A 2010 előtt lejtmenetben levő mezőgazdaság kibocsátása folyó áron hatodik éve emelkedik, és évről évre rekordértéket ér el: 2016-ban meghaladta a 2619 milliárd forintot. A nagygazdaságok földhasználatának visszaszorítása mellett bővült a kis- és közepes gazdaságok által művelt mezőgazdasági terület. A KSH 2016. évi adatai szerint az egyéni gazdaságok által művelt mezőgazdasági terület 2 millió 656 ezer hektár volt, 10 százalékkal több, mint 2010-ben.

A Közös Agrárpolitika (az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszere) reformtárgyalásainak eredményeképpen a magyar gazdák és a vidék támogatására fordítható források növekedtek. Míg 2007–2013 között erre 10,4 milliárd euró jutott, addig 2014–2020 között 12,39 milliárd, vagyis közel 4000 milliárd forint támogatást lehet kifizetni a magyar gazdáknak.  A beruházási források 80 százaléka a kis- és közepes családi gazdaságok fejlesztéseit szolgálja. Míg 2007–2009 között csak valamivel több mint 2000 fiatal gazdálkodó részesült támogatásban, addig 2010 után ez a szám több mint 6000 főre nőtt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) úgy tájékoztatta a Lokált, hogy a kisgazdaságok 2015-től bevezetett egyszerűsített támogatása hozzájárul a hazai agrárfejlesztési stratégia egyik legfontosabb célkitűzésének eléréséhez, ugyanis elősegíti a kis- és közepes gazdaságok fennmaradását.

– Az elmúlt időszakban számos kormányzati fejlesztési eszköz ösztönözte a kisüzemek árutermelővé válását, amelyek közül azok a komplex kezdeményezések voltak hatásosak, amelyek az integrációra is hangsúlyt helyeztek. A Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére szánt támogatási forrása a fejlődőképes kisgazdaságok megerősítésére és legalább egy fő biztos megélhetésének megteremtésére irányul – közölték. Vajon mely ágazatokban érezhető leginkább az erősödés? – kérdeztük a kamarától.

Válaszukból kiderül, hogy az elmúlt évek tapasztalata alapján továbbra is a szántóföldi növénytermesztés meghatározó szerepe érezhető, ami elsősorban a magasabb gépesítéssel, ennélfogva az alacsonyabb munkaerőköltséggel magyarázható. A méretgazdaságosság előnyeit is többnyire a szántóföldi nagyüzemek élvezhetik, valamint a precíziós gazdaság kiépítésének eredménye is realizálódni látszik napjainkra.
Az állattenyésztést nézve az elmúlt időszakban csak a húsmarhaágazat fejlődése töretlen. A többi ágazat fejlődésének megtorpanása vagy nehéz helyzete főként a világpiaci viszonyokra és folyamatokra – például az orosz embargóra –, vagy egyes állatbetegségek miatt megváltozott körülményekre vezethető vissza.

A kormány célja,hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma növekedjen, ennek megfelelően a KSH adatai szerint 2016-ban már 217 ezer fő dolgozott főállásban az ágazatban. A korábbiakhoz képest a 2010 és 2016 közötti időszakban 44,2 ezer fővel, vagyis 25,6 százalékkal növekedett az ágazatban foglalkoztatottak száma.

Hazánkban tilos a génmódosított termények előállítása

Magyarország Alaptörvénye megfogalmazza hazánk mezőgazdaságának GMO-mentes stratégiáját, továbbá a Büntető Törvénykönyv módosításával immár külön tényállás a géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.