Az idősebbek tisztán emlékezhetnek az 1994-es évre, a híradások tele voltak a ruandai népirtással és annak részleteivel. Százezreket öltek meg, a tömeggyilkosságokat főleg két hutu milícia, az Interahamwe és a Impuzamugambi követte el. A konfliktus április 6-án kezdődött és a nyár közepéig tartott, ez idő alatt a becslések szerint legalább 500 000 tuszi és több százezres nagyságrendű mérsékelt hutu vesztette életét.

Rajtuk kívül rengeteg külföldi is életét vesztette, köztük tíz ENSZ-békefenntartó is. Egyikük testvére, Martine Debatty most előállt, ugyanis mélységesen megdöbbent azon, hogy Brüsszel menedékjogot akar adni annak az embernek, akinek oroszlánrésze volt bátyja halálában. 

Alain Debatty a népirtás idején Ruandában volt békefenntartó az ENSZ zászlaja alatt. Kilenc társával együtt végezték ki a harcok kirobbanásakor. Haláláért többek között közvetlenül felelős Bernard Ntuyahaga is, aki őrnagy volt a népirtás alatt.

A belga 7sur7 szerint a brüsszeli vezetés azt tervezi, hogy menedékjogot ad a volt katonai vezetőnek. A felvetésnek természetesen óriási visszhangja lett, hiszen miért is adnának menedékjogot egy háborús bűnösnek. 

– mondta Martine Debatty.

Ntuyahagát amúgy 2007-ben 20 év börtönre ítélték, amiért közvetlen részt vett a gyilkosságokban, azonban idén év elején szabadon engedték abból a belga börtönből, ahol büntetését töltötte. A jelentések szerint a tíz brutálisan meggyilkolt ENSZ-békefenntartó hozzátartozóit nem tájékoztatták arról, hogy a gyilkos katonát kiengedték a rácsok mögül. 

– mondta a ruandai népirtás tuszi áldozatainak a szóvivője. 

A belga bíróság korábbi ítéletében ismertette, hogy a Ntuyahaga vezette szakasz elrabolta a tíz belga állampolgárságú ENSZ-békefenntartót, egy katonai támaszpontra szállították őket, ahol később kegyetlenül végeztek velük. Ezenkívül bebizonyosodott róla, hogy később számos civil haláláért is ő felelős, válogatás nélkül gyilkolt.