Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
Big pikcsör
 
 
 
 

Barthel-Rúzsa Zsolt: "Hogy találkoztam-e Soros Györggyel?"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2017. május 17. 16:34

Rendhagyó beszélgetés Barthel-Rúzsa Zsolttal, a Századvég Alapítvány elnökével a kereszténységről és Európa megmaradásáról, Sorosról és az iszlám bevándorlásról, a civilekről és azokról, akik csak annak mondják magukat, na meg arról, hogy "nálad van-e a piros kapszula".

Olyan családból jövök, ahol a vallás, a kereszténység mindig fontos volt”

Fűrész: Kevesen tudják rólad, hogy evangélikus lelkész vagy.

Barthel-Rúzsa: Vallásos családból származom. Olyan közegből, akik még az átkosban is jártak templomba. Nem volt mit vesztenünk, osztályidegenek voltunk, így az, hogy templomba is jártunk, már nem osztott, nem szorzott. Bár a nővérem ’88-ban még azért kapott hármast történelemből az érettségin, mert a tanár látta őt bemenni a templomba.

GFG: A hármas az jó, nem?

Barthel-Rúzsa: Végül is igen, persze.

GFG: Meg is buktathatták volna.

Barthel-Rúzsa: Abszolút. Anyámat kétségbeesetten hívta föl a történelemtanár, hogy jöjjön be az iskolába, mert egy olyan dolgot látott a lányáról, amit muszáj megosztania vele. Anyám megijedt, nem tudta mire vélni a dolgot. Majd a tanár megkérdezte tőle, hogy „tudja-e, hogy a lánya templomba jár”. Akkor anyám elnevette magát és azt mondta, persze hogy tudja, csak valószínűleg később ment be, mint mi, mert mi is ott voltunk a templomban. Olyan családból jövök tehát, ahol a vallás, a kereszténység mindig fontos volt. Piarista gimnáziumba jártam, és annak idején még latin-történelem-magyar szakban gondolkodtam.

GFG: Piacilag mind hasznos. (nevetés)

Barthel-Rúzsa: Mind. Aztán negyedikben jött ez az ötlet, hogy menjek el lelkésznek.

Fűrész: És gyakoroltad is valaha?

Barthel-Rúzsa: 2004-ben szentelt fel a püspök, mellette ifjúsági-közéleti ügyeket vittem, és egy évig voltam püspöki titkár és Pestújhelyen kisegítő segédlelkész. Majd egyetemi gyülekezetet is vezettem Budapesten. Most is van egy Luther Márton nevét viselő egyházi szakkollégium, aminek az igazgatója vagyok.

GFG: Ugye evangélikus lelkészeknek lehet csajozni?

Barthel-Rúzsa: Lehet, kétségtelenül.

GFG: Csak hogy ne legyünk befeszülve.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Barthel-Rúzsa: Lehet, de azért nem teljesen ez volt a döntő szempont a választásnál.

Fűrész: Hogyan sodródtál a politika közelébe? Annak idején Balog Zoltánnal készítettünk egy beszélgetést, és tőle is megkérdeztük, hogy a szekularizált világban ez nem feltétlenül az a két terület, amely olyan szorosan összekapcsolódna.

Barthel-Rúzsa: Mindig érdekelt a politika. Egyrészt mindig jártak hozzánk napilapok, amelyeket már gyerekként én is olvastam és megvolt a közéleti érdeklődésem. Amikor 1996-ban Budapestre kerültem – eredetileg szegedi vagyok –, akkor elkezdtem a Hallgatói Önkormányzattal foglalkozni. Ott kerültem először igazán kapcsolatba a közélettel. 1998-2002 között a Magyar Ifjúsági Konferencia tagja voltam, ez akkor a Deutsch Tamás által vezetett ifjúsági tárcához tartozott. 2002 őszén megválasztottak a szervezet elnökének, 2003-2004-ben én vezettem a HÖOK-ot, ez pedig természete szerint hozta magával, hogy a közélet sodrásába kerül az ember.

GFG: Most pedig a Századvég elnöke vagy.

Barthel-Rúzsa: Az vagyok.

GFG: Mit jelent ma a Századvég elnökének lenni?

Barthel-Rúzsa: Hatalmas megtiszteltetés.

GFG: Azt mondtad az előbb, hogy lehetett a lelkészeknek csajozni, úgyhogy ebben a szellemben nyilatkozz a Századvég elnöki pozíciójáról is. (nevetés)

Barthel-Rúzsa: A Századvég elnöki pozíciójával nem igazán lehet csajozni. De 12 éve vagyok házas és három gyerekem van. Ez a kérdés már amúgy sem releváns. (nevetés).

GFG: A megtiszteltetésen kívül mit jelent.

Barthel-Rúzsa: Sok munkát. Nagy felelősséget. Olyan szervezetet viszünk a kollégákkal, ami azért aktívan alakítja a közéletet, tanácsaival segíti a politikát.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Ha Európa iszlamizálódik, akkor keresztények nem lesznek”

GFG: Most rendeztetek egy kereszténységről szóló konferenciát. Tudjuk, hogy evangélikus lelkész vagy, hogy látod, mi zajlik ma Európában? Civilizációk összecsapásának vagyunk tanúi?

Barthel-Rúzsa: Az Európai Unió elődjének megalapításakor Robert Schumann azt mondta, Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Ez szerintem az az alappozíció, ahonnan ki kell indulni. Ha Európáról vagy, a civilizációk találkozásáról, „harcáról”, küzdelméről gondolkodunk, akkor én azon a véleményen vagyok, hogy ha Európa nem tud visszatérni a keresztény gyökereihez, vagy nem tudja magát keresztény kontinensként identifikálni, akkor egész egyszerűen el fog tűnni.

GFG: Miért II. János Pálra fókuszált a konferencia?

Barthel-Rúzsa: Ez egy konferenciasorozat, aminek ez volt a befejező része. Az Értékek Európája címet viselte, Margaret Thatcherrel, Konrad Adenauerrel és Charles de Gaulle-lal foglalkoztunk az elmúlt alkalmakon. Olyan, európai mértékkel mérve is jelentős politikusokat vagy közéleti személyeket kerestünk, akik az európai értékrendre nagy hatással vannak, és akiket mindenhol értenek. Ilyen Szent II. János Pál is, aki élénk és világi megközelítésből is maradandót alkotott, illetve meghatározó külpolitikát folytatott, és így például nagy hatással volt többek között a kommunizmus bukására is.

GFG: Szerinted van olyan, hogy jó pápa és rossz pápa?

Barthel-Rúzsa: Szerintem nincs ilyen megkülönböztetés. A Pápa van, aki a kinyilatkoztatásain keresztül viszonyul a világhoz.

GFG: Az aktuálisan regnáló pápa bizonyos megnyilatkozásai még konzervatív körökben is néha megütközést váltanak ki – gondolok itt a migrációval kapcsolatos álláspontjára. Mindegy mit mond a pápa, tisztelet övezi azt, amit mond – mert a pápa mondja. Hogy van ez?

Barthel-Rúzsa: Katolikus körökben a legmagasabb tisztelet övezi és kiemelt jelentősége van annak, amit a pápa mond. A dogma szerint a pápa a hit és az erkölcs dolgaiban tévedhetetlen. Beszédeiben, interjúiban iránymutatást ad a világ megértéséhez. Ha protestáns szempontból nézem, akkor pedig nyilván tiszteletben tartjuk azt, amit a pápa mond, de a protestánsok egyébként számos kérdésben másképp gondolkodnak. Hogy rossz vagy jó pozíciót foglal-e el a jelenlegi pápa, ez nyilván politikai megítélés kérdése is. Szerintem az semmiképpen sem szerencsés, ha aktívan próbál meg a politikába avatkozni bármelyik keresztény felekezet vezetője.

GFG: Tehát elképzelhető olyan állapot, hogy ne tegyen ilyet? A pápaság hatalmi képződmény – mindig is az volt –, cselekvéssel vagy a szavakkal mindig megnyilvánult civilizációs kérdésekben.

Barthel-Rúzsa: Igen, de ezt mindig erkölcsi-teológiai alapon teszi, hogy az ne térjen el merőben attól, amit az egyház maga tanít.

Fűrész: Szerinted melyek azok a pillérek, amelyek miatt a kereszténységre szükségünk van? Vagy másként fogalmazva: mit köszönhetünk a kereszténységnek?

Barthel-Rúzsa: A kereszténység szerintem megadja azt a közös identitást, ami összetartja Európát. Ha Európában mint politikai közösségben gondolkodunk, akkor az EU az államok sokszínűségéből áll össze. Az Európai Unió soha nem lesz olyan föderatív állam, mint az Egyesült Államok, mert nemzetállamok alkotják, és az erős nemzetek a tartóoszlopai Európának. A közös kötőerő pedig a kereszténység. Ez az a kulturális, hitbeli és teológiai alap, ami egyben tartja a kontinenst. Nyilván meg lehetne említeni még a görög kultúrát, a római jogrendszert vagy a germán államszervezési modellt, de a kereszténység a legalapvetőbb kötőerő.

GFG: És ha Európa iszlamizálódni fog, akkor mi lesz?

Barthel-Rúzsa: Ha Európa iszlamizálódik, akkor keresztények nem lesznek. Akkor ez a fajta kultúra megszűnik létezni. Akkor Európa káoszba süllyed. Vannak az iszlámnak szekularizált, európai változatai Albániában, Koszovóban és még néhol a Balkánon, de az iszlám maga nem toleráns vallás. A muzulmán országokban fel sem merülhet, hogy az emberek áttérjenek keresztény hitre. Nap mint nap olvasunk olyan híreket, hogy embereket azért ölnek meg, mert keresztény hitre térnek egy nem keresztény országban. Ha Európa iszlamizálódik, ha Európában az iszlám többségbe kerül, akkor a keresztény templomok kapuit be fogják zárni.

Fotó: Kozma Zsuzsi

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Megindult a francia dzsihadisták exportja Afganisztánba

Megindult a francia dzsihadisták exportja Afganisztánba

amerika, london, párizs

Az észak-afganisztáni Darzab környékén több száz külföldi dzsihadista telepedett le novemberben. A helyi afgán források szerint sok közöttük a fehér bőrű francia és franciául beszélő algériai arab is, akik Tadzsikisztán, illetve a nemrég megszüntetett Iszlám Állam felől érkeztek a muszlim szélsőségesek által ellenőrzött területre. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az Iszlám Állam megpróbál újjáalakulni vagy legalábbis egy hídfőállást létesíteni Afganisztánban.

Schiffer sem kér a brüsszeli kényszerkvótából

Schiffer sem kér a brüsszeli kényszerkvótából

közeleg a tél

Az LMP korábbi társelnöke hétfőn határozottan elutasította a kötelező betelepítési kvótát.

Szijjártó: a Közel-Kelet és Afrika biztonsága szorosan összefügg Európa biztonságával

Szijjártó: a Közel-Kelet és Afrika biztonsága szorosan összefügg Európa biztonságával

közeleg a tél

A Közel-Kelet és Afrika biztonsága rendkívül szorosan összefügg Európa biztonságával; a térségben továbbra is nagy az instabilitás, és ez újabb migrációs hullámmal fenyegethet a jövőben - emelte ki Szijjártó Péter hétfőn, az európai uniós tagországok brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésének szünetében tartott sajtóértekezletén.

Bécsben már az adventi koszorúkat is betiltanák

A bécsi városi tanács biztonsági okokra hivatkozva betiltaná az ajtókra kihelyezett koszorúkat.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

A nap legfontosabb hírei - csak a 888-on!

Brit lap: Orbán és a tavalyi kvótanépszavazás borsot tört az EU vezetőinek orra alá

Brit lap: Orbán és a tavalyi kvótanépszavazás borsot tört az EU vezetőinek orra alá

közeleg a tél

Az Express nevű brit konzervatív napilap terjedelmes írásban foglalkozik Magyarország és Brüsszel kapcsolatával, különös tekintetben a kvóták elleni küzdelem szempontjából.

Liberális jogvédők, akik a magyar emberek pénzéből kártalanítanák a "sértett" migránsokat

Liberális jogvédők, akik a magyar emberek pénzéből kártalanítanák a "sértett" migránsokat

közeleg a tél

Százmilliók Sorostól és brüsszeli haknik újabb milliókért. Ez a Magyar Helsinki Bizottság, ami már-már nemcsak jogvédő szervezetként, hanem politikai tömörülésként harcol az illegális bevándorlókért. A magyar kormány migrációs kérdésekre adott válaszaival élesen szembehelyezkedő "civil" szervezet manapság sokszor száll politikai síkra, ezzel is helyettesítve a balfék magyar balliberális ellenzéket.

Hivatalos: Morawiecki miniszterelnök, Szydlo pedig miniszterelnök-helyettes lett

Hivatalos: Morawiecki miniszterelnök, Szydlo pedig miniszterelnök-helyettes lett

amerika, london, párizs

Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn kinevezte miniszterelnöknek Mateusz Morawieckit a múlt héten lemondott Beata Szydlo helyére, aki miniszterelnök-helyettes lesz az új kormányban.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére