Újabb eseménytelen napra ébredt Amerika. Egy lövöldözésben legalább 14 embert megöltek, 17-en megsebesültek. Nincs ebben semmi különös, 2015-ben minden napra jutott egy olyan lövöldözés, amiben legkevesebb négyen meghaltak. A forgatókönyv mindig ugyanaz: a politikusok sajnálkoznak, Obama elmondja, hogy a helyzet tarthatatlan, elindul egy újabb felesleges kör a fegyvertartásról szóló vitában ... és nem történik semmi.

Európai szemmel teljesen érthetetlen ez a vita, Amerikában ennek nagyon más történelmi-kulturális kontextusa van. A hagyományban nagyon mélyen gyökerezik a szabad fegyverviselés joga, egy évszázadok óta létező alkotmányos polgári jogról beszélünk. Az alkotmány  második kiegészítése kimondja:

A 18. század óta sokat változtak az amerikai viszonyok, de az egész vita alapját a 21. században is ez az 1791-ben elfogadott alkotmánykiegészítés adja. 

A kulturális háttér sok mindent magyaráz, de a számok akkor is döbbenetesek. Az amerikai nép a legjobban felfegyverzett az egész világon, becslések szerint kb. 270 millió fegyver van magánkézben Amerikában (nincs egységes fegyvernyilvántartás).

2007-es adatok szerint Amerikában kb. 10-ből kilenc emberre esik egy fegyver. Ezen a listán a polgárháború sújtotta Jemen a második, de 10 emberre ott csak 5 fegyver esik. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy minden egyes amerikai egy berettával a farzsebében mászkálna. Ez a rengeteg fegyver viszonylag kevés ember tulajdonában van, akik lényegében egy szenvedélyes kisebbséget képviselnek az amerikai társadalomban. A Pew Research felmérése szerint a 2000-es évek elején az amerikai háztartások egyharmadában volt fegyver.

Ez a kisebbség nemcsak szenvedélyes, de meglehetősen hangos és a republikánus szavazók kemény magjához tartoznak. A Nemzeti Lőfegyver Szövetségnek (NRA) az amerikai fegyverlobbi legerősebb szereplője, ebből következően erős állásai vannak a konzervatív párton belül. Az NRA gyakorlatilag izomból ellenez szinte minden szigorítást, a szabályozás bármilyen ésszerűsítésére úgy tekintenek, mint az amerikaiak alkotmányos szabadságjogainak korlátozására. A republikánusok pedig teljes mellszélességgel beállnak mögéjük. Ted Cruz elnökjelölt az alábbi videójában kimaxolja a fegyvertémát: szalonnát süt géppuskával.

Ez az irdatlan sok fegyver nem marad következmények nélkül, a fegyveres gyilkosságok tekintetében is Amerika van az élmezőnyben. Közel négyszer annyi a fegyverrel elkövetett gyilkosságok száma, mint a második helyen következő Svájcban.

 Mindegy, hogyan forgatjuk az adatokat, az eredmény elég egyértelmű. Ahol több fegyver van, ott több a fegyverhez köthető haláleset. Ha kéznél van egy fegyver, sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy egy erőszakos veszekedés halálos kimenetelűvé válik. Amerika ebben a tekintetben is messze felülmúlja az összes többi országot.

Bár a tömeges kövöldözések kapják a legnagyobb figyelmet, nem ez az egyetlen probléma. A fegyveres gyilkosságoknál is nagyobb számban történnek fegyverrel elkövetett öngyilkosságok. 2013-ban 11 ezren lettek fegyveres gyilkosság áldozatai, viszont közel kétszer ennyien, 21 ezren követtek el fegyverrel öngyilkosságot.

A kaliforniai lövöldözést követően egy meglepő vita bontakozott ki a közvéleményen belül. Úgy tűnik, az amerikaiaknak kezd elege lenni a politikusok semmitmondó szólamaiból. Kevés lesz annyit mondani, hogy "gondolatainkba és imáinkba" foglaljuk az áldozatokat. Ráadásul épp azok a leghangosabbak ilyenkor, akik egyébként mindenféle politikai válaszlépést elleneznek.

Igor Volsky, a ThinkProgress szerkesztője összegyűjtötte a politikusok részvétnyilatkozatait, és hozzákapcsolta, hogy az egyes politikusoknak milyen kötődése van a fegyverlobbihoz. Volsky szerint az amerikai fegyverlobbi azért pénzeli a törvényhozókat, hogy csak gondolkodjanak és imádkozzanak, viszont ne tegyenek semmit a fegyveres erőszak ellen.

A New York Daily News csütörtöki címlapja jól összefoglalja: az ima ide már kevés lesz.

(Vox, Washington Post)