Vasárnap választ Bosznia-Hercegovina.

Le kell szögezni elsősorban, hogy a választási folyamatot rendkívüli módon bonyolítja a tény, hogy a voksolást annak ellenére írták ki, hogy az ország vezetésének még mindig nem sikerült módosítania a korábban diszkriminatívnak ítélt választási törvényét. A törvénymódosítás a szavazás megtartásának előfeltétele lenne, ám erre eddig nem került sor.

Továbbra sem indulhatnak a választásokon az országban azok, akik nem tartoznak a három államalkotó népcsoporthoz, a bosnyákhoz, a szerbhez vagy a horváthoz. Az úgynevezett Sejdic-Finci-ügyben kilenc éve nem történt előrelépés.

Mivel a három államalkotó népcsoport csak közösen alakíthat kormányt, a választás után hosszan elhúzódó koalíciós tárgyalásokra lehet számítani, és elemzők úgy vélik, hogy a jövő tavasznál hamarabb nem valószínű, hogy megalakulnak a különböző szintű parlamentek.

A választást követően a szakértők szerint nem sok változás várható Boszniában, ugyanis 23 éve ugyanazok a politikus irányítják az országot, akik ugyanazt ígérik minden kampány során, ígéreteiket pedig nem tartják be. Éppen ezért csökken folyamatosan a részvétel, míg 1997-ben a szavazópolgárok 87 százaléka járult az urnákhoz, négy évvel ezelőtt már csak valamivel több mint 54 százalék, most pedig 50 százalék alatti részvételi arányra számítanak a szakértők. Politikai elemzők szerint a választási kampány is kiábrándító volt.

A bosnyák, a horvát és a szerb politikusok szinte semmiben nem értenek egyet, és ezek az ellentétek a boszniai hétköznapokra is rányomják a bélyegüket, a diákok nemzetiségüktől függően más-más tanterv szerint tanulnak, az emberek a mindennapi beszélgetések során kerülik a politikai témákat, vagy ha vitába akarnak keveredni, akkor nacionalista témát vetnek fel. Az egyetlen dolog, amiben a lakosság 70 százaléka egyetért, az európai integráció fontossága, a politikusok az utóbbi években mégsem teljesítették azokat a reformintézkedéseket, amelyeket Brüsszel a csatlakozás fejében elvár.

Nem módosították a diszkriminatív alkotmányt, nem csökkentették az óriásira duzzadt adminisztrációt, nem javítottak a közigazgatás minőségén és átláthatóságán, nem zárták le a vitás kérdéseket szomszédaikkal, elsősorban az 1991-1995-ös délszláv háború lezárása óta fennálló határvitát Horvátországgal.

Szakértők szerint amennyiben a választásokat követően ugyanazok a pártok és politikusok irányítják majd az országot, nem lehet gyorsabb reformokra számítani, így az uniós integráció is megrekedhet vagy csak nagyon lassú ütemben folytatódhat.

Az európai integráció szempontjából a volt jugoszláv tagköztársaságok közül Bosznia-Hercegovina a sereghajtó, hiszen Szlovénia és Horvátország már az EU tagja, Szerbiával és Montenegróval elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia pedig már hosszabb ideje tagjelölt, és miután lezárul a Görögországgal folytatott névvitája, akár már a jövő év nyarán folytatódhat az európai integrációja.

További fontos téma Bosznia-Hercegovinát illetően az iszlamizáció. Az ország nem tudott határozott választ adni a bevándorlási válságra, amely elsősorban a fentiekben ismertetett instabil politikai irányításnak köszönhető. Emellett Bosznia-Hercegovinát nagy számban lakják muszlimok, a nyugat-balkáni országokból a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta.