Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Egy éve szívunk Erdogan miatt

Horváth József György

2016.10.14. 07:28

De a fekete leves még hátra van...

Törökország 1999 decembere óta az EU tagjelöltje. De mondani sem kell, hogy Európa eddig nagyon nem kért a törökökből. Ellentmondásos közben, hogy Németországban él a világ második legnagyobb török populációja (5 millió fő), de a Törökországban fennálló politikai viszonyok és a demokráciadeficit miatt az unió sokáig kerülte a közeledést. Pontosan ezért Törökországnak régóta érdeke az unió gyengítése, mi több az EU függővé tétele, természetesen Törökországtól. A migrációs válság kiváló lehetőséget adott Erdogannak, hogy végre kelepcébe csalja az uniót és annyi pénzt és politikai tőkét zsaroljon ki tőle, amennyit csak akar.

Minden azzal kezdődött...

2015. szeptemberében, a migrációs válság legkritikusabb időszakában Angela Merkel kitárta karjait, és meghívta a szíriai migránsokat Németországba. Egy hónapig bírta a migrációs nyomást. 2015 októberében már így szónokolt, természetesen egy kontinens nevében:

Európa nem tudja egyedül megvédeni külső határait, amennyiben nem jutunk egyezségre Törökországgal is."

Merkel új terve már július-augusztus óta egy uniós-török paktumban körvonalazódott, ami Törökországban törte volna meg a bevándorlási hullámot. Így két héttel a törökországi választások előtt a német kancellár - természetesen az egész unió nevében - meglátogatta Erdoganékat, hogy a részletekről beszéljen. Merkel azt hitte tárgyalni megy, de valójában Erdogan csapdájába sétált bele. Ugyanis Törökország sokat követelt és sokat követel most is. A találkozón Merkel (az EU nevében) a vízumkönnyítési tárgyalások gyorsítását ajánlotta fel a török félnek. És, hogy mit kap cserébe Európa? Törökország meggyorsítja az illegális határátlépők visszafogadásáról szóló egyezmény életbe lépését. A találkozón a török fél reményét fejezte ki, hogy a vízummentesség a korábban tervezett 2017 helyett már 2016 júliusában érvénybe léphet. A vízummentességi tárgyalások megújításával új platformra emelkedtek Törökország uniós csatlakozási törekvései is.

Amellett, hogy megosztó az európai polgárok körében az ötlet, hogy törökök árasszák el az uniót, talán a legzavaróbb mégis az, hogy a német kancellár - mint a migrációs válság által leginkább sújtott ország vezetője - az EU nevében tárgyalt Európa jövőjéről a törökökkel. Mire van, mire jó akkor Juncker, vagy Tusk? Az elmúlt egy év tapasztalatait ismervén már mindenki tudja: amellett, hogy Merkel kifutófiúi, leginkább semmire.

A 2015. őszi hivatalos adatok szerint Törökország csak Szíriából és Irakból 2,5 millió menedékkérőt fogadott be, ez a szám mára majdnem megduplázódott. Ezért akkor a török kormány hárommilliárd euró pénzügyi segítségnyújtást kért az EU-tól a migránsok ellátására 2016 végéig. Ezen felül a törökök kizsarolták, hogy az EU újabb hárommilliárd eurós összeget utaljon Ankarának 2018. december 31-ig. Merkel egy pillanatra fellélegezhetett, mikor november elsején Erdoganék nyerték a választásokat, de azt addig is tudhatta mindenki, hogy ha Erdogan győztesként kerül ki, akkor biztosra vehető, hogy nem lehet sokáig halogatni a török vízumkötelezettség és az uniós csatlakozás kérdésének megtárgyalását sem. Merkel és az unió vezetői arra játszottak, hogy megvásárolják a törökök segítségét, a vízummentességet és EU-csatlakozást csaliként felhasználva, abban reménykedve, hogy a törököknek elég lesz a pénz is. Ezt tükrözte Merkel januári kommunikációja is, mikor megjegyezte:

Nagyon hosszú utat kell megtenni addig, míg Törökország az unió teljes jogú tagjává válhat."

Ennek tetejébe, az unió halogatta a 3 milliárd eurós segély átutalását is. Februárban ki is szivárgott a törökök válasza, mégpedig zsarolás formájában. Hivatalos uniós dokumentumok igazolták hogy a török államfő nyíltan megzsarolta az EU-t azzal, hogy migránsokkal tömött buszokat küld majd Európa felé, ha az unió nem teljesíti kötelezettségeit.

Rengeteg küszködés és eredménytelen vita után az uniós-török paktum végül április 4-én lépett életbe. A megegyezés értelmében Törökország visszafogadja a március 20 óta illegálisan Görögországba érkezett összes migránst és menekültet, köztük a Szíriából érkezetteket is, cserébe az EU legális úton, közvetlenül Törökországtól szíriai menekültek ezreit veszi át. Az unió egyúttal több pénzt ad Ankarának, felgyorsítja a török állampolgárok vízummentes beutazását célzó folyamatot, illetve haladást ígért Törökország EU-csatlakozási tárgyalásain.

Alig telt el egy hónap, április 27-én a török elnök horvátországi látogatása során már a következőket mondta:

Nem elegendő az Európai Unió által a migránsok ellátásához ígért segítség."

Ám ez még csak kisebb beszólásnak számított az elnök részéről, hiszen Erdogan a tavasz folyamán teljesen elszabadult és egyik beszédében kijelentette, hogy Törökország nem fog változtatni terrorellenes törvényein a török vízumkényszer megszüntetéséért cserébe.

Az uniós-török megállapodás értelmében Törökországnak a többi országhoz hasonlóan 72 követelménynek kell megfelelnie, azonban Brüsszel nyolc esetben komoly hiányosságokat vetett Ankara szemére. Ezek közül a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépés szabályozását, valamint az alapvető emberi jogokat biztosító törvényi rendelkezések meghozatalát írta elő az unió Ankarának.

Merkelék túl sokáig akarták halogatni a vízummentesség megadásáról szóló tárgyalásokat. A helyzet május végén érte el a kritikus pontot, mikor Erdogan a Humanitárius Világ-csúcstalálkozó elhangzott záróbeszédében elmondta, hogy Törökország nem tesz további lépéseket a migránsválság kezeléséről az Európai Unióval kötött megállapodás végrehajtása érdekében, amíg az EU nem dönt a török állampolgárok schengeni vízummentességének megadásáról. Az már csak kis júliusi fricskának számított, mikor Erdogan közölte: Törökország lehetőséget ad az országban tartózkodó szír migránsoknak, hogy megszerezzék a török állampolgárságot, sőt a török belügyminisztérium már konkrét lépéseket tett a szírek honosítása ügyében. Törökországban jelenleg több, mint kétmillió szír migráns él.

Tisztán látszik, hogy Erdogan az uniós vízummentesség megszerzésével több legyet ütne egy csapásra: hiszen amellett, hogy egy régi ígéretét valósítaná meg, és közelebb hozná országát egy esetleges uniós csatlakozáshoz, azoktól a migránsoktól is egyből megszabadulhatna, akiknek Törökországában maradásáért az unió hatmilliárd eurót perkálna. Triplán jól jár, hiszen övé az uniós pénz, a törökké avanzsált migránsokat is Európára zúdíthatja, a maradékkal pedig tovább zsarolhatja az EU-t.

A biztonságpolitikai kockázatról pedig még szó sem esett. Ugyanis, ha Törökország megkapná az Európai Uniótól a vízummentességet, az új szintre emelné az európai biztonsági kockázatot. A meginduló törökök tömegével ugyanúgy be tudnának jönni a terrorszervezetekhez köthető személyek, akár még többen is, mint most a migránsokkal.

Egy brit felmérés szerint 12 millió török indulhat útnak Európa felé a vízummentesség kierőszakolása után. A kérdőívek Törökország mind a 27 provinciáját bejárták, melynek fényében a válaszadók 16 százaléka valószínűnek tartotta, hogy az európai kontinensen telepedne le. Erre még rájön azoknak a szír migránsoknak a száma, akik addig török állampolgárságot kapnak.

A július 15-től 16-ig tartó sikertelen katonai puccs nem tette kívánatosabb tagjelöltté Törökországot. Sőt, a helyzetet tetézi, hogy kurd menekülthullám indulhat Törökországból Európa felé a katonai hatalomátvételi kísérlet utáni kemény kormányzati fellépés miatt. A belső destabilizáció miatt Erdoganék egy kis időre leálltak az EU zsarolásával. Erről a Welt am Sonntag egyik szeptemberi számában magas rangú török kormányzati forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy Ankara számára nem lenne gond, ha novemberig vagy decemberig elhúzódna az vízum-ügy, de ahhoz ragaszkodnak, hogy Törökország még az idén megkapja az uniós vízummentességet.

Nem tartott sokáig a nyugalom, hiszen október elsejével megkezdődött a török parlament őszi ülésszaka, Erdogan pedig kijelentette, hogy végleges döntést szeretne kicsikarni az EU-tól a török csatlakozással kapcsolatosan.

A játék végéhez ért Törökország 53 éve húzódó európai uniós csatlakozási folyamata, nyílt beszédre várunk, nem szükséges köntörfalazni"

- mondta a török elnök.

Hátra van még a fekete leves

A sikertelen puccs után Törökországban minden a feje tetejére állt. Az állami intézmények félgőzzel működnek, az egész bürokrácia parkolópályán van, hiszen folyamatosak az átvilágítások és az áthelyezések. Az elbocsátott vagy éppen bebörtönzött tisztségviselők és dolgozók helyére pedig még sok helyen nem érkezett új munkaerő. A Törökországba érkező migránsok ügyének kivizsgálása és a menedékkérelmek elbírálása is nagyrészt szünetel. Mindennek tetejébe a török határvédelem sincs a helyzet magaslatán.

További aggodalomra ad okot, hogy a török parlamenti szezon kezdetén egy képviselői beszámolóból kiderült, hogy a törökországi menekülttáborokban a fiatal menekülteket arra kényszerítik, hogy napi 18 órában terepszínű katonai ruhákat varrjanak, melyek később ismeretlen közvetítőkön keresztül vagy a kurdokhoz vagy az Iszlám Állam harcosaihoz kerülnek.

A jelentés szerint a török alvilág teljesen beszivárgott a menekülttáborokba, melyekből Isztambulba szállítanak sok fiatal menekült nőt, hogy ott prostituáltként dolgoztassák őket, de van akit szexrabszolgának adnak el. Az alvilág húzásai közé tartozik az úgynevezett hamis zöld útlevelek terjesztése is.

Törökországban a kormánynak vagy a hadseregnek dolgozók és közeli családtagjaik mind kapnak zöld útlevelet, mellyel könnyedén, vízummentesen utazhatnak Schengenen belül. Ám ez csak egy szűk réteget érint a 75 milliós népességű Törökországban. Az általános (piros) útlevéllel rendelkezők vízumkötelesek a világ minden országába.

Az alvilág dílerei a hamis zöld útleveleket általában tehetősebb migránsoknak árulják aranyáron, a szegényebbektől pedig egyéb juttatásokat várnak el. És itt jön a képbe az emberkereskedelem, ugyanis sok elkeseredett család kénytelen eladni az egyik gyerekét az útlevelekért cserébe, de arra is volt példa, hogy valamelyik szülő áldozta be magát a többi családtagjáért. A 2016 végére ígért vízummentesség miatt azonban az utóbbi időben a maffia elkezdte nyomni a hamis piros útleveleket is, melyeket halomszámra árul a Égei-tenger menti menekülttáborokban. A török kormánynak természetesen minderről tudomása van, mégsem avatkozik közbe.

Még mindig ott tartunk, hogy az uniónak van egy komoly problémákkal küzdő, nagyon erőszakos és nagyon gátlástalan tárgyalópartnere, aki nem elégszik meg Merkelék mellébeszélésével. Éhes, és az egész tányért akarja, nem csak falatokat. Akarja a vízummentességet, 10 éven belül EU-tag akar lenni, akarja a hatmilliárdot - sőt még biztos többet is - és közben a saját alvilágával szövetkezik, hogy bármelyik percben megszabadulhasson a migránsoktól, akiket elvileg neki kéne ellátnia. A jó pénzért cserébe Európa határait kellene védenie. Elvileg. Az igazság az, hogy Európa sakkban van tartva, és vészesen közeleg az év vége. Cselekedni kéne, nehogy a végén úgy járjunk, mint az anekdotákban szegény Thököly Imre és Magyar Bálint.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére