A migrációs válság Bulgáriát sem kerülte ki. Nehezen is tudta volna, miután Törökországgal szomszédos, és a nyugat-balkáni útvonalon helyezkedik el, amely igen közkedveltté vált a Nyugat-Európa felé igyekvő migránsok számára. A gyakorlatban ráadásul kudarcot vallott az Európai Unió és Törökország között köttetett megállapodás, ez tehát szintén nem könnyítette meg Bulgária helyzetét.

Noha az EU-elnökségért felelős bolgár miniszter szeretett volna június végéig áttörést elérni az európai „menekültpolitikai” vitában, ez láthatóan egyáltalán nem sikerült: amelyik tagállam felelőtlen volt bevándorláspolitikájában, az már bánja, és meg akar szabadulni a migránsoktól, amelyik tagállam pedig bölcsen döntött, annak esze ágában sincs a kultúráját és az identitását feladni, nem beszélve arról a hatalmas pénzösszegről, amelyet a migránsokra kellene fordítani.

Eközben a szófiai kormány kezdte belátni, hogy a migrációt egyetlen, biztos módon lehet visszaszorítani: a külső határok védelmével.

Erről már korábban is érkeztek hírmorzsák, például Kraszimir Karakacsanov részéről, aki a hadsereg bevetését helyezte kilátásba a határvédelem megerősítése érdekében.

Karakacsanov, aki a Bolgár Nemzeti Mozgalom (IMRO) vezetője és jelenlegi védelmi miniszter, a napokban beszélt a szigorított határvédelmi intézkedésekről egy bolgár lapnak. Mint mondta, nemrég elkészült a határkerítés, amelyet katonák őriznek. Ennek köszönhetően a miniszter szerint a migrációs nyomás szinte nullára csökkent a határon. Rendkívül kevés migráns van a fogadóközpontokban is.

– áll az IMRO közleményében.

A bolgár állami statisztika szerint a migránsokat befogadó központok 67 százalékban voltak terheltek 2015 januárjában, 2016 decemberében már 85 százalék volt ez az arány, 2018 júniusában viszont 11 százalékra esett vissza. A legtöbb, Bulgáriába érkező migráns Afganisztánból, Irakból és Szíriából származott.

– írja a közlemény.