A növekvő tendencia Európa-szerte szemmel látható: Svédországban 55 ezerről 162 ezerre, Ausztriában ötszörösére emelkedett a menedékkérelmek száma. Németországban 126 ezerről 745 ezerre, Olaszországban 123 ezerre gyarapodott a benyújtott kérelmek mennyisége három év alatt.

2015-ben Magyarországon 177 ezerre növekedett a kérelmet benyújtók száma, szemben a 2013-as számaránnyal, ami akkor még csak 18 ezer volt – erről a Magyar Idők számol be a Népességtudományi Intézet hírlevelének legutóbbi számában közölt tanulmánya alapján.

A tanulmány szerzője, Erát Dávid a menedékkérelmek változása mellett a pozitívan elbírált kérelmek alakulását is elemezte a 2008 és 2016 közötti időszakban, az Eurostat adatai alapján.

A számokból jól látszik, hogy 2008 és 2016 között az Euró­pai Unióban folyamatosan növekedett az EU-n kívülről érkezők által benyújtott menedékkérelmek száma: 2008-tól 2014-ig közel megháromszorozódott, 225 ezerről 626 ezer főre nőtt. A migránshullám csúcsévében, 2015-ben ugrásszerűen 1,3 mil­lió­ra nőtt, és egy évvel később is csak minimálisan mérséklődött.

Az unió egészét nézve egy átfogó tendencia látható: 2008 és 2016 között a kérelmek egyre nagyobb arányát fogadták el első fokon. Az elsőfokú pozitív döntések aránya Magyarországon a legkisebb: 8,4 százalék. Ebben közrejátszik az, hogy a kérelmezők zöme az eljárás vége előtt eltűnt. 2008-ban még a Magyarországon beadott menedékkérelmek 44 százaléka pozitív elbírálásban részesült.

Az adatok azt mutatják: azok kérelmét, akik valóban menekültek – pél­dául a polgárháború vagy az etnikai harcok miatt indulnak el Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból –, sokkal magasabb arányban fogadják be, szemben a gazdasági bevándorlókéval – például a Pakisztánból vagy Nigériá­ból érkezőkével –, akiknek csak kevesebb mint ötöde részesül pozitív elbírálásban.