Õsszel lejár a 2015-ös minisztertanácsi kvótahatározat alkalmazhatóságának határideje; a Századvég felmérése szerint 87 százaléka nem támogatja a magyaroknak, a Cseh Tudományos Akadémia felmérése szerint a csehek 70 százaléka nem kíván bevándorlókat az országba, a brit királyi külügyi intézet felmérése pedig azt mutatja, hogy a megkérdezettek 50 százaléka szerint vissza kéne venni a hatásköröket Brüsszeltől, mert problémás a migrációs politika – fejtette ki az alkotmányjogász.

Hozzátette, hogy a migránskvótának nem csak társadalmi támogatottsága nincs, de nem is kivitelezhető.

A kérdést illetően azonban az EU-ban sincsen egységes álláspont. Ameddig Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Martin Schulz német baloldali kancellárjelölt szerint meg kell büntetni azokat az államokat, akik nem engednek be minden egyes migránst az EU kénye-kedve szerint. Szívesen megbüntetnék a renitens magatartásért a V4-ek országait, azaz Magyarországot is.

Angela Merkel német kancellár nem támogatja Schulz javaslatát, azaz, hogy pénz vonjanak el a migránskvótával egyet nem értő államoktól, de ő is úgy véli, hogy felső határt nem szabad meghatározni a migráció kapcsán – folytatta.

Kiemelte, hogy mindeközben a migránsok folyamatosan áramolnak Európába. Tízmilliók várnak arra, hogy a kontinensre induljanak, a fő kérdés ezért inkább az, hogyan tudják őket otthon tartani – fogalmazott az alkotmányjogász.

Brüsszelnek azért fáj, hogy a döntést megtámadták az Európai Bíróság előtt, ez lett volna a precedens, hogy a későbbiek során automatikus rendszeren belül lehessen szétosztani a bevándorlókat – tette hozzá Ifj. Lomnici Zoltán

Donald Trump amerikai elnök új migrációs stratégiát kíván kidolgozni, melyben pontrendszer alapján értékelnék azokat, akik nem valódi menekültek – jegyezte meg. Az alkotmányjogász kiemelte, hogy ez Kanadában jól működik. Véleménye szerint, ha a dublini rendszert is megreformálnák az unióban, az nagy változást hozna, emellett fontos lenne, hogy minél több jogkört adjanak a nemzetállamoknak.