Napjainkban számos jele van annak, hogy Oroszország egyre intenzívebben igyekszik kiterjeszteni befolyását az uniós tagállamokra, az Európai Unió intézményeire, melyek végső soron a közvéleményt is képesek befolyásolni. Ennek legcélravezetőbb eszközeként a radikális pártokat szemelte ki a Kreml vezetése. Itt főleg szélsőjobboldali, de radikális baloldali pártokról is szó van, hiszen ezen formációk számítanak a leginkább euroszkeptikusnak, mind Nyugat-, mind pedig Kelet-Európában.

Ez azonban nemcsak Oroszország, hanem közel-keleti és kaukázusi országok esetében is megfigyelhető más-más súllyal. Az oroszok elsődleges célja, hogy társadalmilag és politikailag is megpróbálják destabilizálni az adott tagállamokat, valamint az, hogy hozzájáruljanak a rezsim külső elfogadtatásához, nyomást gyakoroljanak a kormányokra. Közép-Kelet-Európa szerte megfigyelhető az is, hogy Oroszország különféle médiumokat támogat vagy hoz létre annak érdekében, hogy dezinformálják a lakosságot az általuk fontosnak vélt kérdésekben.

Ilyen hírportál például a kuruc.info, amely 2008/2009 előtt még kimondottan oroszellenes volt, mára pedig abszolút oroszpárti irányt képvisel.

Ezek az elemek tehát kimutathatók a Jobbik tevékenységében, illetve kommunikációjában is. A szélsőjobboldali párt 2009 előtt még semmilyen oroszbarátságnak nem mutatta jelét, a változás így az ezt követő időszakra tehető. A párt elnöke, Vona Gábor 2011. áprilisában hirdette meg az úgynevezett „IV. Béla-tervet”, amelynek egyik sarkalatos pontja volt, hogy

2013-ban Vona Gábor már az orosz nacionalisták előtt tartott beszédet a moszkvai Lomonoszov Egyetemen. Erre a találkozóra maga Alexandr Dugin, Putyin egykori geopolitikai tanácsadója hívta meg, akinek nevéhez köthető az Eurázsiai Birodalom gondolata, melynek célja egy Oroszország vezette világrend megteremtése. Számos alkalommal voltak még találkozók a Jobbik politikusai és orosz, azeri, kazah és iráni vagy török tisztviselők között.

Kovács Béla, a Jobbik KGBélája az elszakadásról szóló 2014-es krími népszavazáson vett részt megfigyelőként, hogy ezzel legitimálja annak végeredményét – ezt egyetlen szalonképes párt sem tette meg Európában. 2014 júniusban a Vona–Gyöngyösi–Kovács Béla trió újra Oroszországba utazott partnerkeresés címszó alatt. Gyöngyösi Márton és Szaniszló Adrienn 2014 őszén a szentpétervári önkormányzati és kormányzói választásokon voltak ott megfigyelőként. A Jobbik az orosz-ukrán konfliktusba rendesen beleásta magát itthon is: 2015 elején egészen odáig mentek, hogy egy „Országjáró körutat” hirdettek meg annak érdekében, hogy tájékoztassák a lakosságot a konfliktusról.

Megtudhatjuk, hogy kiket pénzel Moszkva

A Jobbik igencsak nehéz helyzetbe kerülhet, ha beigazolódik a párt EP-képviselőjéről, Kovács Béláról, hogy Oroszországnak kémkedett. A Jobbik kapcsán nem az az elsődleges probléma, hogy az oroszokkal, vagy más keleti államokkal próbál jó kapcsolatokat kiépíteni, hanem az, hogy amennyiben külföldi érdekeket szolgál, úgy komoly veszélyt jelent Magyarország szuverenitására és biztonságára nézve. Akit pedig Moszkva meg tud vásárolni, azt megvásárolhatja Ankara, Teherán, Washington vagy Berlin is.

- Ózd és a Jobbik

- A Jobbikról

- Oroszország nem szereti a kistestvér szerepét