Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Bárki nyeri az ukrán elnökválasztást, a magyarokkal nem feltétlen akarna kibékülni

Bokor Gábor

2019.03.28. 16:58

Egyelõre nem fest jól a helyzet.

Az Ukrajinszka Pravda ukrán lap készített egy hosszabb összeállítást arról, hogyan viszonyulnak majd a kárpátaljai magyarokhoz a legesélyesebb ukrán politikusok. A lap Petro Porosenkónak, Julija Timosenkónak és Volodimir Zelenszkijnek is elküldte kérdéseit, és a stábtól kapott válaszok alapján írták meg prognózisukat. Ez úgy kezdődik, hogy a felmérések alapján a három legesélyesebb elnökjelöltnek  egyelőre nincs konkrét elképzelése a magyar–ukrán kapcsolatok normalizálására.

Budapest megkapott tőlünk minden szükséges magyarázatot az általa támasztott feltételekre, javaslataink a tárgyalások folytatására az asztalon vannak"

– válaszolta Porosenko stábja. Eszerint a jelenlegi elnök hivatala úgy látja, hogy Kijev a maga részéről mindent teljesített, és innentől csak neki maradtak igényei.

A magyar–ukrán viszonyban előbb a 2017-ben elfogadott oktatási törvény okozott feszültséget, amely alapján a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól a tantárgyak többségénél át kell térni az ukrán nyelvű oktatásra. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága egyebek mellett azt ajánlotta, hogy az oktatás nyelvét szabályozó 7. törvénycikkely életbe léptetését tolják ki 2023-ra. Az erről szóló kormányzati előterjesztést azonban az ukrán parlament még mindig nem fogadta el. Ezen felül a kárpátaljai magyarok kettős állampolgársága is feszültséget okozott a két ország között, mivel Ukrajna hivatalosan nem ismeri el a többes állampolgárság intézményét. Budapest ezért mindaddig, amíg Kijev nem teljesíti a Velencei Bizottságnak az oktatási törvényre vonatkozó ajánlásait, és nem hagy fel a magyar kisebbséggel szembeni szerinte jogsértő magatartásával, vétóval akadályozza a NATO és Ukrajna közötti találkozókat. 

Timosenko csapata emlékeztetett arra, hogy most Ukrajnán a sor teljesíteni ígéretét a Magyarországgal való párbeszéd feloldása érdekében.

Nem engedményekről van szó. Mindenki számára ismert az, amit jóvá kell hagynunk"

– fogalmaztak, utalva az oktatási törvénynek a Velencei Bizottság ajánlása szerinti módosítására. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoztak volna leszögezték: győzelme után Timosenko egyik elsődleges prioritása lesz rendezni a viszonyt Ukrajna szomszédjaival. 

Zelenszkijék egyelőre még nem foglalkoztak a magyar–ukrán viszony rendezésének kérdésével. Nyilatkozatai alapján az orosz ajkú, de ukránul is jól beszélő showman esetében talán nyelvi kérdésben enyhébb hozzáállás várható, de ami a szuverenitást és az ország területi egységét illeti, épp olyan határozott álláspontot képvisel, mint a másik két jelölt.

A parlamenti-elnöki rendszerű Ukrajnában a külpolitika elnöki hatáskörbe tartozik – a külügyminiszter személyére nem a miniszterelnök, hanem az államfő tesz javaslatot –, mégis a mostani kampányban a külpolitikai kérdések kevesebb teret kaptak. Olyan témák szorították háttérbe, mint a lakossági gázár csökkentése, a gyerekek utáni állami támogatás, a nyugdíj és az átlagbér emelése, vagy az utak felújítása, amelyek nem is elnöki, hanem kormányzati hatáskörbe tartoznak, bár kétségtelen, hogy a lakosságot sokkal inkább érdeklik.

A külpolitikán belül szintén égető kérdés a kelet-ukrajnai háború lezárása, a felmérések szerint ugyanis a lakosság jelentős része békét szeretne, de természetesen nem bármi áron.

Ugyancsak valamennyien támogatják Ukrajna euroatlanti integrációját, részletkérdésekben van eltérés közöttük. Porosenko például elég ambiciózus tervet írt elő, ez alapján Ukrajnának legkésőbb 2023-ig be kell nyújtania a csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, valamint el kell érnie, hogy a NATO elindítsa vele a tagsági cselekvési tervet. A másik kettő nem siettetné a folyamatot, nem jelöltek meg konkrét határidőket, és inkább Ukrajna felkészültségére tették a hangsúlyt. Zelenszkij ezenfelül Ukrajna NATO-csatlakozásáról még népszavazást is kiírna.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére