Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
csak neked, csak most
 
 
 
 

Deák Dániel: az Európai Egyesült Államok létrehozása veszélyeztetné Európa békéjét

2017. március 4. 10:58

A kétsebességes unió vagy a föderális Európai Egyesült Államok létrehozása az egységes Európai Unió végét jelentené. A tagállamok között növekvő különbségek pedig olyan feszültségeket okoznának, amik véget vetnének az európai béke időszakának - mondta a 888.hu-nak Deák Dániel. A Nézőpont Intézet elemzője szerint a V4-ek egységes piacot és nemzeti hatásköröket egyaránt megtartó EU-reformjavaslata azért tekinthető ideálisnak, mert egyedül ez épül a nemzeti kormányok közötti konszenzusos döntéshozatal alapjára.

Deák Dániel

888.hu: Az Európai Unió gyökeres megváltoztatásáról szóló különféle tervektől volt hangos a sajtó az elmúlt hetekben. Miért lett hirtelen ilyen égetően sürgős az EU teljes megváltoztatása?

Deák Dániel: Az EU jövőjéről szóló vita lassan egy évtizede húzódik. A migrációs krízis, Görögország kilátástalansága és az eurozóna válsága egyre nagyobb ellentéteket eredményeznek az Európai Unión belül, így a jelenlegi intézményi és politikai struktúra fenntarthatatlanná vált. A kiábrándultság az unió intézményeivel szemben ráadásul soha nem látott mértékűre nőtt, melynek betetőzése a Brexit volt, mely egy teljesen új helyzetet teremtett.

Világossá vált, hogy az az irány, amit eddig a nyugati politikai elit jelölt ki, nem tartható tovább, az eddigihez képest egy teljesen új alapokra helyezett uniót kellene létrehozni."

Nem kétséges tehát, hogy az unión belül komoly feszültségek alakultak ki mostanra, melyek nagyrészt abból fakadnak, hogy a tagállamok egyre inkább eltérő mértékben részesülnek az unió előnyeiből. Ráadásul folyamatosan növekszik azoknak a tagállamoknak száma, melyek szerint a németek igazságtalanul előnyt kovácsoltak eurózónás tagságukból, miközben több ország óriási áldozatok árán próbált meg kimászni a válságból. Ezt támasztja alá, hogy már a német uniós biztos sem tagadja, hogy kizárólag Németország érdekei szerint alakult ki az uniós támogatási rendszer és valójában nem nettó befizető az ország, hanem éppen ellenkezőleg, nettó haszonélvezőnek számítanak. Ennek a német dominanciának a legnagyobb forrása a német gazdaságpolitikát jellemző költségvetési szigor ráerőltetése más államokra, melynek következtében egyre több tagállamban erőteljes vita bontakozott ki az unió jövőjéről. Így nem meglepő például, hogy már a centrista francia elnökjelölt, Emmanuel Macron szerint is szükség van az eurózóna átalakítására, hogy abból ne csak Németország húzzon hasznot.

888.hu: Néhány napja négy tagállam parlamenti elnökei közös nyilatkozatban fejezték ki, hogy ők országaik nevében a márciusi római EU-csúcson kezdeményezni fogják a föderális alapú, nemzetállamok felett álló Európai Egyesült Államok létrehozását. Miért akarják létrehozni ezt a formát? Nekünk milyen következményekkel járhat egy ilyen fordulat?

Deák Dániel: Azok a tagállami vezetők, melyek lényegében az Európai Egyesült Államok létrehozását erőltetik, saját gyengeségüket és alkalmatlanságukat ismerik el. Nem véletlen, hogy ezeknek az országoknak a vezetői szabadulnának a kormányzás felelősségétől és ruháznák át a döntési jogköröket egy felsőbb, uniós szervezetnek. Hiszen gondoljunk csak bele, Spanyolországban pillanatnyilag egy kisebbségi kormány van hatalmon, Franciaországnak egy rendkívül alacsony támogatottságú államfője van, Olaszország évek óta belpolitikai és gazdasági válságtól szenved, Németországban pedig a közeledő választás miatt nő a bizonytalanság. Ezek a gyenge kezű politikusok inkább átadnák a jogköreiket az uniónak, hogy ezáltal megszabadulhassanak a hibás politikai döntéseik miatt őket terhelő politikai felelősségtől.Ráadásul egyre nyilvánvalóbb, hogy Németország Franciaországgal, Spanyolországgal és Olaszországgal kiegészülve egy kétsebességes Európai Uniót szeretne létrehozni, melynek keretében a mag tagállamok között alakulna ki a föderatív unió. Ez azonban az Európai Unió végét jelentené, hiszen azzal a szellemiséggel menne szembe, aminek keretében létrehozták a közösséget.

Fotó: AFP

888.hu: Mi az alternatívája a föderalista jellegű, a nemzetállamok létét drasztikusan csorbító és Brüsszelnek újabb túlhatalmat biztosító uniós modellnek? Mit akarunk mi, a V4-ek együttműködésben?

Deák Dániel: Az EU tagállamai lépéskényszerben vannak, hiszen a brüsszeli vezetők a közösség megalapításának 60. évfordulójára egyértelmű állásfoglalást szeretnének kikényszeríteni a tagállamok vezetőiből az integráció jövőjére nézve. A közép-európai országok számára azonban elfogadhatatlan lenne a „kétsebességes Európa” koncepciója, a szuverén nemzetállamokra épülő egységes Európa kialakításában érdekeltek. És valójában ugyanez szolgálná a déli és nyugati tagállamok érdekét is, hiszen gondoljunk csak bele mit eredményezett számukra a túlzott integráció: olasz bankválságot, elszabaduló államadósságot és gazdasági kiszolgáltatottságot.

Mára szinte minden közgazdász elismeri, hogy Görögország és Olaszország eurozónás tagság nélkül sokkal hatékonyabban tudná kezelni a gazdasági problémákat, ráadásul ennek köszönhetően a belpolitikai instabilitást is megszüntetnék."

Előbb-utóbb nekik is be kell látniuk, hogy az EU csak a nemzetállamokra épülve válhat ismét politikai és kulturális sokszínűségének fenntartása mellett a globális politika és a világgazdaság meghatározó szereplőjévé. Ennek egyik alapja például adó- és munkahelyteremtési politika tagállami szinten tartása, a feleslegesen uniós szintre rakott hatáskörök visszaadása a tagállamoknak, illetve a tagállamok közötti szabad mozgás megőrzése.

888.hu: Melyek a legfőbb szempontjai a V4-ek által javasolt uniós szervezeti modell kialakításnak?

Deák Dániel: Mint említettem, azok akik most a szorosabb integrációról beszélnek, azok nem veszik tudomásul, hogy éppen ez a szorosabb integráció eredményezett számos gazdasági és politikai feszültséget. Ezért is nagyon fontos az a javaslat, amit most a visegrádi négyek megfogalmaztak. Ez az elképzelés arról szól, hogy ésszerűen kell az integrációt véghezvinni és ésszerűen kell az egységes Európa mellett kiállni. A V4-ek szerint egyes hatásköröket - amelyekről bebizonyosodott, hogy jó volt a nemzeti kézben maradásuk –, továbbra is meg kell őrizni a tagállamoknál. Ugyanakkor az EU egységes szabályoznak azokat a területeit, amelyek egyértelműen előnyösek a tagállamok szerint, azokat továbbra is európai uniós szinten kell kezelni. Így például a kereskedelempolitika tipikusan egy olyan terület, amely jó hogyha európai uniós hatáskörben marad. Sőt ezen a területen még mélyíteni is érdemes az együttműködést. Viszont vannak olyan szabályozási területek, amelyek minden országban egyedi jellegűnek kell maradnia. Ez a közelmúltban jól érzékelhető volt például a migrációs válsághelyzet kezelésének kérdéseiben, illetve a munkavállalók és munkáltatók támogatásait meghatározó adópolitika és támogatáspolitika vonatkozásaiban is. Az ilyen szabályozási területeket, hatásköröket nincs értelme uniós szintre áthelyezni, mert ez csak tovább növelné a régiók közötti feszültségeket.

Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

888.hu: A föderális Európai Egyesült Államok megalapítást tervezők szerint az új szorosabb uniós szövetségből kimaradóknak nem kell aggódniuk, hiszen az helyzet nem sokban különbözik a mostanitól, mert most is több sebességes az EU. Igaz ez az érvelés?

Deák Dániel: Akik most a föderális elképzelésekről beszélnek, azok nem veszik figyelembe azt, hogy a kétsebességes európai modell az pillanatnyilag is működik már, hiszen elég például arra gondolnunk, hogy azt eurozóna tagállamai teljesen más integrációs modellben működnek, mint a zónán kívüliek. Az eurozónában az inflációs politikát és számos gazdaságpolitikai intézkedést már nem tudnak a tagállamok befolyásolni. Ráadásul az EU, együtt az IMF-fel sokszor rendkívül negatív hatású intézkedéseket kényszerített az euró valutája alá tartozó tagállamokra. Furcsa módon ráadásul pont ezeknek az eurozónán belüli országoknak a vezetői nem hajlandóak észre venni, hogy a zónával kapcsolatos problémákat az ő elhibázott politikájuk okozta, amit most még erőteljesebben akarnak folytatni. Az pedig, hogy emiatt az esetleges kimaradóknak nem kéne aggódniuk, egyszerűen nem igaz.

Ha ez az elhibázott integrációs politika tovább folytatódna és az további válságokat eredményezne, annak hatását Magyarország és a többi kelet-európai tagállam igenis megérezné. "

Az unió 27 megmaradt tagállama között olyan szorosak a gazdasági kapcsolatok, hogy bármilyen gazdasági sokk, bármelyik régió bedőlése, azonnal érezteti hatását az unió egész területén. Így hiába maradnánk ki egy szorosabb integrációs folyamatból, az ott megszületett döntések közvetetten és közvetlenül is érintenének bennünket, tehát igen hátrányos lenne ránk nézve egy ilyen forgatókönyv.

Fotó: AFP

888.hu: Juncker a föderális EU létrehozásának megrögzött erőéltetője a több Brüsszelt, kevesebb nemzetállam célkitűzés jegyében. Elfogadható az a szerep, amit az unió jövőjéről folyó vitában az Európai Bizottságnak és annak a vezetője nyíltan felvállal?

Deák Dániel: Az sok mindent elárul, hogy Jean Cleaude Juncker bizottsági elnökként a kelet-európai tagállamokba szinte egyáltalán nem látogatott el és leginkább Brüsszel környékén mozog, valamint főként Angela Merkellel találkozik. Ez azt jelzi, hogy egyáltalán nem hajlandó az Európai Bizottság vezetője figyelembe venni, hogy nem csak az úgynevezett mag Európából áll az EU, aminek ő kizárólagosan ad a véleményére. Az EU még a britek kilépése után is 27 tagállamból áll, amelyeknek a többsége egyáltalán nem akar föderális, Európai Egyesült Államokat, hanem sokkal inkább egy az egységes piacot megőrző, de a nemzeti hatásköröket megtartó Európai Uniót szeretne. Ez a nemzeti kormányok közötti egységes döntéshozatalon alapuló, konszenzusos unió lenne. Ha ezt az unió Bizottsága továbbra sem veszi figyelembe, akkor az csak mélyíti a törésvonalakat. A közeljövő egyik legfontosabb kérdése tehát az, hogy Juncker hajlandó lesz-e végre lemondani a kizárólag a föderatív átalakítást támogató álláspontjáról. Ez a lemondás a kétsebességes Európa kialakítására vonatkozó elképzelésre is ki kell, hogy terjedjen.

888.hu: Mi a veszélye Juncker minden áron képviselt állásfoglalásának? Mitől változhat meg Juncker véleménye?

Deák Dániel: Ha Juncker mindenáron képviseli ezt az álláspontot, akkor az a világháborúkat megelőző időszakhoz hasonló feszültséget idézne elő Európában. Annak, hogy jelentősen mélyítené az unióban már amúgy is meglevő gazdasági és politikai különbségeket, ráadásul intézményesíteni is a megosztottságot, beláthatatlan következményei lennének. Készült nemrég egy öt uniós tagállamra kiterjedő közvélemény kutatás. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia lakosai - mindegyik országban – a jelenlegieknél erősebb kezű nemzetállami vezetőket szeretnének.

Ez a kutatás is megerősíti, azt az állítást, amely szerint az állampolgárok azért ábrándulnak ki mind az EU működéséből, mind pedig tagállamok működéséből, mert ezeknek a nyugat-európai országoknak a politikai elitje nem hallgatja meg a választók akaratát."

Ezek a politikusok egyértelműen a saját polgáraik elvárásaival ellentétes politikát valósítanak meg. Juncker véleménye talán akkor változna meg, ha ezeknek a tagállamoknak az élére is olyan erős kezű vezetők kerülnének, akik a társadalmi elvárásnak megfelelően, a nemzeti érdekeket képviselve változtatnának a jelenleg uralkodó politikai elit kudarcos politikáján. Csak a tagállamok és azoknak erős kezű vezetői tudnák jobb belátásra téríteni Junckert. Ezért lesz elképesztően fontos figyelemmel kísérni a francia, a holland és a német választási eredményt is. Kérdés, hogy ezekben az országokban milyen irányt fog venni a politika.

888.hu: A márciusi római EU csúcs előtt most leginkább arról szól a politikusok vitája, hogy a formát tekintve milyen legyen az új EU. De emellett nem kellene szót ejteni az uniót és intézményeit most is terhelő demokrácia deficitről, illetve a túlburjánzott bürokrácia pazarló működésének a szükséges megváltoztatásáról is?

Deák Dániel: A visegrádi négyek ezért mondják hangsúlyosan, hogy a mostaninál erőteljesebben bele kellene vonni az uniós döntéshozatalokba az állampolgári elvárásokat. Ehhez ki kell alakítani az erre a célra alkalmas uniós intézményi struktúrát. Közelebb kell hozni az EU intézmények döntéshozatalát az állampolgárokhoz. Jelenleg az unió működésével, a döntéshozatalok módjával kapcsolatban elképesztő mértékű tájékozatlanság minden tagállam lakossága körében. Ennél a tájékozatlanságnál ráadásul sokkal nagyobb probléma az, hogy az EP olyan ügyekkel foglalkozik és olyan állásfoglalásokat hoz, melyek teljes mértékben szembe mennek az uniós polgárok akaratával. A EP és a Bizottság döntéseire a polgárok akaratánál a multinacionális nagyvállalatoknak és Soros György alapítványi hálóinak sokkal nagyobb befolyása van. Hiába választhatják meg tehát az emberek az EU parlamentjének a tagjait, azok a tevékenységükben teljesen elszakadnak a választói valóságtól. Általánosságban véve pedig elmondható, hogy az unió irányítására mostanra egy olyan felesleges és értelmetlenül nagy méretű bürokratikus vízfej lett létrehozva, amely mindenképpen reformra szorul.

Fotó: AFP

888.hu: Milyen döntési mechanizmus útján dől majd el végső soron az unió jövője? Lesz-e ebbe beleszólásuk választópolgároknak?

Deák Dániel: Az intézményi átalakítás valószínűleg egy új alapszerződés létrehozását hozza majd magával. Ha azt akarjuk, hogy ez az új rendszer működőképes és konszenzusos legyen, akkor arról mindenképpen egy népszavazást kell majd tartani uniós szinten. Csak ebben az esetben lehet legitimitása az új uniós együttműködésnek. Most azonban egyáltalán nem egy ilyen, konszenzusos irányba mutat az uniós politika, az sokkal inkább a nagyobb tagállamok és a brüsszeli elit zsarolásairól és fenyegetődzéseiről szól. Így egy népszavazásnak arról, hogy milyen legyen az unió jövője, igen csekély az esélye. A brüsszeli elit már fél a nép véleményétől, melyre a tavaly októberi magyar népszavazás során tapasztalt összehangolt támadás tökéletes példa volt. Ráadásul ahogy az európai uniós válaszpolgárok többsége egyértelműen elutasítja az EU bevándorlás politikáját, ha megkérdeznénk őket a szorosabb integrációról vagy a föderatív Európáról, akkor nagyon nagy valószínűséggel azt is ugyanúgy elutasítanák a polgárok.

A római EU csúcson eldőlhet az unió jövője Brüsszelben március 9-én kezdődik az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos találkozója. Rómában pedig március 25-én emlékeznek meg majd az uniós tagállamok állam- és kormányfői az EU elődszervezeteit megalapító, 60 éve aláírt római szerződésről. A tervek szerint ezen az EU csúcstalálkozón az uniós tagállamok vezetői elfogadnánk egy úgynevezett római nyilatkozatot, amelynek az lenne a feladata, hogy meghatározza az Európai Unió szervezeti és működési átalakítási terveire vonatkozó irányokat. Az Európai Unió egységének megőrzését kulcsfontosságúnak tartó visegrádi országcsoport (V4) kormányfői március 2-án egy közös nyilatkozatot fogadtak el az uniós reformra vonatkozóan. A nagyon konkrét javaslatokat tartalmazó nyilatkozatot a március végi római EU-csúcsértekezleten terjesztik elő a V4-ek. A visegrádi országok miniszterelnökei által elfogadott dokumentum szerint meg kell erősíteni az EU-ban zajló törvényhozói és politikai folyamatok demokratikus és nemzeti szintű felügyeletét. Minden együttműködési modellnek feltételeznie kell az egységes piac, a (belső határellenőrzés nélküli) schengeni övezet integritását – szerepel a nyilatkozatban, ami arra is kitér, hogy a visegrádi együttműködés országai nem egyeznek bele semmilyen az EU-n belüli megosztásba, mivel az egyenes utat jelentene a szétváláshoz. A V4-ek dokumentuma hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy az EU megreformálásához az összes tagállam érdekét egyenlő módon kell kezelni, az euróövezetben bekövetkezendő változások pedig nem eredményezhetnek tartós töréseket az uniós közösségen belül. 

OLVASTAD MÁR?

csak neked, csak most
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Több mint 200 ezer ember menekült el Szíriából április eleje óta

Több mint 200 ezer ember menekült el Szíriából április eleje óta

amerika, london, párizs

Több mint 200 ezer ember menekült el otthonából az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet szíriai "fővárosának" számító, ostrom alatt álló észak-szíriai Rakkából és környékéről április eleje óta - közölte csütörtökön Ursula Mueller, az ENSZ humanitárius koordinátorának helyettese.

Eddig rejtélyesnek hitt objektumok sugároztak idegen jeleket a Földre

Idén májusban különös jelek érkeztek egy 11 fényévnyi távolságban lévő csillag felől. A jelek annyira különleges tulajdonságokkal rendelkeztek, hogy több kérdés is felmerült eredetüket illetően, így persze az is, hogy esetleg földönkívüli civilizáció küldhette őket.

Trump keményebben akar fellépni az oroszokkal szemben

Trump keményebben akar fellépni az oroszokkal szemben

amerika, london, párizs

Az amerikai elnök megvétózhatja az Oroszország ellen tervezett szankciókat, mert még keményebb szankciókat szeretne - árulta el Anthony Scaramucci, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója.

És az megvan, hogy a gyurcsányisták jobbikos cikkeket posztolnak?

És az megvan, hogy a gyurcsányisták jobbikos cikkeket posztolnak?

közeleg a tél

Olyan jól sikerült Vona Gábor néppártosodása, hogy még a Jobbik holdudvarát is sikerült szélsőbaloldalivá változtatnia. A Jobbikhoz közel álló zsurpubi.hu-nak a baloldali média pocsolyájában sikerült alámerülnie, mivel mára már olyan hangvételű cikkekkel operálnak, amelyeket gyurcsányista politikusok, sőt Gyurcsány testvére is megosztásra érdemesnek talál.

A britek örülnek a transznemű katonáknak

A britek örülnek a transznemű katonáknak

amerika, london, párizs

Donald Trump - amerikai katonai vezetőkkel egyeztetve - szerdán kifejtette, hogy miért nem szolgálhatnak transzneműek az USA hadseregében. Az elnök megnyilatkozása után magas rangú brit tisztviselők is kifejtették a véleményüket.

A hazug migránsmosdatás iskolapéldáját mutatta be a 444 - MEGINT

A hazug migránsmosdatás iskolapéldáját mutatta be a 444 - MEGINT

kinyílott a pitypang

Nem először él az ikonikus öntökönrúgás módszerével a 444 amennyiben a migránsok tisztára mosása a feladat. Nem történt ez másképpen most sem, ugyanis a Bede Márton-féle, "az a baj, hogy tovább mentek" fémjelezte dzsembori azt írta, hazudtak a magyar vívók, amikor szóvá merték tenni a lipcsei, migránsok által okozott kaotikus állapotokat.

Döntőben a magyar vízilabda-válogatott!

Döntőben a magyar vízilabda-válogatott!

hajrá, magyarok!

Óriási, küzdelmes meccsen 7-5-re nyert a magyar válogatott a görögök ellen, így döntőbe jutottunk!

Minden, amit a 25. Sziget Fesztiválról tudnod kell

Minden, amit a 25. Sziget Fesztiválról tudnod kell

szabad vasárnap

Immár 25. alkalommal indulnak meg a hosszú, tömött sorok a Hajógyári-sziget felé. Negyed évszázad alatt sok minden megváltozott, de a szlogen 1993 óta egy és ugyan az: "itt mindent szabad, de semmit nem muszáj". Augusztus 9-16 között újra Sziget Fesztivál!

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére