2017. január 20-án Donald J. Trump a Capitolium lépcsőjén letehetné az elnöki esküt. Öt hónappal 71. születésnapja előtt ő lenne a legidősebb amerikai elnök a hivatalba lépésének időpontjában, hét hónappal idősebb, mint amennyi Ronald Reagan volt.

Amennyiben november 8-án a New York-i milliárdost megválasztanák elnöknek, külpolitikailag – írja a dpa hírügynökség – Trump "Amerika az elsődleges" mottóhoz igazodna. Alapvetően meg akarja változtatni a szuperhatalom geopolitikai pozicionálását. Már 2015 áprilisában kijelentette:

A NATO küldetését és a szövetség, illetve a szövetségesek védelmét Trump újradefiniálná. Az olyan országokkal, mint Németország, Dél-Korea vagy Japán, megfizettetné az amerikai "védőernyőt".

A republikánus elnökjelölt vérmérséklete és ingerlékenysége azt vetíti előre, hogy alaposan megváltozna a hangnem az Egyesült Államok és a világ többi része között.

Trump kampányán vörös fonalként húzódott végig az illegális bevándorlás, általában a bevándorlással szembeni keményebb fellépés kérdése. Legalább százszor jelentette be a mexikói határon felhúzandó kerítés, fal tervét. A falnak a határ teljes hosszában, háromezer kilométer hosszan kellene húzódnia, magassága tíz és tizenöt méter között ingadozna, acélból és "gyönyörű" betonból készülne. Független elemzők a költségeket 25 milliárd dollárra, az építési időt pedig négy évre becsülik. Amerikai médiumok szerint ezek az adatok inkább azt valószínűsítik, hogy a végén a jelenlegi kerítés jelképes kibővítésére esne Trump választása.

Mi történne az illegális migránsok kitoloncolásával kapcsolatos Trump-tervekkel? Ehhez kiterjedt razziák lennének szükségesek, éttermekben és farmokon, gyárakban és építkezéseken, a rendőrségi állomány, az adminisztratív szervek létszámának felduzzasztása, stb. Az American Action Forum nevű washingtoni konzervatív agytröszt az akció költségének végösszegét 600 milliárd dollárra becsüli, s már csak ezért sem valószínű nagyon az elképzelés megvalósítása.

Trump elnökként újratárgyaltatná az Iránnal kötött atommegállapodást, hangzott az ígéret. Ugyancsak elrendelhetné a muzulmánok beutazásának tilalmat. A lépést ugyan az amerikai alkotmányra hivatkozva jogilag – és a siker reményében – meg lehetne támadni, de Trump már ezelőtt kész tényeket teremtene.

Trumpnak, ha elnök lenne, a kongresszusban szüksége lenne néhány változtatásra, ugyanis ő maga egyedül kevés ahhoz, hogy belenyúljon az egészségügyi ellátás témájába vagy az adótörvénykezésbe.

Az egyik legsúlyosabb következményekkel járó lépés lenne Trump részéről a legfelsőbb bíróság összetételének megváltoztatása. Haláleset miatt egy hely üres, s az életkor miatt más változások is küszöbön állnak. A bíróságnak, sok más országgal ellentétben, meghatározó szerepe van az Egyesült Államokban, s a téma is – Európában kevéssé érzékelhető módon – keményen jelen volt a kampányban. Trump mindent elkövetett a jobboldali kétkedők meggyőzésére: elnökként kizárólag ultrakonzervatív felfogású bírákat nevezne ki.

Az Egyesült Államok számára Trump nemrég egy "szerződést" ismertetett, amely úgymond ő és az amerikai választó között köttetne. Alapjában véve ez egy hatpontos populista terv, kezdve a kongresszusi képviselők mandátumidejének lerövidítésével, a politikai lobbisták számára kidolgozandó új szabályozásokkal bezárva.

A The New Yorker című lap Trumppal és esetleges elnökségével kapcsolatban a következő megállapításra jutott:

A The Washington Post Trump életrajzíróit kérdezte, akik egybehangzóan állították: Trump elnökként ugyanazt cselekedné, mint amit Trump jelöltként megígért, csak ez az egyetlen Trump van, egy "javított, bővített kiadású" Trump nem lesz.

(MTI)