Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Az ûr sötétjében bolyong egy objektum, amirõl senki sem tudja, hogy micsoda

Horváth József György

2017.03.19. 11:58

A csillagászok egy ideig azt hitték, hogy egy bolygó, ami kivetõdött a saját naprendszerébõl. A legújabb megfigyelések szerint azonban ez az elképzelés kétséges. A tudósoknak egyelõre fogalmuk sincs, mi is lehet valójában a rejtélyes objektum.

2012-ben csillagászok egy csoportja egy furcsa, elszigetelt objektumot figyelt meg Földünktől mintegy 100 fényévre – egy olyan égitestet, amely nagyobb tömegű a Jupiternél, és nagy valószínűséggel az egyik legközelebbi kóbor bolygó, amit a tudósok valaha felfedeztek.

Csillagközi bolygónak vagy kóbor bolygónak hívják az olyan bolygótömegű égitesteket, amelyek nem keringenek egyetlen csillag körül sem, hanem a csillagközi térben szabadon haladnak.

A legújabb kutatások szerint úgy tűnik, a CFBDSIR 2149-0403 névvel illetett objektum olyan tulajdonságokat mutat, amik alapján elképzelhető, hogy nem is bolygóról van szó, hanem talán valami egészen másfajta égitestről.

Eddigi feltételezések:

A csillagközi bolygókkal kapcsolatban mindig nehéz megállapítani, hogy klasszikus bolygókról van-e szó, vagy barna törpékről. Utóbbiak olyan égitestek, amelyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak. A számítások alapján a CFBDSIR 2149-0403 tömege körülbelül négy-hétszerese a Jupiterének, ami alapján azt lehet mondani, inkább egy kóbor bolygóról van szó, mintsem barna törpéről. Korábban úgy vélték, a feltételezett csillagközi bolygó az úgynevezett AB Doradus mozgó csoport tagjaként „utazott" a világűrben. Ez a csoport nagyjából harminc, azonos korú és összetételű objektumból áll, amelyek együttesen haladnak a kozmoszban, és valószínűleg azonos helyen is keletkeztek. E feltételezés alapján a CFBDSIR 2149-0403 különösen fiatal, mindössze 50–120 millió év között lehet.

Az elgondolás, amely vándorbolygónak vélte az égitestet, pusztán néhány kezdeti megfigyelésen alapult, de nem sikerült bizonyítékot találni, hogy az égitest valóban bolygóként keletkezett, és kilökődött bármilyen csillagrendszerből.

Többen a mai napig úgy gondolják, hogy a Csillagok Háborújából ismert Halálcsillag valójában a fura objektum. Persze ez nem tudományos feltételezés.

Hogy kiderüljön az igazság, az objektumot eredetileg felfedező csillagászok egyike, Philippe Delorme (Grenoble Alpes Egyetem) és kutatócsoportja az elmúlt pár évben folyamatosan figyelte a CFBDSIR 2149-0403-at, a munkában különböző hullámhosszakon működő távcsöveket alkalmaztak.

Az új eredmények fényében az objektum különösebb, mint azt eddig gondolták. Az is lehet, hogy valami teljesen új dolgot sikerült felfedezni

Az új megfigyelésekkel a kutatók pontosabban kiszámították az égitest helyzetét és mozgását. Ebből kiderült, hogy a korábbi hipotézisekkel ellentétben a CFBDSIR 2149-0403 mégsem lehet az AB Doradus vagy más ismert, fiatal mozgó csoport tagja. Ez a kutatók szerint egyszerre jó és rossz hír. Jó, mert új információkkal gazdagodtunk az objektumról, rossz, mert az egyik legfontosabb paraméter, az égitest kora vált bizonytalanná, megnehezítve a kategorizálást.

A kutatócsoport új megfigyelései szerint az objektumnak van egy gyenge gravitációs ereje, és kiemelkedően magas a fémtartalma, tehát a szakértők nem tudják már egyáltalán megmondani, hogy milyen égitestről is beszélhetünk.

Szerencsére a CFBDSIR 2149-0403 közelsége miatt viszonylag könnyen kutatható, így a tudósok várhatóan tovább folytatják a megfigyelését.

(Origo, La Sciencia)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére