A kanadai McMaster Egyetem és a heidelbergi Max Planck Csillagászati Intézet (MPIA) kutatóinak eredményei szerint a meteoritok jelentős szerepet játszhattak a földi élet kialakulásában.

A kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia című tudományos folyóiratában (PNAS) számoltak be eredményeikről. Egy csillagászati, geológiai, kémiai és biológiai modellen alapuló keletkezéselméletet dolgoztak ki. Az elmélet szerint az élet csak néhány százmillió év alatt alakult ki, miután a Föld felszíne annyira lehűlt, hogy létezhetett rajta folyékony víz.

A ribonukleinsav (RNS) lehetett a korai, primitív életformák alapja. Az RNS és a DNS (dezoxiribonukleinsav) legfontosabb alkotóelemei a nukleotidok. Az RNS legfontosabb tulajdonsága az önreplikálódás: azaz össze tudja gyűjteni a megfelelő nukleotidokat, hogy azokat önmaga másolatává fűzze össze.

Hogy pontosan hogyan jött létre az élet a Földön négymilliárd éve, régóta a tudomány nagy kérdése. A bolygó korai időszakában jóval több meteorit csapódott be, mint manapság.

– mondta Thomas Henning, az MPIA kutatója.

"Tanulmányunk megmutatja, hogy a csillagászat megadja a kérdésre a válasz egy részét. A Naprendszer keletkezése részleteinek közvetlen hatása van a földi élet keletkezésére” – tette hozzá a szakértő.

Az MPIA kutatója, Dmitrij Szemjonov elmondta: "olyan valószínűsíthető fizikai és kémiai információkkal rendelkezünk a körülményekről, amelyek mellett kialakulhatott az élet”. A továbbiakban az a feladat, hogy kitalálják, pontosan hogyan is jött létre.

(MTI)