A Soros György által bőszen kitömött Helsinki Bizottság továbbra is kiáll az illegális bevándorlók mellett. A szervezet nagy betűkkel hirdeti, hogy évente átlagosan tíz-tizenkét migránscsalád egyesítésénél működik közre. Legújabb ügyfelük – akinek a jogi védelmét ellátják – az a Hasan Kilic, akit Törökországban a hatóságok terrorcselekményért 12 és fél évre ítéltek.

A Helsinki ügyvédje tavaly tavasz óta pártfogolja Kilicet, aki 2006-ban tíznapos vízummal, repülővel érkezett Isztambulból. A kurd harcos azóta fél tucat eljárást indított a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál (BMH), annak érdekében, hogy menekült- vagy oltalmazott státusz iránti elismerést kérjen. Erre azóta vár, a hatóságok mindig megtagadták a kérelmét. A döntés minden esetben az volt, hogy a visszaküldés tilalma fennáll.

A BMH több dokumentumot is kikért a törököktől, melyek közt volt egy 1995. október 18-án, az egyik török bíróság által hozott ítélet is. Ebben szerepel, hogy Hasan Kilicet 12 és fél év fegyházbüntetésre ítélték, mert a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd terroristaszervezet tagjaként fegyveres terroristatámadásokat hajtott végre, valamint jelentős mennyiségű fegyvert rejtegetett – írja a Magyar Idők.

A török rendőrök a Reyber fedőnév alatt élő harcost még 1994. február 10-én fogták el a PKK központjaként és találkozóhelyeként használt épületben, Izmirben. Egy megfigyelés során tetten érték, amikor társaival együtt egy török szolgálati gépkocsira Kalasnyikovval sorozatlövéseket adtak le. A PKK-t a világ legtöbb országában terrorszervezetként tartják számon, amiért sorozatosan merényleteket hajtanak végre, legtöbbször Törökország dél-keleti részein.

Hasan Kilic a Bevándorlási Hivatalnál tartott utolsó meghallgatásán részletesen beszámolt arról, hogy 2006-ban hamisított útlevéllel érkezett, amelyben az ő fényképe volt, de az egyik testvére nevére volt kiállítva. Korábban Törökországban olyan hamis személyi igazolványokat használt, amelyeket elmondása szerint pénzért vett, török hivatalnokokat megvesztegetve. Kilic tavaly már annyit elismert, hogy a PKK gerillája volt néhány évig, de nem ölt embert, majd 11 év börtönt kapott Törökországban politikai okokból. 

A férfi úgy véli, hogy ő egy politikai üldözött, bár a török hatóságok szerint a Kurdisztáni Munkáspárt terroristája, aki gazdasági célból, megélhetési bevándorlóként a nagyobb jólét reményében szökött Európába.

Egy ilyen személyt azonban a nemzetközi jog nem tekint politikai üldözöttnek, és nem illeti meg a menedékjog sem. Ezért is utasította el a BMH a menekültügyi kérelmét 2006, 2007, 2009 és 2011 után 2015-ben kétszer is.