nem vetette alá magát a szervezők kérésének.

Megjegyezte, a csendőrök nem kifogásolták a zászló használatát, így továbbra is lobogtathatta Erdély zászlaját Kolozsvár főterén, de ezt csakis az ünneplő, felvonuló tömegtől távol tehette. Teljesen logikus.

Fancsali Ernő kijelentette, a bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítését fogja kérni a bíróságon. Az ő esete ugyanakkor nem egyedi, úgy tűnik, hogy a román hatóságok régóta küzdenek valami furcsa zászlóallergiával. Sebaj, talán egyszer túljutnak ezen is, hisz mégiscsak 2017-et írunk.