Brüsszel ismét a pénzzel próbál zsarolni
Bokor Gábor
2018.12.13. 19:13
Nem újdonság ez tõlük.
Csütörtökön szavazta meg az Európai Parlament illetékes bizottságai csütörtökön annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.
Ez azt jelenti magyarra fordítva, hogy a Sargentini-félék által összetákolt kamujelentések alapján döntheti majd el az unió vezetése, kinek mennyit utalnak ki, tehát így akarják zsarolni a nemzetállamokat.
A költségvetési és a költségvetés-ellenőrzési szakbizottság tagjai 43:9 arányban fogadták el az új eszközről szóló jelentést. A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, valamint az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon. Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehet majd javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene.
Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő szerint Brüsszel a jogállamiság védelmének jelszavával a nyílt politikai nyomásgyakorlás rendszerét akarja létrehozni ezzel a bürokratikus, működésképtelen, minden normativitást nélkülöző gumijogszabállyal, mely a kötelezettségszegési és a hetes cikk szerinti eljárások meglévő rendszerével párhuzamos, de a jogállamisági elvekkel összeegyeztethetetlen".
A tervezetben az sem került meghatározásra, hogy az elvonás milyen támogatásokat érintene és pontosan milyen pénzügyi következményekkel járna. Nem tisztázzák azt sem, hogy pontosan milyen esetekben indulhat eljárás, valamint ki rendelkezik a kezdeményezés jogával, ki dönt arról, hogy mely tagállamok ellen, milyen esetben és mértékben alkalmazhatják ezt az új eszközt"
– közölte Deutsch Tamás.
A kérdésről még az Európai Parlament plenáris ülésének is szavaznia kell. A másik uniós társjogalkotó szerv, a tagállami kormányokat tömörítő tanács sem fogadta még el az álláspontját. Miután jóváhagyják mindkét testület tárgyalási mandátumát, megkezdődhetnek az intézményközi tárgyalások a jogszabály véglegesítése érdekében.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
