Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
amerika, london, párizs
 
 
 
 

Először fog négyszemközt tárgyalóasztalhoz ülni Putyin és Trump

2018. július 15. 22:09

Hétfőn a finn fővárosban tartják az amerikai-orosz csúcstalálkozót, az elemzők és a nagyvilág igen kíváncsian várják az eseményt. Lássuk, mit lehet tudni, illetve mit lehet még csak sejteni a találkozóval kapcsolatban!

Az MTI idézi az amerikai elemzőket, akiknek elsöprő többsége történelminek nevezi ezt az eseményt. Ezért is fogadják meglepetéssel, hogy a várakozásokat mind Donald Trump elnök, mind munkatársai vasárnap "hűteni" igyekeztek. A The New York Times publicistája, Roger Cohen a héten az Egyesült Államok "finlandizálásról" írt, utalva a hidegháború korszakára, amikor Finnország az orosz érdekeknek is megfelelően semleges maradt, és vezetői úgy vélték, hogy a második világháború utáni gazdasági sikerük és stabilitásuk az Oroszországgal (akkor még Szovjetunióval) fenntartott kapcsolataiknak köszönhető. 

Fotó: AFP

A The Washington Post című lap elemzője pedig a második világháború utáni amerikai és orosz befolyási övezeteket de facto jóváhagyó, 1945-ös jaltai szerződést idézve egy "új Jalta" kockázatait emlegette. Igaz, a szerző is elismerte: "nem 1945-öt írunk, és senki nem hisz 'az új nap hajnalában', mint akkor".

Donald Trump amerikai elnök még vasárnap, mielőtt az elnöki gépen Helsinkibe indult, a skóciai Turnburryben lévő golfklubjában nyilatkozott a CBS televízió riporterének, és kicsinyíteni igyekezett a csúcstalálkozó jelentőségét, akárcsak az amerikai közbeszédben megfogalmazott elvárásokat. Amikor a riporter a csúcstalálkozó céljairól faggatta, Trump csak azt mondta, majd a találkozó után fog részleteket közölni.

Szintén csillapította az esetleges túlzott várakozásokat John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Jon Huntsman, az Egyesült Államok Oroszországban akkreditált nagykövete is. Bolton vasárnap az ABC televízió Ez a hét című műsorában azt hangsúlyozta: az amerikai elnök nem azzal készül Helsinkibe, hogy konkrét, kézzelfogható eredmények szülessenek a csúcstalálkozón.

Azt kértük, és az oroszok ebbe beleegyeztek, hogy lényegében ne legyen előre meghatározott napirend"

– mondta Bolton. Jon Huntsman pedig az NBC televíziónak Helsinkiből adott interjújában egyenesen azt állította: nem is csúcstalálkozó van szó. Ő azt fejtegette, hogy a korábbi elnöki csúcstalálkozókkal szemben – mint például Ronald Reagan elnök 1984-es kínai látogatásakor – Helsinkiben nem lesz díszvacsora, nem adnak ki közös közleményt és nem tesznek politikai  nyilatkozatot sem.

A találkozón nem kizárható, hogy előkerül az amerikai választásokba történő "orosz beavatkozás" ügye is. Noha az ezzel kapcsolatos vizsgálatok még javában zajlanak, Trump azt mondta, "lehet, hogy felveti Putyinnak az ügyet."

Az amerikai kormányzat szócsöveként számon tartott Szabad Európa idézte Jon Huntsman nagykövetet, aki egy telekonferencián a napokban leszögezte:

az amerikai nemzetbiztonság érdeke, hogy megállapítsa, vajon Oroszország akarja-e a kétoldalú kapcsolatok javítását. A labda Oroszország térfelén van".

Trump már megérkezett Helsinkibe.

A találkozón várhatóan napirenden lesznek olyan témák, amelyek nem csupán az Egyesült Államok, hanem a világ biztonsági helyzetét is befolyásolják. Így napirendre kerülhet a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló, START III. néven ismert új START-szerződés, amelyet még 2010-ben írt alá Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov, az orosz diplomácia irányítója.

Az egyezmény akkor kimondta: mindkét fél úgy csökkenti hadászati támadó eszközei számát, hogy hét évvel később, azaz 2017-ben a telepített hordozóeszközökből ne legyen több 700-nál, a  nukleáris robbanófejek száma pedig 1550 lehet.

A héten az amerikai külügyminisztérium arról közölt adatokat, hogy az idén március óta mind Washington, mind Moszkva növelte a hadrendbe állított nukleáris robbanófejeinek számát: az Egyesült Államok jelenleg 1585, Oroszország pedig 1512 robbanófejet tart készenlétben.

Helsinkiben szinte bizonyosan szóba kerül a szíriai konfliktus is. A The New Yorker című lap a hét elején jelentetett meg hosszas cikket arról, hogy közel-keleti politikusok – köztük Abu Dzabi és Szaúd-Arábia koronahercegei – azért lobbiztak Washingtonban, hogy egyezzen meg Moszkvával, bírja rá Oroszországot Irán kiszorítására Szíriából.

Egyes források szerint Donald Trump éppen ennek érdekében mondta fel egyoldalúan az Iránnal kötött többhatalmi atomalkut. Szintén sajtóértesülések tudósítanak arról, hogy Trump kész lenne visszavonni az Oroszország elleni szankciókat, ha Putyin eléri Damaszkuszban az iráni fegyveres erők kivonását szíriai területről.

OLVASTAD MÁR?

amerika, london, párizs
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Hihetetlen gólokkal úszott el a feljutási esélyünk a Nemzetek Ligájában

Hihetetlen gólokkal úszott el a feljutási esélyünk a Nemzetek Ligájában

hajrá, magyarok!

Egy elképesztően sok hibával tarkított meccsen a magyar labdarúgó-válogatott döntetlent játszott Észtországban.

A brit adófizetők 2 millió fontjába kerül a szélsőséges imám védelme

A brit adófizetők 2 millió fontjába kerül a szélsőséges imám védelme

amerika, london, párizs

A brit hatóságok körülbelül kétmillió fontot fordítanak a hírhedt szélsőséges, Anjem Choudary hitszónok védelmére. A pakisztáni származású férfit a héten idő előtt kiengedték a börtönből, de további ellenőrzésére fokozott óvintézkedésekkel készülnek.

Úgy tűnik, hogy ma az Iszlám Állam lecsapott Kölnben

Rendőri akcióval véget ért a túszejtés a németországi Kölnben hétfő délután, az elkövető súlyosan megsebesült.

Miközben az illetékesek a homokba dugják a fejüket, a börtönökben egyre többen radikalizálódnak

A brit igazságügyi minisztérium megakadályozta egy tanulmány elkészítését, amely azt vizsgálta volna, hogy az elítéltek miért térnek át az iszlámra olyan nagy számban a nagy-britanniai börtönökben. A tanulmány azért is lett volna fontos, mert nemcsak az iszlám hitre térők száma növekedett meg, hanem kiugróan sokan radikalizálódnak is a szigetország büntetés-végrehajtási intézményeiben.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

A hétfő legfontosabb hírei egy helyen.

Bezzegrománia: tavaly naponta 600 román hagyta el a saját hazáját

Bezzegrománia: tavaly naponta 600 román hagyta el a saját hazáját

amerika, london, párizs

A vágyvezérelt baloldali újságírók hetente tolnak egy bezzegromániát, de általában elhallgatják, hogy az ország a társadalmi és a politikai csőd szélén táncol, a gazdasága romokban hever, a politikai vezetése pedig csupán Brüsszel és Washington helytartójaként működik.

Győzni kell az észtek ellen, hogy legyen miért számolgatni

Győzni kell az észtek ellen, hogy legyen miért számolgatni

hajrá, magyarok!

Hétfőn este Tallinnban lép pályára a magyar labdarúgó-válogatott a Nemzetek Ligája negyedik fordulójában.

"Ez a nemzedék gonosz nemzedék"

"Ez a nemzedék gonosz nemzedék"

szabad vasárnap

Tizenkét évvel ezelőtt, 2006. október 15-én verték halálra Szögi Lajos tiszavasvári tanárembert.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére