Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
Big pikcsör
 
 
 
 

Balog: "miért gondoljuk, hogy egy országot csak a politika boldogíthat?"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2016. június 12. 08:00

Rendhagyó interjú Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével a rend, szabadság, közösség erejéről, a Polgári Magyarországról, a hasmagyarokról és a szívmagyarokról, a bevándorlásról és a háttérhatalmakról, valamint arról, hogy "miért vagyunk mi abban biztosak, hogy az Úristen a magyar népet a politika által akarja boldogítani?"

„Nem lehet azt mondani, hogy ezt megcsináltuk és hátradőlünk”

GFG: A Fidesznek, a jobboldali kormányzatnak világos víziója van, hogy a családalapítástól kezdve hogyan tudja segíteni az emberek életét, de mit tud kezdeni a fiatalokkal? Mit gondol a jobboldal a fiatalokról? Milyen képe van a tizen-huszonévesekről? Milyen eszközei vannak, hogy megszólítsa, hogy bevonja őket, politikailag aktívvá, közösségtudatossá tegye őket, az általad elmondott értékek fontosságát hirdesse közöttük?

Balog: Ha önironikus akarnék lenni, akkor azt mondanám: majd belenőnek. Számomra a Fidesz története is egy kicsit ilyen történet. Mert mikor is jelent meg az igény a fideszes generációban, hogy azért mégiscsak a vallás, a rend és az ezen alapuló kultúra felé fogékonyak vagyunk? Akkor, amikor a gyerekeik lettek, iskolába kezdtek járni, ők pedig elgondolkodtak azon, hogy milyen jövőt is akarnak a gyerekeiknek. Ha ilyen kérdésekkel szembesül az ember személyes élete során, hamar konzervatív lesz. De ezzel nem akarom megkerülni a kérdést. Nagy kihívást jelent számukra, hogy folyamatosan reakcióképesek legyünk és úgy tudjunk párbeszédben lenni a fiatalokkal, hogy ne adjuk fel az elveinket, másrészt ne tűnjünk bigott, ókonzervatív társaságnak. És itt van még bőven tennivalónk.

GFG: Ebben segíthet például a Halott Pénz és a Welhello? Azt beszélik, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának kedvenc együtteseiről van szó, ami cool dolog, nem?

Balog: Van egy kiváló ifjúságpolitikáért felelős államtitkárunk, Novák Katalin, akinek mindenfajta nagyszerű és néha elrugaszkodott ötletei vannak, úgyhogy ezt kérdezzék meg tőle.

Fűrész: Ha győz a Fidesz 2018-ban, harmadik ciklusát kezdi majd el, ami azért nem kis dolog. Hogy látja, van értelme még folytatni? Van még elvégzetlen munka, mi az, ami még kihívást jelenthet ennyi év után?  

Balog: Egyrészt nincs olyan politikai formáció, amelyik feltartott kézzel menne bele a következő választási küzdelembe. Ösztönszerű, hogy nyerni kell. De van itt más is. Magyarországon eddig a kormányváltások mindig azzal kezdődtek, hogy le kell rombolni azt, amit az előző csinált. Erre részben szükség volt. 98-ban egészen biztos. Meg 2010-ben is természetesen. Tehát, ha négyévente újradefiniálunk dolgokat, amihez folytonosság kell, akkor messzire nem fogunk jutni. Akkor a minimális cél az, hogy ne rombolják le azt, amit építettünk. Aztán mindig van természetesen mit továbbépíteni. Ha azt akarjuk, hogy azoknak a dolgoknak legyen kifutása, amelyeknek nem 4 év az életciklusa, vagyis azok a dolgok, amelyekért én vagyok a felelős, oktatás vagy az egészségügy, ott az érdemi változásokhoz akár egy évtizedre is szükség van.

Fotó: Kozma Zsuzsi

GFG: Most nekem kell egy kicsit önironikusnak lenni, de nem lenne elegáns, ha megkerülnénk ezt a témát. Ez a Polgári Magyarország ügye. Kirobbant egy vita néhány évvel ezelőtt, amiben nekem is volt egy kis részem (nevetés).

Balog: Jó kis csörte volt...

GFG: Szerintem ez egyébként egy termékeny vita volt, ha a célok felől közelítünk a kérdéshez...

Balog: Így van...

GFG: Szóval, ha a hosszú időtáv logikája felől nézzük, akkor hol tartunk ebben a folyamatban? Mi is a polgári berendezkedés, mit tud érte tenni egy miniszter, egy kisközösség, a választó?

Balog: Ha a hívószavakat nézzük, mint szabadság, rend, közösség, akkor én azt mondanám, hogy a Polgári Magyarország az önszerveződő, önfenntartó, a múltjukkal békében élő közösségek kooperatív együttműködése. A közösségépítés és a közösségfenntartás egy olyan gyarapító folyamat, amit nem lehet lezárni. Nem lehet azt mondani, hogy ezt megcsináltuk és hátradőlünk. A legnagyobb veszély, ami a magyarok közösségére leselkedik, az atomizáltság, a szétesettség, az, hogy nem lehet majd már ránk ismerni, hogy mitől vagyunk azok, akik vagyunk. Mitől vagyunk magyarok, mi alapján lehet majd minket megkülönböztetni másoktól. Ha már a gazdasági eredményeink olyan jók lesznek, vagy akár jobbak, mint másoknak, akkor vajon az lesz a különbségtétel elve? Vagy van valamilyen kulturális meghatározottság, ami csakis közösségi védelem alatt tud létezni, gyarapodni és folyamatosan megújulni.

Fotó: Kozma Zsuzsi

„A gyenge identitású nem tud integrálni”

GFG: Van egyfelől egy belső fenyegetettség, az atomizáció, a szétesés, és van egy külső fenyegetettség is, a bevándorlás. Azért is kell a bevándorlással szembenézni és hatékonyan fellépni vele szemben, mert ez veszélyezteti a polgári berendezkedés eredményeit. Vannak rivális európai elképzelések, például Merkel álláspontja. Hogyan viszonyuljunk ezekhez az elképzelésekhez?

Balog: Az európai jobbközép komoly figurája, Donald Tusk, éppen a napokban mondta, hogy az európai néppárt jövője azon múlik, hogy Orbán Viktor és Angela Merkel megoldását együtt tudja-e majd képviselni. Odatennék azért egy kérdőjelet, hogy ez lehetséges-e egyáltalán, de maga az igény megfogalmazódott, méghozzá egy komoly európai politikus szájából. Szerintem érdemes szerényen Magyarország helyzetéből kiindulni és legfeljebb Közép-Európáról beszélni. Ami a migrációt illeti, az önvédelmi reflex, az identitásunk megvédése, az a fajta fenyegetettség-érzet, amely egyáltalán nem ok nélküli, ez szerintem a közép-európai országok esetében sokkal kifejlettebb, megalapozottabb és realistább, mint az a nyugat-európai elképzelés, hogy amíg tart a gazdasági növekedés és a jólét, addig mi a bevándorlásból csak profitálhatunk. Biztos vagyok benne, hogy a német gazdaság egyébként nagyon sokat profitál. A török bevándorlókból az ötvenes évek után egész biztos. A német gazdasági csoda létrejöttébe a török vendégmunkások komolyan beletették a magukét. És egyébként is az az individuális típusú bevándorlás, ami ott gazdasági bevándorlásként jelentkezik, valamit hozzátesz. Ha bemegyek egy szállodába, ott a szobaasszonyok között sok németet nem találunk.

Fűrész: Ez Párizsban is így van...

Balog: Mindenütt a jóléti társadalmakban. Még akár el is fogadhatom, hogy gazdaságpolitikailag ez értelmezhető, de kulturálisan nézve azért ez egy nehezebb ügy. Mi most kezdünk ráérezni annak az ízére, hogy milyen az, amikor otthon lehetünk a saját közösségeinkben. Kezdjük érezni, hogy nem vagyunk  kiszolgáltatva annak, amivel kívülről bombáznak. Most kezdünk arra ráébredni, hogy meg tudjuk védeni magunkat, meg tudjuk teremteni a saját tereinket, tudjuk élvezni a saját ételeinket, a saját zenénket. Erre a saját világra nézve mindenképpen fenyegetettséget jelent, hogy itt van egy másik világ, egy olyan elsöprő erő, ami arról szól, hogy félmillió ember átgyalogol egy országon. És ez csak a kezdet.

Fűrész: Sokat beszéltünk a kereszténységről. Európát ebben az új történelmi helyzetben a migráció miatt nagyon komoly civilizációs kihívás éri. A bevándorlók világképe eléggé messze van az európai ember világképétől. Nem fogadják el a szekularizációt, nem fogadják el az emberi jogokat, mást gondolnak a férfi-nő viszonyról. Ebben a történelmi helyzetben érzel-e bármilyen lehetőséget arra, hogy a keresztény kultúra ennek a civilizációs kontextusnak a kihívásában újrafogalmazza magát?

Balog: Általában akkor derül ki, hogy mi az, ami összetart bennünket, ha megjelenik valami, ami nem tartozik hozzánk. Németországban az egyházi vezetők nagy része azt mondja, hogy egyes számú keresztény parancs a teljes befogadás. Azt mondják, hogy a felebaráti szeretet, a szolidaritás abszolút kötelességed, ha bajba jutott emberrel találkozol, azon segíteni kell. De aki ezt hirdeti, az az individuális síkot összekeveri a strukturális kérdéssel. Hiszen Európába tömeges bevándorlás  zajlik. Egy individuális parancsot próbálnak közösségi stratégiává tenni, ami komoly tévedés. Azt a strukturális kérdést, hogy egy államnak mit kell tennie a saját polgárai védelme érdekében – és nemcsak fizikai védelemről van szó, hanem annak az életminőségnek, életformának a védelméről is, amiben osztozunk –, szóval, ezt összekeverik azzal, hogy engem személyesen a segítő attitűd kell, hogy vezéreljen.  

Fűrész: A kereszténységen belül akkor most egy ellentmondásos helyzet van?

Balog: Igen.

Fűrész: Valakik két ember közötti morális parancsként, morális helyzetként fogják fel a bevándorlás kérdését és nem látják ennek a másik oldalát...

Balog: Leszűkítik a döntést arra, hogy én gyűlölöm vagy szeretem a másikat. Segítek vagy nem segítek neki. Ami persze nagyon fontos, hogy ne gyűlölködjünk, de ettől függetlenül fel kell tenni azt a kérdést, hogy közösségi szinten a kereszténység nézőpontjából, az európai civilizáció felől nézve mit jelent az a migrációs nyomás, amivel Európa szembesül.

GFG: Nem lehet, hogy mondjuk ötven év múlva jön majd egy muszlim társadalomtudós és ír egy könyvet Európa tragikus tévedéséről?

Balog: Nem tragikusnak fogja nevezni, hanem örömtelinek (nevetés). De egy másik dologra még érdemes visszatérni. Hogy lehet az, hogy az iszlám államok nem félnek a keresztény bevándorlástól? Azért nem félnek, mert elég erősnek érzik magukat.

Fűrész: Így van.

Balog: Olyan erős vallási alapokon állnak, és olyan erős a vallási és kulturális identitásuk, hogy úgy gondolják, akik idejönnek, majd hozzájuk fognak viszonyulni. Ez a probléma az európai kereszténységgel. Ha az európai kereszténység elég erős lenne, akár az is megtörténhetne, hogy mi integráljuk magunkhoz őket. De ma nem ez a helyzet.

Fűrész: Vagyis Európa gyenge.

Balog: A gyenge identitású nem tud integrálni. Egy erős meg tud.

Az interjú a következő oldalon folytatódik.

Ezt olvastad már?

Lánczi: A gonosszal állandóan foglalkozni kell

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Ez lehet a válasz Trianon kihívására

Ez lehet a válasz Trianon kihívására

közeleg a tél

A kornak megfelelő választ kell adni Trianon kihívására, ma ilyen például a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság által - hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Tusnádfürdőn.

Választási csalás: Clintonék törvénytelenül használták fel a postásokat a kampányukban

Választási csalás: Clintonék törvénytelenül használták fel a postásokat a kampányukban

amerika, london, párizs

Az Amerikai Postahivatal (U.S. Postal Service, USPS) több törvényt is megszegett, amikor nyomás alá helyezte vezetőit, hogy tömegesen engedjék szabadságra a postásokat, hogy azok kampányolhassanak Hillary Clinton és más demokrata párti politikusok mellett.

Lehetséges forgatókönyv? Német sajtó már polgárháborúban reménykednek

Az elmúlt időszakban, leginkább baloldali lyukakból, egyre többször polgárháborús szellő lobbant fel. Egy tekintélyes német lap - felteszem teljesen komoly szándékkal - épp arról értekezik, hogy Magyarországon "hideg polgárháború" zajlik. Bármit is jelentsen ez.

Kína európai vizeken fitogtatja a haderejét

Kína európai vizeken fitogtatja a haderejét

amerika, london, párizs

Oroszország és Kína pénteken megkezdte első közös haditengerészeti gyakorlatát a Balti-tengeren, az Oroszországhoz tartozó, attól területileg elkülönült Kalinyingrádi területen található Baltyijszk kikötőváros partjainál.

Katar enged a nyomásnak

A katari emír megváltoztatta az ország terrorellenes törvényét, hogy eleget tegyen szomszédjai követelésének és, hogy ne tűnjön úgy, mintha Katar terroristákat finanszíroz. Ezt a vádat egyébként sosem ismerte el Doha.

Csodálatos győzelemmel vertük a franciákat

Csodálatos győzelemmel vertük a franciákat

hajrá, magyarok!

Pénteken játszotta a magyar válogatott utolsó csoportmérkőzését a hazai rendezésű világbajnokságon. A csapatkapitány, Märcz Tamás a mérkőzés előtt úgy nyilatkozott, hogy kötelező a győzelem. Sikerült is.

800 ezer migráns szeretne átjutni Líbiából Európába

800 ezer migráns szeretne átjutni Líbiából Európába

amerika, london, párizs

Gérard Collomb francia belügyminiszter pénteken 800 ezerre becsülte azoknak a számát, akik jelenleg Líbia partjainál várnak arra, hogy a Földközi-tengeren csónakokkal átkelve megpróbáljanak illegálisan Európába jutni.

Lemondott a Fehér Ház szóvivője

Lemondott a Fehér Ház szóvivője

amerika, london, párizs

Lemondott Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője pénteken.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére