Várható volt, de mégis szomorú: a nemrégiben elfogadott közigazgatási törvényt – amely az anyanyelvhasználatról is tartalmazott fontos rendelkezéseket – megtámadták a román alkotmánybíróságon.

Mi is beszámoltunk arról, hogy Romániában a szenátus után a képviselőház is elfogadta az új közigazgatási törvénykönyvet. Hogy ez miért volt rendkívüli lépés az erdélyi magyar közösség számára? Nos azért, mert a településnevek mellett a közterületek elnevezéseit is fel kell tüntetni azokon a településeken, ahol valamely kisebbség a lakosság 20 százalékát teszi ki.

Továbbá anyanyelven folyna az ügyintézés a helyi és megyei önkormányzatokban, és a törvény előírja azt is, hogy a kisebbségek korábban megszerzett anyanyelvhasználati jogait utólag nem lehet korlátozni.

A Maszol most arról ír, hogy ezt a törvényt az alkotmánybíróságra benyújtott óvásában támadja az ellenzék ötven törvényhozója. A kellő mennyiségű aláírás végül a liberális párt (PNL) három képviselőjének szignójával jött össze. A törvény megfúrásában mellettük hat független képviselő vesz részt, továbbá 13 képviselő a Népi Mozgalom Pártjától (PMP), és 28 képviselő a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) párttól.

– fogalmazott Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Elmondta, hogy az ellenzék húszoldalas óvásában négy oldalon keresztül bírálja a nyelvi jogok bővítését szolgáló RMDSZ-es javaslatokat.

A frakcióvezető szerint a PMP nyíltan magyarellenes szólamokkal támadta a kormánykoalíciót a közigazgatási törvénykönyv elfogadása miatt.

A törvénykönyv hétfő esti elfogadását követően Marius Pascan PMP-képviselő, volt Maros megyei prefektus azt vetette képviselőtársai szemére, hogy a kisebbségi nyelveket is hivatalossá tették a 20 százalékos kisebbségi lakosságarányt meghaladó településeken, holott az alkotmány szerint az ország egyedüli hivatalos nyelve a román.

A hírhedten magyarellenes politikus szerint a közigazgatási törvénykönyv az RMDSZ régi tervét, az "úgynevezett Székelyföld" etnikai enklávévá alakítását eredményezi, hiszen a prefektusi hivatal és helyi tanácsok álláshirdetéseinél a magyar nyelv ismerete is követelmény lesz, és ezzel kizárják a románokat a helyi közigazgatásból.

Cseke Attila nem tudta megjósolni, hogy sikeres lesz-e az ellenzék óvása, és arról sincsenek információi, hogy mikor tárgyal róla az alkotmánybíróság. Ám tekintettel arra, hogy a taláros testület a büntető törvénykönyvvel és a büntetőeljárási törvénykönyvvel kapcsolatos kifogásokat is csak szeptemberben vizsgálja meg, a közigazgatási törvénykönyv is leghamarabb ősszel kerülhet terítékre. Ami persze nyilván azt is jelenti, hogy a jogszabály addig nem léphet hatályba.