A dokumentumok szerint olyan migránsok is menedékjogot kaphattak Németországban, akiket már gyilkosságért, drogkereskedelemért, nemi erőszakért vagy egyéb súlyos bűncselekményért korábban elítéltek hazájukban.

A Bild arról ír, hogy a levelezések során a menekültügyi kirendeltségek munkatársai írtak a BAMF nürnbergi központjának a "különleges" menedékkérelmekről.

Maguk a migránsok számoltak be arról, hogy milyen bűncselekményeket követtek el a hazájukban. Azonban a törvények szerint a menekültkérelmet benyújtó személyt ilyen esetben is megilleti a védelem, ha a hazájában halálbüntetés vagy kínzás várna rá. Így a németek humanitárius okokból nem küldhetik őket haza. Ezt a migránsok is jól tudják, ezért vannak köztük olyanok akik azért mondjuk magukat állítólagos vagy tényleges bűncselekmények elkövetőinek, hogy Németországban maradhassanak.

Egy novemberi levelezésben például az áll, hogy egy török migráns a meghallgatásán azt mondta, hogy Törökországban 85 büntetőeljárás folyik vele szemben, illetve elfogatóparancs is érvényben van ellene. A BAMF munkatársa tanácsot kért a központtól.

Egy dagesztáni menedékkérő azt mondta, hogy vahhábita (az iszlám szunnita ágának egy rendkívül konzervatív irányzatához tartozó) társaival merényletet hajtott végre az észak-kaukázusi autonóm köztársaság belügyminisztere ellen, egy Sierra Leone-i férfi arról számolt be, hogy gyerekkatonaként meggyilkolt civileket, egy algériai menedékkérő pedig azt állította, hogy kábítószer-kereskedelem miatt körözik hazájában.

A Bild ezt követően döntött úgy, hogy megkérdezi a BAMF-ot, hogy ezek a migránsok még mindig Németországban tartózkodnak-e. A hivatal azonban csak annyit válaszolt, hogy személyiségi jogok védelme miatt nem adhatnak felvilágosítást az egyedi ügyekről. Mindez eléggé kitérő válasznak tűnik, hiszen a Bild nem kérdezett rá konkrét, egyedi ügyekre, csak arra szerettek volna választ kapni, hogy a bűnözők az országban tartózkodnak-e vagy sem.