Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
Big pikcsör
 
 
 
 

Barthel-Rúzsa Zsolt: "Hogy találkoztam-e Soros Györggyel?"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2017. május 17. 16:34

Rendhagyó beszélgetés Barthel-Rúzsa Zsolttal, a Századvég Alapítvány elnökével a kereszténységről és Európa megmaradásáról, Sorosról és az iszlám bevándorlásról, a civilekről és azokról, akik csak annak mondják magukat, na meg arról, hogy "nálad van-e a piros kapszula".

Olyan családból jövök, ahol a vallás, a kereszténység mindig fontos volt”

Fűrész: Kevesen tudják rólad, hogy evangélikus lelkész vagy.

Barthel-Rúzsa: Vallásos családból származom. Olyan közegből, akik még az átkosban is jártak templomba. Nem volt mit vesztenünk, osztályidegenek voltunk, így az, hogy templomba is jártunk, már nem osztott, nem szorzott. Bár a nővérem ’88-ban még azért kapott hármast történelemből az érettségin, mert a tanár látta őt bemenni a templomba.

GFG: A hármas az jó, nem?

Barthel-Rúzsa: Végül is igen, persze.

GFG: Meg is buktathatták volna.

Barthel-Rúzsa: Abszolút. Anyámat kétségbeesetten hívta föl a történelemtanár, hogy jöjjön be az iskolába, mert egy olyan dolgot látott a lányáról, amit muszáj megosztania vele. Anyám megijedt, nem tudta mire vélni a dolgot. Majd a tanár megkérdezte tőle, hogy „tudja-e, hogy a lánya templomba jár”. Akkor anyám elnevette magát és azt mondta, persze hogy tudja, csak valószínűleg később ment be, mint mi, mert mi is ott voltunk a templomban. Olyan családból jövök tehát, ahol a vallás, a kereszténység mindig fontos volt. Piarista gimnáziumba jártam, és annak idején még latin-történelem-magyar szakban gondolkodtam.

GFG: Piacilag mind hasznos. (nevetés)

Barthel-Rúzsa: Mind. Aztán negyedikben jött ez az ötlet, hogy menjek el lelkésznek.

Fűrész: És gyakoroltad is valaha?

Barthel-Rúzsa: 2004-ben szentelt fel a püspök, mellette ifjúsági-közéleti ügyeket vittem, és egy évig voltam püspöki titkár és Pestújhelyen kisegítő segédlelkész. Majd egyetemi gyülekezetet is vezettem Budapesten. Most is van egy Luther Márton nevét viselő egyházi szakkollégium, aminek az igazgatója vagyok.

GFG: Ugye evangélikus lelkészeknek lehet csajozni?

Barthel-Rúzsa: Lehet, kétségtelenül.

GFG: Csak hogy ne legyünk befeszülve.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Barthel-Rúzsa: Lehet, de azért nem teljesen ez volt a döntő szempont a választásnál.

Fűrész: Hogyan sodródtál a politika közelébe? Annak idején Balog Zoltánnal készítettünk egy beszélgetést, és tőle is megkérdeztük, hogy a szekularizált világban ez nem feltétlenül az a két terület, amely olyan szorosan összekapcsolódna.

Barthel-Rúzsa: Mindig érdekelt a politika. Egyrészt mindig jártak hozzánk napilapok, amelyeket már gyerekként én is olvastam és megvolt a közéleti érdeklődésem. Amikor 1996-ban Budapestre kerültem – eredetileg szegedi vagyok –, akkor elkezdtem a Hallgatói Önkormányzattal foglalkozni. Ott kerültem először igazán kapcsolatba a közélettel. 1998-2002 között a Magyar Ifjúsági Konferencia tagja voltam, ez akkor a Deutsch Tamás által vezetett ifjúsági tárcához tartozott. 2002 őszén megválasztottak a szervezet elnökének, 2003-2004-ben én vezettem a HÖOK-ot, ez pedig természete szerint hozta magával, hogy a közélet sodrásába kerül az ember.

GFG: Most pedig a Századvég elnöke vagy.

Barthel-Rúzsa: Az vagyok.

GFG: Mit jelent ma a Századvég elnökének lenni?

Barthel-Rúzsa: Hatalmas megtiszteltetés.

GFG: Azt mondtad az előbb, hogy lehetett a lelkészeknek csajozni, úgyhogy ebben a szellemben nyilatkozz a Századvég elnöki pozíciójáról is. (nevetés)

Barthel-Rúzsa: A Századvég elnöki pozíciójával nem igazán lehet csajozni. De 12 éve vagyok házas és három gyerekem van. Ez a kérdés már amúgy sem releváns. (nevetés).

GFG: A megtiszteltetésen kívül mit jelent.

Barthel-Rúzsa: Sok munkát. Nagy felelősséget. Olyan szervezetet viszünk a kollégákkal, ami azért aktívan alakítja a közéletet, tanácsaival segíti a politikát.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Ha Európa iszlamizálódik, akkor keresztények nem lesznek”

GFG: Most rendeztetek egy kereszténységről szóló konferenciát. Tudjuk, hogy evangélikus lelkész vagy, hogy látod, mi zajlik ma Európában? Civilizációk összecsapásának vagyunk tanúi?

Barthel-Rúzsa: Az Európai Unió elődjének megalapításakor Robert Schumann azt mondta, Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Ez szerintem az az alappozíció, ahonnan ki kell indulni. Ha Európáról vagy, a civilizációk találkozásáról, „harcáról”, küzdelméről gondolkodunk, akkor én azon a véleményen vagyok, hogy ha Európa nem tud visszatérni a keresztény gyökereihez, vagy nem tudja magát keresztény kontinensként identifikálni, akkor egész egyszerűen el fog tűnni.

GFG: Miért II. János Pálra fókuszált a konferencia?

Barthel-Rúzsa: Ez egy konferenciasorozat, aminek ez volt a befejező része. Az Értékek Európája címet viselte, Margaret Thatcherrel, Konrad Adenauerrel és Charles de Gaulle-lal foglalkoztunk az elmúlt alkalmakon. Olyan, európai mértékkel mérve is jelentős politikusokat vagy közéleti személyeket kerestünk, akik az európai értékrendre nagy hatással vannak, és akiket mindenhol értenek. Ilyen Szent II. János Pál is, aki élénk és világi megközelítésből is maradandót alkotott, illetve meghatározó külpolitikát folytatott, és így például nagy hatással volt többek között a kommunizmus bukására is.

GFG: Szerinted van olyan, hogy jó pápa és rossz pápa?

Barthel-Rúzsa: Szerintem nincs ilyen megkülönböztetés. A Pápa van, aki a kinyilatkoztatásain keresztül viszonyul a világhoz.

GFG: Az aktuálisan regnáló pápa bizonyos megnyilatkozásai még konzervatív körökben is néha megütközést váltanak ki – gondolok itt a migrációval kapcsolatos álláspontjára. Mindegy mit mond a pápa, tisztelet övezi azt, amit mond – mert a pápa mondja. Hogy van ez?

Barthel-Rúzsa: Katolikus körökben a legmagasabb tisztelet övezi és kiemelt jelentősége van annak, amit a pápa mond. A dogma szerint a pápa a hit és az erkölcs dolgaiban tévedhetetlen. Beszédeiben, interjúiban iránymutatást ad a világ megértéséhez. Ha protestáns szempontból nézem, akkor pedig nyilván tiszteletben tartjuk azt, amit a pápa mond, de a protestánsok egyébként számos kérdésben másképp gondolkodnak. Hogy rossz vagy jó pozíciót foglal-e el a jelenlegi pápa, ez nyilván politikai megítélés kérdése is. Szerintem az semmiképpen sem szerencsés, ha aktívan próbál meg a politikába avatkozni bármelyik keresztény felekezet vezetője.

GFG: Tehát elképzelhető olyan állapot, hogy ne tegyen ilyet? A pápaság hatalmi képződmény – mindig is az volt –, cselekvéssel vagy a szavakkal mindig megnyilvánult civilizációs kérdésekben.

Barthel-Rúzsa: Igen, de ezt mindig erkölcsi-teológiai alapon teszi, hogy az ne térjen el merőben attól, amit az egyház maga tanít.

Fűrész: Szerinted melyek azok a pillérek, amelyek miatt a kereszténységre szükségünk van? Vagy másként fogalmazva: mit köszönhetünk a kereszténységnek?

Barthel-Rúzsa: A kereszténység szerintem megadja azt a közös identitást, ami összetartja Európát. Ha Európában mint politikai közösségben gondolkodunk, akkor az EU az államok sokszínűségéből áll össze. Az Európai Unió soha nem lesz olyan föderatív állam, mint az Egyesült Államok, mert nemzetállamok alkotják, és az erős nemzetek a tartóoszlopai Európának. A közös kötőerő pedig a kereszténység. Ez az a kulturális, hitbeli és teológiai alap, ami egyben tartja a kontinenst. Nyilván meg lehetne említeni még a görög kultúrát, a római jogrendszert vagy a germán államszervezési modellt, de a kereszténység a legalapvetőbb kötőerő.

GFG: És ha Európa iszlamizálódni fog, akkor mi lesz?

Barthel-Rúzsa: Ha Európa iszlamizálódik, akkor keresztények nem lesznek. Akkor ez a fajta kultúra megszűnik létezni. Akkor Európa káoszba süllyed. Vannak az iszlámnak szekularizált, európai változatai Albániában, Koszovóban és még néhol a Balkánon, de az iszlám maga nem toleráns vallás. A muzulmán országokban fel sem merülhet, hogy az emberek áttérjenek keresztény hitre. Nap mint nap olvasunk olyan híreket, hogy embereket azért ölnek meg, mert keresztény hitre térnek egy nem keresztény országban. Ha Európa iszlamizálódik, ha Európában az iszlám többségbe kerül, akkor a keresztény templomok kapuit be fogják zárni.

Fotó: Kozma Zsuzsi

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

"Azt a kérdést merem feltenni az európai politikai elitnek: merre tartasz, Európa?"

"Azt a kérdést merem feltenni az európai politikai elitnek: merre tartasz, Európa?"

amerika, london, párizs

Európának talpra kell állnia, fel kell ébrednie letargiájából Beata Szydlo lengyel kormányfő szerint. Szydlo egy, a lengyel nemzetvédelemről szóló vitában jelezte azt is, hogy kormánya nem enged semmiféle zsarolásnak az Európai Unió részéről.

Naponta százmilliókba kerülnek a migránsok Bécsnek

Naponta százmilliókba kerülnek a migránsok Bécsnek

amerika, london, párizs

Az osztrák fővárosnak hatalmas az adóssága, aminek létrejöttében a migránsok játszották a főszerepet.

Ki nem találod, mi ellen kampányolnak Hollandiában

Hollandián belül is Rotterdamban, hogy pontosak legyünk. Segítünk: valami olyasmi ellen, amiről nem 2017 Hollandiája jutna eszünkbe.

Euroszkeptikus a csehek többsége

Szkeptikusan tekintenek az Európai Unió jövőjére a csehek, többségük továbbra is elutasítja az euró bevezetését - derült ki abból az országos felmérésből, amelynek eredményét szerdán hozták nyilvánosságra Prágában.

Fedezzük fel Kalocsa környékét!

Fedezzük fel Kalocsa környékét!

szabad vasárnap

Utazóblogunk legfrissebb részében az Alföld nyugati részére látogattunk el, megnéztük, mit érdemes felfedezni Kalocsa és a Szelidi-tó környékén.

Nagy-Britannia a megbénulás szélén, mert újabb dzsihadista támadástól retteg

Nagy-Britannia a megbénulás szélén, mert újabb dzsihadista támadástól retteg

amerika, london, párizs

A brit belügyminiszter szerint valószínűleg nem egyedül cselekedett a manchesteri merénylet végrehajtója, ezért indokolt a legszigorúbb biztonsági intézkedések életbe léptetése az országban. A hadsereg katonáit is az utcákra vezénylik a bizonytalan ideig tartó fokozott terrorkészültség miatt.

Választási csalás Kanadában? Külföldről finanszírozott NGO-k juttathatták hatalomra a liberálisokat

Választási csalás Kanadában? Külföldről finanszírozott NGO-k juttathatták hatalomra a liberálisokat

amerika, london, párizs

Egy nemrég napvilágot látott jelentés szerint több, liberálisokat támogató, és a 2015-ös választási kampányban aktívan résztvevő szervezetet hoztak létre külföldi pénzekből, melyek tevékenysége nagyban befolyásolhatta a választások kimenetelét.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére