Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
Big pikcsör
 
 
 
 

Balog: "miért gondoljuk, hogy egy országot csak a politika boldogíthat?"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2016. június 12. 08:00

Rendhagyó interjú Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével a rend, szabadság, közösség erejéről, a Polgári Magyarországról, a hasmagyarokról és a szívmagyarokról, a bevándorlásról és a háttérhatalmakról, valamint arról, hogy "miért vagyunk mi abban biztosak, hogy az Úristen a magyar népet a politika által akarja boldogítani?"

Egyetlen háborút sem lehet úgy megvívni, hogy csak tüzelünk, de nem töltünk.”

GFG: Ezzel a beszélgetéssel folytatnánk a Lánczi Andrással megkezdett eszmecserét a jobboldal helyzetéről. Jól áll a jobboldal, jól áll a Fidesz, de arra gondoltunk, hogy nem árt, ha átbeszéljük, honnan jövünk, hová tartunk, mi az irány. Ön Ózdon született. Ózdról hosszú út vezet a miniszteri bársonyszékig. Az életrajza szerint még esztergályos is volt...

Balog: Csak betanított...

GFG: Csak betanított, de hát mégis… Tehát hogyan vezet út innen a politikához, és miért éppen a politika? Miért maradt meg a politika mellett és hogyan lehet miniszterként küzdeni azokért a célokért és eszményekért, amelyeket magáénak vall?

Balog: Vannak olyan közösségek Magyarországon, a Kárpát-medencében, akiknek van mondanivalójuk, és van erejük ahhoz, hogy beleszóljanak az egész közösség sorsába, alakítsák a jelenét és jövőjét, egyúttal kitermeljék és kineveljék a saját képviseletüket. Nekem az a képem a saját közösségemről, hogy az ezeréves magyar kereszténységen belül a magyar protestantizmusnak a 16. század óta nemcsak mondanivalója, hanem ereje is van elmondani, mit gondol ennek az országnak, ennek a nemzetnek a sorsáról, jelenéről és jövőjéről. Az első számomra Bethlen Gábor, de azt is mondhatnám, hogy Bethlentől Bethlenig tart ez a vonal. Az erdélyi fejedelemtől egészen Bethlen Istvánig, aki a Trianon utáni konszolidáció méltatlanul elfelejtett alakja. De hozhatnám példaként az apámat is, aki ifjú szociáldemokrataként indult a második világháború után és aztán a baloldalnak a kommunizmus általi megsemmisítése után jött rá arra, hogy itt nincs pálya, így lett belőle aztán lelkipásztor, mert azt gondolta, így még lehet Krisztussal a nemzetet szolgálni. Én abban az időszakban nőttem föl, amelyik arról szólt, hogy a vallásos értékrend alapján élő embereknek nincs helye a politika világában. Azt mondták nekünk, „ti ne szóljatok bele a politikába, nektek kuss, menjetek a templom négy fala közé, mit akartok ti ebbe beledumálni.” Ez idézet egy, a nyolcvanas években velem folytatott állambiztonsági beszélgetésből. „Foglalkozzatok az emberek lelkével, de a fiatalokkal már ne foglalkozzatok! Foglalkozzatok a fogyatékosokkal - na, jó még a drogosokkal, meg az alkoholistákkal - de úgy igazából a fősodor, az nem a ti dolgotok.” Miközben én pedig folyamatosan azt tanultam, azt láttam, hogy hihetetlenül értékes közösségek, emberek, teljesítmények voltak és vannak a magyar keresztény világban.  Azt kérdeztem magamtól, ez miért nem jelenik meg, miért nem tud beépülni az ország sorsába. Végül, amikor ez a fedő, amit nevezzünk diktatúrának, lekerült erről a fortyogó üstről, akkor valamilyen módon egy kicsit az apámék generációjának is elégtételül szántam azt, hogy előléptem, mert mi is itt vagyunk, és mi is hozzá tudunk tenni valamit közös dolgaink alakításához.

Fotó: Kozma Zsuzsi

GFG: Nekem ez kicsit rezonál arra, amit én Antall Józsefről tudok. Mármint hogy Antall úgy értelmezte a saját szerepvállalását a kommunizmus éveiben, azért lett történész, mert akkor ennyit lehetett kihozni a történetből. Az Ön esetében is mintha a lelkészi pálya a politikai szerepvállalásnak valamiféle pótléka lett volna a diktatúra alatt, ami aztán természetszerűleg alakult át a rendszerváltás után aktív politikai magatartássá.

Balog: Amikor letesszük a voksunkat, akkor az azt jelenti, hogy valamit akarunk mondani. Amikor 90-ben körülnéztem az akkor szerveződő pártok körül, akkor számomra az akkori jobboldal túlságosan múltba fordulónak, naftalinszagúnak tűnt. A fideszes srácokat nagyon szimpatikusnak találtam, csakhogy azt gondoltam, ezeknek fogalmuk nincs arról, hogy ennek az országnak a történetében ott van a kereszténység. Ugyanakkor azt is gondoltam, hogy velük érdemes lehet beszélni erről és olyan hihetetlen érdeklődést, nyitottságot, tanulásvágyat találtam, ami teljesen lenyűgözött. Szívták magukba az új ismereteket, miközben az összes politikai pártban ezzel szemben azt láttam, hogy azt gondolják magukról, ők mindenkinél mindent jobban tudnak. Ahogy Kövér László mondta arra a vádra, hogy a Fidesz megváltozott: „bocsánat, a magyar politikai életben mindenki változik, kivéve az MSZP-t és ez nagyon szomorú”. Azt tapasztaltam tehát, hogy mindazt, amit a kereszténységről gondolok, azt el kell mondani és érdemes is elmondani nekik, mert ők kíváncsiak erre, tudnak vele valamit kezdeni, ami egy hihetetlen innovatív dolog. Számomra egyébként a kereszténység legalább annyira innovatív dolog, amennyire konzervatív. A reformáció szó ezt gyönyörűen fejezi ki. A reformáció azt jelenti, hogy „visszaalakítani”. Visszaalakítok valamit arra a formára, ahhoz a tartalomhoz közelítek, amit elhagyott. Nem progresszió, ami arról szól, hogy minél inkább új valami, annál értékesebb, ami önmagában hülyeség, hanem „vissza a forrásokhoz”, visszatérni valaminek a jobb alakjához. Azt gondolom, ez az igazi előrehaladás.

Fűrész: És mikor lépett be a Fideszbe?

Balog: Elárulok egy titkot. Miközben a Fidesz elnökségi üléseinek állandó meghívottja vagyok és én vagyok a Fidesz alapítványának az elnöke, a mai napig nem vagyok tagja a Fidesznek.

GFG: Ezt hogy lehet elérni?

Balog: Ez egy speciális helyzet, mert a lelkipásztorok nem lehetnek politikai pártok tagjai. Mivel még szeretnék az életben lelkipásztor lenni – most ugye föl vagyok függesztve –, ezért úgy gondoltam, hogy nem erőltetem, hogy hol belépek, hol kilépek. Ez egy kicsit az apámnak tett ígéretem is, aki azt mondta, hogy „soha semmilyen pártba ne lépjél be, fiam”. Mindenesetre politikailag én ebben az értékközösségben szocializálódtam, ezt vállalom, ennek a rezdüléseiben vagyok benne. Az egyik legszebb időszaknak tartom – erről ilyen szempontból alig beszélünk – a 2006 és 2010 közötti éveket, amikor több mint 4000 fideszes önkormányzati képviselőt képeztünk az alapítvány keretei között. Orbán Viktortól elkezdve Kövér Lászlóig előadásokat tartottunk a politikus személyiségéről, politikai kultúráról, médiastratégiákról, kóstolót adtunk abból, mit is jelent politikusnak lenni.

Fotó: Kozma Zsuzsi

GFG: Most viccelek, de kicsit ez olyan, mint egy háttérhatalom kiépítése. Építkezés, tudásátadás, felkészítés a politikai szerepvállalásra – egy alapítvány keretei között.

Balog: Minden olyan közösségnek, amelyik szeretné, hogy az értékei megjelenjenek a közéletben, beépüljenek az ország életébe, annak szüksége van háttérintézményekre, olyan háttérközösségekre, ahonnan jön a muníció. Egyetlen háborút sem lehet úgy megvívni, hogy csak tüzelünk, de nem töltünk.

GFG: Ez is magyarázata annak, hogy a Fidesz egy erős közösség? Ahol mindig az számított, hogy a közösségi érdekek előtérbe helyeződtek az egyéni érdekeknek, és nincs kilengés. Ezért van fölényben a Fidesz politikai riválisaival szemben?

Balog: Biztos vagyok benne, hogy ez egy versenyelőny. Meg az is, hogy tudjuk, nekünk nem szabad bizonyos erkölcstelen eszközöket használni a politikában. Nem tudunk azonosulni vele. Márpedig, ha valamivel nem tudsz azonosulni, akkor azt elszúrod. Mi nem azért vagyunk jobbak, mert úgy gondoljuk, hogy jobbak vagyunk, hanem mert, aki azt mondja, hogy minden relatív, az a mércét állítgatja. Amikor a másikat méri meg, akkor magasra teszi, amikor meg ő kerül sorra, akkor leteszi, hogy csak át kelljen lépni rajta vagy átbújik alatta: tipikus SZDSZ-es mentalitás, ha még erre a betűszóra emlékszik valaki. Hál’ Istennek, egyre inkább feledésbe merül. Az értékalapú politizálás nem azt jelenti, hogy mindig meg tudunk felelni az értékeinknek, de azt mindenképpen jelenti, hogy ezt az igényt megfogalmazzuk magunk számára, magunkkal szemben, és hogyha leverjük a lécet – ami elég gyakran előfordul –, akkor nem lejjebb tesszük, hanem felhelyezzük ugyanoda, vagy esetleg magasabbra.

GFG: És megpróbálunk nagyobbat ugrani.

Balog: Ez kicsit olyan, mint a tízparancsolat. Mutassanak nekem egy embert a világ történelmében, Jézust leszámítva, aki mindig minden helyzetben betartotta a tízparancsolatot. De azért mégse fogalmazzuk újra hetenként és cseréljük le valami kompromisszumosabb változatra.

Zoli, mondd már el, hogy hogy van ez a kormányüléseken!”

GFG: Amiről eddig beszélt, az a jobboldal politikai moralitását karcolgatta, Lánczi András erre azt mondta, hogy ez a „szabadság”.

Balog: Mindenki a szabadságról beszél, de mit értünk alatta? A szabadság elsősorban nem a valamitől való szabadságot jelenti, hanem a szabadságot valamire. Szabad vagyok arra, hogy ezt vagy azt tegyem, vagy ne tegyem. Szabad vagyok arra, hogy azt tegyem, ami az életemnek a küldetéséből következik. Az én hitem szerint minden ember életének megvan a célja, és hogyha ezt a célt felismeri, az a belső szabadság. A rend és a szabadság nem állnak egymással szemben. A szabadságból születő rend megőrzi a szabadságot és az emberi arcú rend nem engedi, hogy a rendből fogság, szabadsághiány legyen. Valami olyasfajta renddé váljon, mely megfojtja a személyiséget. Ez a két dolog alapvető keresztény életstruktúra, amit úgy hívnak, hogy „törvény és evangélium”. Hogyha az evangéliumot, a felszabadító üzenetet úgy fordítom le, hogy szabadság, akkor a „törvény és szabadság” egymás édestestvérei. Törvény nélkül a szabadság anarchia, a szabadság nélküli törvény pedig – ha nem is diktatúra –, de mindenképp olyan autoriter világ, amiben elvész az életből valami nagyon fontos, mindenképpen boldogtalan.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Fűrész: Éppen azért érdekes a szabadság kérdése, mert a Fidesszel szembeni leggyakoribb vád arról szól, hogy a Fidesz elveszi a szabadságot, diktatórikus és sorolhatnánk tovább. Tehát a Fidesz nem a szabadságot képviseli, hanem, hogy…

GFG: Megfojtja.

Fűrész: …hanem hogy inkább korlátozza.

Balog: Ez most túl személyes lesz, de hát a problémát mégiscsak egy személyre szokták leszűkíteni, akit úgy hívnak, hogy Orbán Viktor.  Ő lenne a diktatórikus. Rómában egy kávéházban üldögéltünk egyszer, az Orbán-család meg én. A miniszterelnök úr mondott valamit, hogy most akkor ezt így fogjuk csinálni. Egy családtagja erre úgy reagált, hogy „nem a kormányülésen vagy, ahol kiadod a parancsot, és minden úgy van, ahogy te mondod, most a családban vagyunk, ezt vitassuk meg.” És akkor, szinte segélykérően rámnézett a miniszterelnök, hogy „Zoli, mondd már el, hogy hogy van ez a kormányüléseken!” A helyzet az – mivelhogy közelről látom a kormányfő munkáját, részben a pozíciómból, részben a kapcsolatunk miatt –, azt mondhatom, hogy emberek meggyőzésébe, érdekek kiegyenlítésébe, összehozásába annyi energiát, mint Orbán Viktor, senki nem öl az egész magyar politikában. Ez egy elképesztő teljesítmény. Ha megnézzük a fideszes politikát, már csak a szélessége miatt is, ezt az egészet diktatórikus módszerekkel nem lehetne egyben tartani. Ha azt mondjuk, hogy „na, ezt gyorsan rendezzük le, nem kell ezt annyira megvitatni”, arra mindig ráfázunk. Mondok egy példát: vasárnapi boltakármi. Nem mondom, hogy boltbezárás, mert szerintem ez rosszul van lefordítva. A kérdés a szabad vasárnapról, a szabadságról szólt. A szabadság védelme volt a cél, és mi ezt végül is nem tudtuk keresztülvinni. Mert nem folytattuk le azt a vitát, hogy a saját közösségünk is kiálljon ezért az ügyért. Hogy azt mondjuk, ez egy jó dolog, ezt én képviselem. Nem azért képviselem, mert ezt kitalálta Orbán Viktor vagy a KDNP, hanem azért, mert ez az életünk minőségéről szól. Valami, amihez érdemes ragaszkodni.

GFG: Mi van akkor, ha az eszmények, amiket vallunk, és a gyakorlat, ahogy éljük az életünket, ütköznek? Mi van akkor, amikor hibázunk?

Balog: A szabadság mellé odatennék még valamit. A rend meg a törvény mellett a közösséget. Természetesen a szabadságot mi individuálisnak képzeljük, de az individuális szabadság védelme és garanciája az erős közösség, és fordítva: az erős individuumok tudnak egy szabad közösséget alkotni, vagy egy közösségnek a szabadságát megvédeni. Ha a közösséget más módon fogalmazom meg, akkor oda kell tennem azt is, hogy nemzet. A magyar nemzet szempontjából, szabadabb és biztonságosabb jövője felől kell megítélni, hogy néznek ki a döntéseink. Minden döntés, ami ebbe az irányba mutat – lehet, hogy kerülőutakon, zsákutcákból visszafordulva, korábbi döntéseinket korrigálva –, az jó döntés. Ami pedig gyengíti, az rossz döntés. Szerintem ez az iránytű. Keresztény emberként én még azt is gondolom, hogy a nemzeti gondolkodásnak kell, hogy legyen egy keresztény korrektívuma. A „ne tégy semmi olyat a másiknak, amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek” elve fontos korlát tud lenni. Ezért beszélünk mi keresztény-nemzeti-polgári közösségről. Ez a hármas szerintem egymást nagyon szépen körbejárja és egymásra rezonál.

Fotó: Kozma Zsuzsi

GFG: És ebbe mindenki belefér? Nagy a tábor, sokféleképpen élünk és gondolkodunk.

Balog: Az ajtónak nyitva kell lenni. Vagy mondjuk így: nem kell kulcsra zárva lenni. A magyar közösség jövője azon múlik, hogy képesek vagyunk-e a materiális világra vonatkozó kormányzati döntéseket (mert ezek pénzre, szabályozásra, stratégiára vonatkoznak) kultúrára fordítani, kulturális értékké tenni. Ha van például egy szociálpolitikai intézkedés, aminek van kulturális, értékelvű üzenete, ha ezt képesek vagyunk megjeleníteni, akkor ez vonzó lehet mások számára is. Azt szoktam mondani, hogy vannak hasmagyarok és vannak szívmagyarok. Bár ez nem jelenti azt, – és én remélem, hogy mi szívmagyarok vagyunk – hogy a szívmagyaroknak nincs pénztárcájuk. Mint ahogy az is igaz, hogy a hasmagyaroknak meg van szívük, csak utat kell oda találni.  

Az interjú a következő oldalon folytatódik.

Ezt olvastad már?

Lánczi: A gonosszal állandóan foglalkozni kell

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Szinte biztos, hogy ez történt az argentin tengeralattjáróval

Az argentin haditengerészet most már biztosra veszi, hogy robbanás történt az egy hete eltűnt San Juan tengeralattjárón.

Titokzatos zajt rögzítettek a köddé vált argentin tengeralattjáró eltűnésének környékén

Titokzatos zajt rögzítettek a köddé vált argentin tengeralattjáró eltűnésének környékén

amerika, london, párizs

Szokatlan zajt, "hidroakusztikus anomáliát" rögzítettek egy hete abban a térségben, ahol három órával utolsó bejelentkezését követően eltűnt a San Juan argentin tengeralattjáró - közölte szerdán az argentin haditengerészet. Később arról számolt be a haditengerészet, hogy olyan információkat kapott, melyek szerint a rögzített anomália robbanás hangja lehetett.

Trump: "nyerésre állunk"

Trump: "nyerésre állunk"

amerika, london, párizs

Donald Trump amerikai elnök telefonos videokonferenciát tartott a külföldön állomásozó katonáknak, és azt üzente: amióta ő az elnök, az amerikai katonák győzelemre állnak.

Merkelt most a német libsik szívatják orrba-szájba

Merkelt most a német libsik szívatják orrba-szájba

amerika, london, párizs

Christian Lindner, a német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke csütörtökön bejelentette, hogy a korábban állítottakkal ellentétben pártja mégsem hajlandó a koalíciós tárgyalások folytatására az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével és a Zöldekkel.

Megindult az utolsó offenzíva az ISIS ellen

Megindult az utolsó offenzíva az ISIS ellen

amerika, london, párizs

Az iraki kormányerők csütörtökön jelentették be, hogy megindították az utolsó offenzívát az Iszlám Állam sivatagban bujkáló tagjainak kézre kerítésére és az általuk birtokolt területek visszaszerzésére.

A legdurvább amerikai migránsbanda levágta az emberek fejét és kivágta az áldozatok szívét

A legdurvább amerikai migránsbanda levágta az emberek fejét és kivágta az áldozatok szívét

amerika, london, párizs

A rendőrség legfrissebb beszámolója szerint a Donald Trump által üldözött MS-13 nevű bűnbanda tagjai rettenetes bűntetteket hajtottak végre. Az egyik áldozatukat lefejezték, majd kivágták a szívét.

Na, melyik a legnépszerűbb párt a fővárosban?

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásának adatai szerint a Fidesz-KDNP előnye Budapesten is jelentős, a biztos szavazóknál 45 százalék szavazna a kormánypártokra, ha most tartanák a választásokat, a második helyért pedig szoros verseny alakulna ki az MSZP, az LMP, a DK és a Momentum között.

Korrupt momentumosok az ELTE ÁJK hallgatói önkormányzatában?

Korrupt momentumosok az ELTE ÁJK hallgatói önkormányzatában?

kinyílott a pitypang

Amióta létezik a HÖK-rendszer, azóta hallani egyetemi korrupcióról, csalásról, a diákok átveréséről és egyetemi pénzek lenyúlásáról. Az elmúlt években több egyetemi város nyögte a korrupt HÖK-vezetők rémuralmát. Az egész HÖK és EHÖK-rendszer rákfenéjének talán leglátványosabb tünete a szegedi egyetemet már több, mint 10 éve markában tartó Török Márk, akinek kétes ügyeitől folyamatosan hangos a média. A politika sokszor hálózza be a hallgatói önkormányzatokat, amelyek gyakran hátországot és kispadot biztosítanak a pártoknak. Így volt/van ezzel az ELTE jogi karának hallgatói önkormányzata is, amely körül erős momentumos mozgolódás volt érezhető az elmúlt években.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére