Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a Lázadókhoz!”
amerika, london, párizs
 
 
 
 

Donald Trump Kína miatt vállalja, hogy Amerika Gorbacsovja legyen?

2016. december 12. 16:18

Donald Trump az Exxon Mobil vezérigazgatóját Rex Tillersont tervezi külügyminiszterének kinevezni, ami nagyon jelentős fordulatot hozhat az USA és Oroszország jelenlegi hidegháborús kapcsolatába.

Tillerson Putyin-barát üzletemberként ellenezte az Oroszország elleni szankciókat. Trump Kínával kapcsolatos harcias nyilatkozatai alapján az új amerikai elnök tudatosan nyílt konfrontációra készül Kínával, aminek sikeréhez fontos lenne megnyerni Oroszország támogatását. Ha Trump normalizálná az amerikai-orosz kapcsolatokat, az Gorbacsov Nyugat felé nyitásához hasonló történelmi lépés lenne.

Donald Trump két hamarosan várható, illetve lehetséges döntés kapcsán is elnyerheti a pozitív értelemben vett Amerika Gorbacsovja elnevezést.

Ilyen döntés lehet, ha Gorbacsovnak a Nyugat felé nyitó és a hidegháborút megszüntető politikájához hasonlóan most Trump is nyitna az eddig ellenségesen kezelt Oroszország, illetve más államok irányába, kifejezve ezzel, hogy Amerika szakít az egypólusú világrend szemléletével. A másik, Mihail Gorbacsovéhoz hasonló súlyú lépés pedig az lehet, ha Trump is elrendelné a megszálló haderő kivonását Afganisztánból.

Amerika 15 év után a szovjet vereséghez hasonló eredménnyel vonulhat ki Afganisztánból

Donald Trump az észak-karolinai Fayetteville városában a hadsereggel kapcsolatos terveiről beszélve azt mondta, hogy az "intervenciós politika és a káosz romboló körforgásának véget kell vetni".

Kiemelte: elnöksége alatt az Egyesült Államok visszavonul a beavatkozástól és a világban zajló azon konfliktusokból, amelyek nem létfontosságúak az amerikai nemzeti érdekek szempontjából. Donald Trump beszédében megesküdött:

Többé nem harcolunk majd olyan vidékeken, ahol nem szabad harcolnunk. Abbahagyjuk a rohanást, hogy külföldi rezsimeket döntsünk meg, amelyekről semmit sem tudunk."

Trump ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elnöksége alatt az Egyesült Államok ugyan költ majd a Közel-Keleten a terrorellenes küzdelemre, de a korábbiaknál kevesebbet. Az így megtakarított pénzt pedig az amerikai infrastruktúra fejlesztésére kívánja fordítani.

Hatezer milliárd dollárt költöttünk el a Közel-Keleten, miközben az útjaink rosszak, az országútjaink omladoznak, a hídjaink bedőlnek, alagútjaink nincsenek jó állapotban, a repülőtereink pedig úgy festenek, mintha a harmadik világban volnának. Mostantól pedig magunkra fogunk költeni."

– mondta a hamarosan hivatalba kerülő új amerikai elnök.

Amikor Trump arról beszélt, hogy többé nem harcolnak katonái olyan vidékeken, ahol nem szabadna harcolniuk, akkor szinte biztosan Afganisztánra gondolt az első helyen.

A még jelenleg is ott állomásozó 10 ezer fős amerikai katonai erő kivonása észszerű lépés lenne az új adminisztráció részéről, hiszen a 15 éve tartó amerikai katonai intervenció katonailag és politikailag is teljes kudarc. Bár Obama elnök korábban azt ígérte, hogy 2016-ra az utolsó amerikai katona is kivonul Afganisztánból, nem tartotta be ígéretét, így Donald Trumpra maradt a Mihail Gorbacsov 1988-as szovjet kivonulási határozatához kísértetiesen hasonlító, kivonulást elrendelő döntés meghozatala.

Vlagyimir Zsirinovszkij, orosz ultranacionalista politikus Barack Obamát, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltjét nevezte először amerikai Mihail Gorbacsovnak még 2008-ban.

Az amerikai invázió Afganisztánban, az eddigi leghosszabb háborúja az amerikai történelemnek. Mivel sok amerikai nem is tud róla, hogy még mindig zajlik, ezért 2008 óta elfeledett háborúnak is nevezik Amerikában az afganisztáni beavatkozást. 

A hadjárat – mint, ahogy az ma már tudott – hamis információk alapján indult meg az al-Kaidához kötődő tálibok afganisztáni uralmának eltörlésére.

Most, 15 évvel a hadjárat kezdete után pedig ugyanazok a hadurak uralják Afganisztánt, akik korábban, csak most már az USA-tól kapott dollármilliárdokkal gazdagabban, miközben az Egyesült Államok ma már  pénzzel és fegyverrel támogatja az al-Kaida szervezeteit Szíriában.

Hiába tart még mindig a katonai megszállás, az csak néhány városra terjed ki. Az amerikai beavatkozásnak ugyanakkor egy látványos eredménye mégis lett. Az, hogy most ismét Afganisztánból származik a világ ópium- és heroinkészítményeinek a 90 százaléka, amit korábban a tálibok az egész országra kiterjedő kormányzásuk alatt vallási okokból teljesen megszüntettek.

AZ USA az afganisztáni szövetséges erők kiképzésére 60 milliárd dollárt fordított, teljesen feleslegesen mert azok nagyrészt csak papíron léteztek, illetve teljesen megbízhatatlanok voltak.

Hivatalosan eddig 2 216 amerikai katona halt meg Afganisztánban és 20 049 súlyosan sebesült meg, valamint körülbelül 1200-ra tehető a harcokban meghalt amerikai zsoldos katonák száma.

A Brown University egyik tanulmánya szerint az iraki és afganisztáni háborúk közvetlen költségei eddig közel 5 trillió dollárt tesznek ki. A közvetett költségek pedig gyakorlatilag felbecsülhetetlenek.

Az orosz-afgán háború A szovjet veszteség 1979 és 1989 között, 26 660 halott és 30 000 sebesült volt miközben kb. 1.5 millió afgán halt meg, és több mint 5 millió kényszerült elmenekülni. A háború a súlyos gazdasági gondokkal küszködő Szovjetuniónak évi 5 milliárd dollárjába került. az afganisztáni volt a szovjet hadsereg leghosszabb és legnagyobb szabású külföldi hadművelete a II. világháború után. A teljes kivonulásig mintegy 620 ezer sorkatona és tiszt szolgált az afganisztáni háborúban.

A sors iróniája, avagy a történelem morbid fintora, hogy történelmi távlatból nézve Amerika most ugyanúgy egy sikertelen Afganisztáni katonai beavatkozás és megszállás kudarca után kénytelen változtatni korábbi nagyhatalmi és gazdasági politikáján, mint ahogy azt a Szovjetunió volt kénytelen megtenni az 1980-as évek végén.

Donald Trump nem tervezi a hadsereg jelentős leépítését, sőt látványosan sok katonával veszi magát körül kabinetjében. Észszerűsítéseket biztos végrehajt majd a védelmi kiadásokkal kapcsolatban, de láthatóan használni kívánja a világ legnagyobb és legerősebb hadseregét, de csak úgy, hogy ez konkrétan hasznára váljon az amerikai érdekeknek.

Amerikának rendeznie kell viszonyát Oroszországgal, ha Trump szembe akar fordulni Kínával

Az 1990 óta, tehát a Szovjetunió megszűnésétől egypólusú, amerikai dominancia alatt működő világrend megváltozását is elhozhatja az új amerikai elnök hivatalba iktatása.

Az USA és a nyugati félteke globális munkaerő-piaci és világkereskedelmi problémái valamint a globális amerikai katonai fölény érezhető csökkenése miatt Donald Trump akár olyan gyökeres változtatások mellett is dönthet az Egyesült Államok kül-, gazdaság- és katonapolitikájában, amelyek – pozitív értelemeben – Amerika Gorbacsovjává avathatják személyét.

Fotó: AFP

A nagy jelentőségű változások felé megtett jelentős lépés lehet, hogy a hírek szerint a 64 éves Rex Tillerson lehet az új elnöki adminisztráció külügyminisztere.

Az üzletember 2006 óta áll az amerikai Exxon Mobil Corporation élén, amely az ő tárgyalásai révén állapodott meg 2011-ben az orosz állami Rosznyefttyel a Kara-tenger sarkvidéki olajmezőinek és a Fekete-tengeren lévő mezők kitermelésére. Az 500 milliárd dollár értékű kőolajfeltárási és kitermelési üzleti megállapodás azonban a demokrata adminisztráció oroszellenes szankciói miatt nem valósulhatott meg.

Tillerson annyira kiváló kapcsolatokat ápol az orosz kormánnyal, hogy 2012-ben az egyik legmagasabb orosz állami kitüntetést, az orosz állami Barátság Érdemrendet személyesen vehette át Putyintól.

Az ő személyének külügyminiszteri megbízatása a washingtoni elemzők szerint mindenképpen az orosz-amerikai kapcsolatok normalizálását, de akár még kiemelkedően magas szintre hozását is eredményezheti.

Ha ez történne, akkor ezzel Trump elnökségéhez egy olyan történelmi jelentőségű globális politikai változás kötődne, mint amilyen globális jelentőségű fordulatra utoljára Mihail Gorbacsov vezetése alatt volt példa a Szovjetunióban, a hidegháborút lezáró nyitási politika révén.

Az amerikai-orosz kapcsolatokat érdemlegesen normalizáló washingtoni politikai irányváltás gyakorlatilag az 1990 óta egypólusú, amerikai dominanciájú világrend önkéntes felmondását jelentené az USA részéről.

A változás mellett szól, hogy jelenleg már nem egyetlen állam birtokolja a világ gazdasági és katonai vezetői pozícióját egy személyben. Az USA a világ első számú, vezető katonai hatalma, amely egyedül majdnem annyit költ hadseregére, mint a világ összes többi országa. A globális árutermelésben és kereskedelemben, valamint a tőkebefektetések területén pedig Kína a világgazdaság első számú szereplője.

Az amerikai-orosz kapcsolatok normalizálását nagyban indokolhatja az, hogy a gazdasági és katonai vezető világhatalmi státuszok Amerika és Kína közötti megoszlása egyre több jel szerint összeütközéshez vezethet a két hatalom között.

Az Oroszországot sújtó amerikai szankciók csak azt érték el, hogy Oroszországot Kína egyre szorosabb szövetségesévé tették. Megkezdődött a létrehozása egy eurázsiai gazdasági és katonai együttműködésnek Oroszország és Kína vezetésével. Ez pedig hátrányos az amerikai érdekekre nézve.

A kínai amerikai feszültség növekedését figyelembe véve biztos, hogy nem volt véletlen sem a tajvani elnökkel folytatott telefonbeszélgetése Donald Trumpnak, sem pedig  annak nyilvánosságra kerülése.

Trump Kínával kapcsolatos nyilatkozatai azt jelzik, hogy a következő, akár háborús veszéllyel is fenyegető nagyhatalmi összeütközés lehetséges helyszíneként ma Délkelet-Ázsia, Kína érdekövezete tekinthető.

Egy ilyen formálódóban levő világgazdasági és katonai konfliktushelyzetben az Egyesült Államoknak pedig egyértelmű érdeke, hogy Oroszországot minél inkább eltérítse a Kínával való gazdasági, katonai együttműködéstől, vagy szövetségtől.

OLVASTAD MÁR?

amerika, london, párizs
 
 
 
 
A NATO nem hatékony a terrorizmus elleni fellépésben, ezért a szervezet vezetése sürgős változtatásokat tervez

A NATO nem hatékony a terrorizmus elleni fellépésben, ezért a szervezet vezetése sürgős változtatásokat tervez

amerika, london, párizs

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint a NATO terrorizmus elleni harcban való részvételének hatékonyságát a lehető leghamarabb jelentősen növelni kell. Ez az oka, hogy a tervek szerint a védelmi kiadások tehermegosztásának megvitatása mellett a terrorizmus elleni küzdelem lesz a NATO májusi brüsszeli csúcstalálkozójának a másik fő témája.

Londoni merénylet: csak a szerencsén múlt egy magyar lány élete

Londoni merénylet: csak a szerencsén múlt egy magyar lány élete

amerika, london, párizs

Szili Fanni a környéken sétálgatott a támadás idején.

Reggel 7:59

Reggel 7:59

7:59

Pikáns országgal bővülhet a NATO; Erdogannak már nagyon elege van az EU-ból; Kapcsolat lehet a tavalyi brüsszeli és a mostani londoni merénylet között. A reggel legfontosabb hírei - pálinkás jó reggelt mindenkinek!

Lengyel testvéreinkhez látogat a magyar államfő

Lengyel testvéreinkhez látogat a magyar államfő

közeleg a tél

Áder János magyar és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök pénteken együtt ünnepli a lengyel-magyar barátság napját ma a közép-lengyelországi Piotrków Trybunalskiban. A kétnapos rendezvényen a politikusok egyeztetnek az európai politikáról és a közép-európai együttműködésről is.

NATO-tag lesz Montenegró

Hazánk is támogatja a balkáni állam felvételét.

New Yorkban nagyon pipák Kim Dzsong Un miatt

New Yorkban nagyon pipák Kim Dzsong Un miatt

amerika, london, párizs

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) csütörtökön élesen elítélte a legutóbbi észak-koreai rakétakísérletet és rakétahajtómű tesztet.

Egy videó, ami mindent elmond a feministákról

Egy videó, ami mindent elmond a feministákról

szelektív

2017-ben, Amerikában, ahol aztán soha nem látott mértékű a nők elnyomása, jobb módot keresve sem találhattak volna a tiltakozásra a feministák. Ettől biztos nem fogják őket tárgyiasítani. Ja de, mégis!

Háláját fejezte ki Magyarországnak a NATO-főtitkár

Közeleg a NATO csúcs, melynek a terrorizmus elleni küzdelem lesz a fő témája. A találkozót Brüsszelben rendezik meg.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére