A magyar válogatott az ausztrálok elleni tízgólos, 13–3-as sikerrel kezdte a tornát, majd a csoportrangadón 9–9-es döntetlent játszott az olaszokkal. A franciák az első meccsükön 18–9-re kikaptak az olaszoktól, második mérkőzésükön pedig egy góllal maradtak alul az ausztrálokkal szemben (11–10).

A mostani mérkőzés inkább a magyar válogatott számára tartogatott "izgalmakat", ugyanis hatalmas lépést tehetnek a srácok a csoportelsőség felé. Ugyanis: ha Magyarország legyőzi a franciákat, ha a következő mérkőzésen Olaszország tíznél kevesebb vagy tízzel, de maximum 12 gólt lőve nyernek az ausztrálok ellen, akkor miénk lesz a csoportelsőség.

Az első félidő első részében fantasztikusan kezdett a Märcz-együttes. Volt pillanat, amikor 5–0-ra is vezettünk, de az első negyed vége 6–1 lett.

A második negyedet jóval rosszabban kezdtünk. A franciák határozottabbak voltak, úgyis mondhatni: felvették a játék ritmusát. Meg is nyerték a negyedet 3–2-re. Ugyanakkor látszódott az is, hogy a válogatott inkább az emberelőnyös helyzetek kihasználására és a távoli lövésekre ment rá – előbbi ugyanis az olaszok ellen nagyon nem ment nekünk.

A harmadik játékrészben ismét megjött az étvágya a válogatottnak. A negyed elején már 3–0-ra elléptünk, ami annak is volt köszönhető, hogy Nagy Viktor helyére Decker Attila érkezett a kapuba, így feljavult a védelmünk. A játékrész vége 3–1 lett nekünk.

A negyedik játékrészben szintén a magyarok kezdtek jobban, a franciák pedig hibázgattak. Itt már látszódott, hogy a minél nagyobb arányú győzelemért hajt a válogatottunk, ami miatt mi is egyre többször fejeztük be a támadásainkat gól nélkül. Az utolsó másodpercben kaptunk is egy gólt, de

A lényeg, hogy győztünk a telt ház előtt. Sőt, veretlenül jutott tovább a válogatottunk a csoportkörből. Sorsunk tehát – hogy első vagy második helyen megyünk tovább – az olaszok kezében van. Az olasz-ausztrál mérkőzés ezután következik. Drukkoljunk tehát az ausztráloknak, és