Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
Big pikcsör
 
 
 
 

Barthel-Rúzsa Zsolt: "Hogy találkoztam-e Soros Györggyel?"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2017. május 17. 16:34

Rendhagyó beszélgetés Barthel-Rúzsa Zsolttal, a Századvég Alapítvány elnökével a kereszténységről és Európa megmaradásáról, Sorosról és az iszlám bevándorlásról, a civilekről és azokról, akik csak annak mondják magukat, na meg arról, hogy "nálad van-e a piros kapszula".

Budapesten probléma, mert valaki problémát akar belőle csinálni”

GFG: Manapság arról szólnak a politikai viták, hogy a Soros György által finanszírozott álcivilek támogatják az illegális bevándorlást. Te civilesként ezt hogy látod?

Barthel-Rúzsa: Soros olyan szervezeteket támogat, akik egész egyszerűen migránsokat hoznak Európába, vagy segítik a migránsok mozgását Európán belül. A Századvég – csak hogy bekapcsoljak még egy szálat – a Matthias Corvinus Collegiummal közösen létrehozta a Migrációkutató Intézetet, a munkatársaknak a saját gyűjteményében vannak olyan tájékoztató füzetek, amelyek konkrétan elmagyarázzák a migránsoknak, hogyan lehet kijátszani a határokat, hol lehet átmenni, mit kell mondani stb., vagyis törvényszegésre buzdítanak. Az az elhatározás, hogy azokat a civil szervezeteket – én egyébként jobban szeretem nem kormányzati szervezetnek hívni őket –, akik egyébként a politika alakításában vagy a közélet gyökeres átalakításában aktívan részt vesznek, ráadásul külföldről finanszírozzák őket és olyan ügyeket képviselnek, amelyek sokszor ellentétesek a nemzeti érdekekkel, ezeknek a működését transzparenssé kell tenni. Mindenkinek joga van tudni, hogy miből és hogyan működnek, valamint milyen motivációik vannak.

Fűrész: Talán azért is jobb ez az idegenül hangzó NGO kifejezés, mint a civil, mert a civil szervezet fogalma azt feltételezi, hogy…

GFG: Hogy ártatlan.

Fűrész: …hogy van mögöttük társadalmi legitimáció. Akik a rákos gyermekek megsegítéséért dolgoznak, az egy érthető civil szervezet, van egy teljesen hasznos céljuk, adott esetben több tízezer ember támogatja azzal, hogy felajánlja az adójának egy részét. Tehát a mögött van egy mérhető társadalmi támogatottság. Viszont, ha megvizsgáljuk a Soros-féle NGO-kat, akkor az egyik szembetűnő dolog, hogy nincsen mögöttük társadalmi támogatottság. Tehát nincs több tízezer tagjuk, nincs olyan mértékű 1%-os felajánlásuk sem, ami egyáltalán relevánssá tehetné őket azon a jogon, hogy annyi ember támogatta volna őket. Ráadásul azt találjuk, hogy külső forrásból óriási eszközök érkeznek azért, hogy bizonyos politikai célokat mozdítsanak elő. Ezt orvosolná ez a törvény.

Barthel-Rúzsa: És ez a törvény nem idegen a nemzetközi gyakorlattól. Múlt héten jártam az Egyesült Államokban, beszélgettem szenátorokkal, kongresszusi képviselőkkel és háttéremberekkel erről a témáról, egyáltalán nem volt kérdés, hogy miért akarja a magyar kormány szabályozni a külföldi finanszírozású szervezetek átláthatóságát. Ráadásul az Egyesült Államokban egészen régóta, a múlt század eleje óta létezik ilyen jellegű törvény, ami egyébként sokkal szigorúbb, mint amit mi szeretnénk. Az Egyesült Államokban írásbeli jelentést is kell tenni meghatározott időközönként az Igazságügyi Minisztérium számára, hogy milyen jellegű tevékenységet végez egyébként a külföldről finanszírozott szervezet. Az Európai Unió előtt is ott fekszik egy nagyon hasonló javaslat, ami szintén azt célozza, hogy átláthatóak legyenek a szervezetek.

GFG: Amerikában nem probléma, Brüsszelben nem probléma, Budapesten probléma.

Barthel-Rúzsa: Budapesten probléma, mert valaki problémát akar belőle csinálni. Probléma, mert nyilván senki sem szeretne teljes mértékben a napfényre jönni. Ugyanakkor „evidens” egyesek számára, hogy a Századvég kormányzat részére készített anyagainak és állami megbízásainak teljesen transzparensnek kell lenniük.

GFG: Napi vizslatás alatt van.

Barthel-Rúzsa: Igen, napi vizslatás alatt van.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Én ezt cáfolnám”

Fűrész: Találkoztál Soros Györggyel? (nevetés)

Barthel-Rúzsa: Hogy találkoztam-e Soros Györggyel? Nem találkoztam.

GFG: A fiával? (nevetés)

Barthel-Rúzsa: Nem, a fiával sem találkoztam. Az az igazság, hogy nem is kerestem.

Fűrész: Az Egyesült Államokban jártál többször is. Hogy viszonyulnak Soros Györgyhöz az Egyesült Államokban?

Barthel-Rúzsa: Amerikában ugyanúgy kérdés, főleg a republikánus körökben és a Trump-adminisztrációnál, hogy hogyan is működik és mi Soros György célja. Az alapítványaival, az általa finanszírozott szervezetekkel, a vagyonával hol és milyen mértékben avatkozik bele belpolitikai eseményekbe. Felmerült ez a kérdés a macedóniai események kapcsán, ahol a USAID segítésével sok százezer dollárt juttattak el olyan szervezeteknek, akik később kormányellenes tüntetéseket szerveztek, és az amerikai nagykövetségnek is volt egy érdekes beleszólása ebbe a történetbe. Mike Lee szenátor volt az, aki egy levelet is írt az adminisztrációnak, hogy ez hogyan történhetett meg. Tehát értik, hogy Soros György mit csinál, látják is, főleg a republikánusoknál, hogy nem jó, amit tesz és szeretnék ők is kivizsgálni, hogy mi történik ezekben az ügyekben.

Fűrész: Tehát vannak érzékelhető szándékok az Egyesült Államokban is arra, hogy vizsgálják Soros György politikai szerepét. Eddig Soros nyilván érinthetetlen volt.

Barthel-Rúzsa: Igen, én így látom. Van erre nézve szándék.

GFG: Ez azért is érdekes kérdés, mert az ellenzéki sajtó azt mondja, hogy Amerika támogatni fogja Soros György intézményeit, mert Soros amerikai, és ha Soros intézményeit támadod, akkor amerikai érdekeket sértesz.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Barthel-Rúzsa: Én ezt cáfolnám. A legutóbbi amerikai úton azt láttuk, hogy két téma van. Van az NGO-ügy, ahol a nem kormányzati szervezetek szabályozásáról van szó és van a Soros-egyetem ügye. A nem kormányzati szervezetek szabályozásának kérdését egyértelműen érti mindenki. Itt nemcsak arról van szó, hogy Soros mit tesz Magyarországon, hanem egyéb külföldi országok és szervezetek hogyan és kiket finanszíroznak hazánkban.

Fűrész: Persze, és az is jogos kérdéseket vetne fel, bár Magyarország esetében ez nem egy életszerű dolog, Európában mégis reális veszély, hogy ha például Szaúd-Arábia akarna szalafista szervezeteket finanszírozni.

Barthel-Rúzsa: Úgy gondolom, hogy az NGO-k szabályozása nem sért amerikai érdeket. A Soros-egyetem ügyében viszont mi is kaptunk kérdéseket. Ők erről ugyanis csak annyit tudnak egyes forrásokból, mintha egy amerikai egyetem hátrányt szenvedne most Magyarországon a jogszabályok miatt. Komoly munka volt azt elmagyarázni, hogy nem egy egyetemről van szó, hanem huszonhatról, és a kínai, maláj és egyéb kormányokkal már folynak tárgyalások, és senki nem kiabál Soros egyetemén kívül. Senki más nem szaladgál a Trump-adminisztrációhoz vagy éppen Brüsszelbe, senki más nem hecceli fel a nemzetközi sajtót, hanem egész egyszerűen mindenki keresi a megoldást. Sőt, azt sem Soroséktól, hanem tőlünk tudták meg, hogy van egy miniszterelnöki megbízott, akinek kifejezetten az a feladata, hogy rendezze ezeket az államközi egyetemi kapcsolatokat.

GFG: Milyenek most az amerikai-magyar kapcsolatok az elmúlt hónapokhoz képest?

Barthel-Rúzsa: A szenátoroknál és kongresszusi képviselőknél egyértelműen látható pozitív elmozdulás, de köztük mindig is voltak Magyarországnak barátai. Mi egy szerződés keretében tanácsadást végzünk Washingtonban, ezeket a szakmai kapcsolatokat igyekszünk tovább mélyíteni, és látjuk, hogy Magyarországnak erős támogatói vannak. Ami viszont nehéz, és amihez hosszú munkára van szükség, az az adminisztráció és különösen a külügyi adminisztráció meggyőzése. Ott ugyanazok a demokrata érzelmű bürokraták vannak most is, akik eddig voltak. Mire ez átalakul és megváltozik, az szerintem még egy jó erős egy év legalább.

Fűrész: Vagyis Trump, aki egy establishmenten kívüli szereplőként lépett fel, mégiscsak szembetalálja magát a begyökeresedett bürokráciával, amit nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, és nyilván ennek vannak hatásai a világra.

Barthel-Rúzsa: Szerintem ezt Amerikában még nehezebb is megváltoztatni, mint bárhol Európában.

GFG: Mi Magyarország híre Amerikában? Mit gondol egy átlag amerikai rólunk, különösen, ha kinyitja a Washington Postot?

Barthel-Rúzsa: Hát, ha éppen a Washington Postot nyitja ki, akkor abban éppen nemrég jelent meg egy cikk arról, hogy kellene megbuktatni az Orbán-kormányt.

GFG: Na jó, de az egyik, aki írta, magyar volt.

Barthel-Rúzsa: Az a példátlan ebben a történetben, hogy a szerzők azt vetik fel, hogy a katonai együttműködési rendszerben kellene visszafogni a kooperációt. Egy NATO-tagországgal szemben ilyet felvetni, egy magyar szerző tollából ráadásul, szerintem ezt nem is lehet jelzővel illetni.

GFG: Jól ismerjük már a dramaturgiát. Az Index megírja, hogy a Washington Postban már megint azt írják Magyarországról, hogy… Aztán kiderül, hogy a Washington Postba egy magyar valaki, jó eséllyel egy political capitales srác beküld egy olvasói levelet, és ez jelenik meg aztán itthon úgy, mint Amerika hangja.

Fűrész: Ez az a liberális szimulákrumvilág, ahol az igazság már nem elég, ezért konstrukciókkal felépítenek egy másik, hazug valóságot.

BRZS: Igen, ez egy mátrixvilág.

GFG: És nálad van a piros kapszula?

BRZS: Még nincs, de már fejlesztjük.

Fotó: Kozma Zsuzsi

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Mesterséges intelligenciával cenzúrázzák a férfiak nyilatkozatait

Mesterséges intelligenciával cenzúrázzák a férfiak nyilatkozatait

fehér férfi

High-tech módszert talált a Financial Times, hogy kevesebb férfi nyilatkozzon a cikkeikben.

Munkatársunkat megbüntette a Facebook, amiért a homoszexuálisokról mert írni

Munkatársunkat megbüntette a Facebook, amiért a homoszexuálisokról mert írni

censored

A jobboldali véleményt tűzzel-vassal üldöző Facebook-cenzúra ismét lecsapott, ezúttal Horváth Zsófia munkatársunkat, a Pszicho sorozatunk arcát tiltotta a Facebook három napra.

Orbán: összefogásra van szükség a közép-európai országok között

Orbán: összefogásra van szükség a közép-európai országok között

kétharmad

A magyar kormányfő a dunaszerdahelyi Mol Labdarúgó Akadémia megnyitó ünnepségén hangsúlyozta a közép-európai országok együttműködésének fontosságát.

Románia 100 éve alatt Moldva csak még jobban leszakadt Erdélytől

100 év után is még mindig Erdély a legfejlettebb területe Romániának. Sőt, mostanra gazdaságilag még jobban leszakadt Erdélytől Moldva - mondja Lucian Boia román történész, aki szerint bár a területét az elmúlt évszázadban sikeresen megtartotta Románia, most mégis nagy gondban van az ország, mert a lakosai milliószámra költöznek el.

Soros György rajongója Svédország új miniszterelnök-jelöltje

Soros György rajongója Svédország új miniszterelnök-jelöltje

amerika, london, párizs

Újabb érdekes állomásához érkezett a svéd kormányalakítási procedúra.

Úgy be volt állva Juncker, hogy felemás cipőben ment tárgyalni

Úgy be volt állva Juncker, hogy felemás cipőben ment tárgyalni

amerika, london, párizs

Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker már olyan súlyos függőségi problémákkal küzd, hogy öltöztetni sem képes önmagát.

"Menekült" erőszakolt meg egy hároméves kisfiút Görögországban

"Menekült" erőszakolt meg egy hároméves kisfiút Görögországban

amerika, london, párizs

Már az ENSZ által támogatott, migránsokat segítő szervezetek munkatársai is szóvá tették, hogy feltűnően sok Európába igyekvő bevándorló bántalmaz szexuálisan kiskorúakat a görög menekülttáborokban, mégsem történik ez ügyben érdemi változás.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére