Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
piszkostizenkettő
 
 
 
 

Egy robot állampolgársága, szexualitása és lelke

Tisóczki Flóra, politológus

2018. június 10. 15:29

Számtalan könyv, film és számítógépes játék is létezik, amely utópisztikus, jövőbeli világba kalauzol. Mi történik viszont akkor, ha ez valósággá válik és a gépek intelligensebbé válnak, mint az emberek? A mesterséges intelligenciák térnyerésével vajon eljön-e az idő, amikor egy robot lesz a társa egy embernek vagy akár vezetője egy államnak?

Az idei budapesti Brain Bar fesztivál egyik fő szenzációja Sophia, a női humanoid robot volt, aki emberi külsővel rendelkezik, megérti a beszédet és képes emlékezni. Megalkotójának „célja” az, hogy az élet különböző területein segítse az embereket. Azon kívül azonban, hogy arcvonásaival érzelmeket fejez ki, algoritmusok révén kommunikál, saját Facebook-, Twitter- és Instagram-profillal rendelkezik, valamint  útlevele is van, ő az első robot a világon, aki igazi állampolgárságot kapott Szaúd-Arábiában. Jelen állás szerint így tehát egy női robotnak több joga van az arab országban, mint egy igazi nőnek. Döbbenetesnek tűnik ez a „történet”, viszont kérdések tucatjait veti fel. Emberi jogi, morális és egyéb dilemmákat félretéve, a legfőbb kérdés az, hogy lesz vagy lehet-e a jövőben erre újabb precedens? 

Többek között Alex Garland Oscar-díjas filmje, az Ex Machina is jól megmutatja azt a világot, amely a mesterséges intelligencia révén itt áll a küszöbön. Mi történik akkor, ha a gépek intelligensebbé válnak, mint az emberek és jogokat követelnek maguknak? Mi történik, ha családot akarnak alapítani, vagy önálló életet akarnak élni?

Fotó: AFP

A Terminátor és a Mátrix című filmek mellett az Ex Machina elsősorban a témája miatt érdekes. Ava, a női robot a mesterséges intelligencia révén idővel okosabb lesz megalkotójánál, végül ellene fordul. A film tragédiája, hogy a gép öntudatára ébred és előre látóbb lesz az embernél.  A filmben Ava “szexualitást kap” és ez lesz az egyik férfi főszereplő veszte, hiszen beleszeret a robotba. Félelmetesnek tűnik, mégis nehéz eldönteni, hogy pontosan hol húzódik az a határvonal, ami megkülönbözteti az embert és a gépet egymástól, akár érzelmek, akár cselekvések szintjén. Az emberi elmét tekintve, az alapvetően kiszámíthatatlan, hiszen vannak bizonyos viselkedésminták, amelyek révén kódolni próbáljuk a másik ember érzelmeit és tetteit. Egy robotnak, egy gépnek azonban kialakulhat-e egyénisége és lehet-e lelke?

A téma egy másik megközelítését nézve vegyük górcső alá a szexrobotokat, ugyanis 2-3 éve már ilyen robotok is léteznek. Susan Bewley professzor szerint ezek a robotok negatív szexuális szokásokat alakíthatnak ki az emberekben, amik akár súlyosabb szexuális bűncselekményekhez is vezethetnek. Ezek a gépek jelentősen rombolhatják az önbizalmat is, hiszen minden ilyen gépezethez tökéletes külsőt terveznek. Viszont prevenciós hozadéka is lehet a szexrobotoknak, mivel akár megelőzhetőek lennének a szexuális bűncselekmények. Kiváltképp jó kérdés ezek függvényében, hogy átvehetik-e a robotok az emberek helyét? A jövőben képes lehet-e egy robot érzelmeket kiváltani egy emberből, és többet adni, mint egy valódi ember? Lesz-e olyan világ, amikor az ember valódi társa és szerelme egy robot? Lehetnek-e egy robotnak emberi jogai vagy tulajdona? Végül: egy ilyen gép mesterséges intelligenciájának kiütése gyilkosságnak számít-e?

A gépi evolúció egyre gyorsabb ütemben halad előre, azonban a gépek még meglehetősen távol állnak az emberi intelligencia szintjétől, ez azonban megtévesztő lehet, hiszen a robotok képesek tanulni. A közeli jövőben a szórakoztatóipart, a vagyonvédelmet és az építkezéseket is forradalmasíthatja a robotok használata, attól függetlenül, hogy már ma is számtalan területen alkalmazzák őket. A robotika, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia révén az egészségügy, az autógyártás és még számos terület egyre nagyobb mértékben fejlődik. A mesterséges intelligencia tehát egészséges mértékben hasznos az emberiség számára. Ugyanakkor a fentebb is említett, feltételezett “intelligenciarobbanás” azon alapul, hogy egy biológiai korlátoktól mentes és emberi szintű mesterséges intelligencia képes önmagát szabadon fejleszteni.

Raymond Kurzweil jövőkutató, feltaláló és mesterséges intelligencia kutató, A spirituális gépek kora és A szingularitás küszöbén című könyvek szerzője a technológiai szingularitás (előre nem látható mértékű technológiai fejlődés) elérését 2045-re jósolja. Ennek megfelelően a 21. században nem 100 évnyi, hanem a jelenlegi ütemben mérve 20 000 évnyi fejlődést fogunk megtapasztalni a jövőben.

Ami nehéz kérdés, hogy meddig lehet előre menni az ismeretlenbe, nem megszegve az etikai, a jogi és egyéb határok? Eljöhet-e az idő, amikor egy robotot emberi lényként akarnak definiálni? A helyes mérték megtalálása talán abban rejlik, ahol és amikor a józan ész még gondolkozik, egészséges kereteken belül próbálja tágítani a látókörét, végső soron pedig csak addig lep előre ez a technológia, amíg nem a pusztítás a cél.

OLVASTAD MÁR?

piszkostizenkettő
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Lövöldözés történt Strasbourgban

Lövöldözés történt Strasbourgban

amerika, london, párizs

Lövöldözés volt kedd este Strasbourg belvárosában, egy karácsonyi vásár közelében, többen (hatan) megsebesültek, egy ember meghalt. Az elkövetőt még nem kapták el.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Erről szólt a mai nap!

A budapesti az egyik legmenőbb karácsonyi vásár

A budapesti az egyik legmenőbb karácsonyi vásár

szabad vasárnap

A legjobb európai turisztikai célpontokat összegyűjtő European Best Destinations oldal olvasói a második legjobbnak választották a budapesti karácsonyi vásárt Európában.

100 éve született Szolzsenyicin, a szovjet kommunizmus nyomorának leleplezője

100 éve született Szolzsenyicin, a szovjet kommunizmus nyomorának leleplezője

szabad vasárnap

1918. december 11-én, azaz napra pontosan száz évvel ezelőtt született Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író, akinek magányos küzdelmeiből születtek meg prófétai erejű írásai, a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le.

Trump: ha a demokraták nem szavazzák meg, akkor a hadsereg fejezi be a fal megépítését

Az amerikai elnök egyértelművé tette, hogy így vagy úgy, de megépül a kerítés.

Juncker: nem lesz itt semmiféle tárgyalás

Juncker ismét megszólalt Brexit-ügyben, és ahogy eddig, úgy ezúttal is gúnyosan, ellenségesen vélekedett a britek demokratikus döntéséről. A hangnem nem véletlen: a britek kilépése Juncker és az EU egyik legnagyobb kudarca, az elhibázott bevándorláspolitika és a hatáskörelvonások egyik következménye.

Elsőre nem sikerült, másodjára csak áterőltették: jöhet a migránsvízum!

Elsőre nem sikerült, másodjára csak áterőltették: jöhet a migránsvízum!

amerika, london, párizs

Novemberben az Európai Parlament plenáris ülésén nem kapott többséget a javaslat, de most sikerült áterőltetni.

Néhány évtized, és beköszönt a 3 millió évvel ezelőtti klíma

Néhány évtized, és beköszönt a 3 millió évvel ezelőtti klíma

ökojobb

Nem nehéz kitalálni, hogy ez nem igazán jó hír számunkra.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére