Varga Zoltán nevét 2014-ben ismerte meg a szélesebb nyilvánosság. A negyvenkilenc esztendős, bonyhádi születésű üzletember ekkor vásárolta meg a Sanoma kiadót, és lett egycsapásra a média fontos szereplője.

Varga médiacézár lett, és ezzel szintet ugrott.  Még az üzleti terveit is hajlandó volt megváltoztatni annak érdekében, hogy tetszeleghessen a médiatulajdonosi szerepben. Erről beszélnek legalábbis az üzletember szűk környezetéhez tartozó ismerősei.

„Varga terve eredetileg az volt, hogy a Sanomát a vásárlás után feldarabolja és jó áron, részenként eladja. Aztán teljesen váratlan dolog történt, ahogy gyakran hangoztatja: beleszeretett a termékeibe. Ez így azonban csak részben igaz. Õ nem a termékekbe szeretett bele, hanem abba a képbe, amit a termékek által elkezdett elhinni magáról. Azt gondolja, ő a magyar Rupert Murdoch. Elhitte, hogy a média fontos, meghatározó személyisége. Elhitte, hogy a pénzén túl végre hatalma, befolyása van, hogy végre számít. Baráti társaságban gyakran mondogatja, hogy úgy érzi magát, mint egy kisfiú, akit végre beengedtek a nagypályára. Hogy végre nagypályás lett… Közben például rettenetesen idegesíti, ha a Story vagy a Best magazinokkal azonosítják, hiszen a lelke mélyén szégyelli a kiadó bulvárportfólióját. Szíve csücske a Nők lapja és a 24.hu, amelyekre napi szinte befolyással bír. A pletykagyáros kifejezés kifejezetten szégyenletes számára, pedig több szempontból is találó, megállja a helyét”- meséli róla egyik barátja.

A kiadón belül sokan nem értették, hogy miért nevezte ki magát egy, a médiához egyáltalán nem értő ember vezérigazgatónak és miért nem bízta az egyébként jól működő kiadót valaki másra. Varga heti két-három napot tölt a Central Médiában, a többit a pénzügyi cégénél.

„Varga az első perctől fogva kézivezérléssel irányítja a Central Médiát. Számos embert meghagyott a vezetőségben a régi érából, de az ő hozzájárulása, tudta nélkül senki, semmiben sem dönthet.  Ez okozott már belső konfliktusokat, de nyíltan nem konfrontálódnak vele. Varga technokrata, mindent kontrolláló, cezaromán magatartását egyébként hűen példázza, hogy régi bizalmasai, rangban alatta lévői kollégái gazdának szólítják. Az üzletben nem ismer se istent, se embert, mindene a pénz.”

Egy másik, az üzletember bizalmi köréhez tartozó informátorunk arról beszélt, hogy Varga már azt is nehezen dolgozta fel, hogy bonyhádi bányász apuka gyerekeként az ország egyik leggazdagabb embere lett, amióta azonban az ország egyik legnagyobb médiavállalatát is tulajdonolja, azóta végképp nincs rajta fék.

„Mindig is furcsa, nehezen értelmezhető személyiség volt. Fiatalon ugyan a sporttal, a súlylökéssel is próbálkozott, felnőtt fejjel pedig teniszezik, de sportos testalkatúnak épp nem lehet mondani. Örök nagyravágyás, mérhetetlen egó, és megszámlálhatatlan kérdés jellemzi saját magával kapcsolatban is, a bizonytalanságot a pénz és hatalom hajhászásával próbálja palástolni. Amint elér, megszerez valamit, még magányosabb, még boldogtalanabb lesz. Új és új hódítások kellenek neki, hogy valakinek érezze magát. Mindenáron tényező akar lenni és ezért bármire képes. Mindig mindenkit le akar nyomni, ahogyan ő szokott fogalmazni. Ugyanakkor alapvetően esendő ember, emiatt nem lesz soha igazi nagyfiú. Jól tudja ezt ő is a lelke mélyén, fájó pont ez az életében.”

Varga könyörtelen üzleti politikáját jól jellemzi, hogy már centrálosként hogyan vált meg egykori legjobb barátjától, és üzlettársától, akit egyébként a Centrál Média igazgatójává ő maga nevezett ki.

„Zoltán és László több, mint tizenöt éves barátok, bizalmasok voltak, aztán egy valószínűsíthető üzleti tranzakció miatt hajba kaptak. Erre Zoli kirúgta a barátját, épp akkor, amikor annak a felesége haldoklott. Zoltán környezetében ezen a lelketlenségen mindenki megdöbbent. Ugyan ő próbálta később minden fronton megmagyarázni a történetet, de emberileg ezt a lépést nehéz volt megérteni, elfogadni egy jóérzésű embernek még akkor is, ha az üzleti élet alapvetően kegyetlen. Bár ez jellemző Vargára. Számos történet van cserben hagyott bajtársakról, elárult barátokról, pénzen elúszott szövetségekről. Õ a pénz és a rövid távú érdek miatt olykor beáldozza emberi kapcsolatait is. Õ ilyen ember ” – mondja egy másik üzletember Varga köreiből.

Jóllehet Varga előszeretettel hangoztatja, hogy élete mentes a politikától, ez a valóságban nem így van.

A magát apolitikusnak mutató üzletember azóta váltott hangnemet, amióta a kormány közszolgáltatássá minősítette a többmilliárdos profitot hozó mobilparkolási rendszert, és működtetését az állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési (NM) Zrt-re bízta. Varga Zoltán addig évente ötmilliárdot vett ki ebből az üzletágból az Első Mobilfizetés Elszámoló (EME) Zrt.-n keresztül. Az EME Zrt.Tulajdonosi körét egyébként többek között panamai és dominikai bejegyzésű cégek mögé bújtatták,  Igazgatóságában tagként megtalálhattuk Fürst György volt terézvárosi szocialista politikust is. Ennek az üzletnek tette be a kaput az állam lépése. Varga úgy fogalmazott, hogy „a magyar állam egyszerűen elvette a piacát”. Nem csoda tehát, hogy a Sanoma-birodalom felvásárlásától kezdve a portfólió vezető hírportálja, a 24.hu (korábban hír24.hu) gyakorlatilag egy követ fúj a Spéder Zoltán tulajdonában lévő index.hu-val, valamint a reklámadó miatt hadjáratot folytató RTL Klubbal.

Mindenesetre a most kirobbant offshore botrány biztosan fájó csapás a milliárdos pletykagyárosnak, aki mindig is kínosan ügyelt reputációjára és feddhetetlenségére. Nem csupán birodalmát piszkítja be sárral, de bebizonyítja számára, milyen törékenyek is azok a szerepek, képek, amelyeket magáról szeretne mindenáron mutatni és láttatni.

Ezt olvastad már?

Az egyik leggazdagabb magyar is érintett az offshore-botrányban