Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
piszkostizenkettő
 
 
 
 

Az önsorsrontás kultúrája

2018. január 8. 12:45

Mostanra aligha tagadhatja bárki, hogy 2015-ben nem a "Willkommenskultur", hanem az önsorsrontás kultúrája valósult meg Németországban.

Az ember csak kapkodja a fejét, amikor német hírportálokat vagy Németországról szóló híreket olvas.

A 2018-as év bizony minden szempontból erősen indult.

Történt először is, hogy a nagy igyekezet, a több ezer rendőr és a biztonsági zónák ellenére sem tudták megóvni minden egyes ünneplő biztonságát, így „elszigetelt módon”, de mégiscsak tucatnyi szexuális zaklatás és bántalmazás valósult meg a nőkkel szemben szilveszter estéjétől az újév hajnaláig mind Berlin, mind Köln városában.

Nem csoda hát, hogy az AfD politikusa, Beatrix von Storch nemtetszésének adott hangot, hogy a kölni rendőrségnek arab nyelven kell csitítgatnia a drága „újnémeteket” a hivatalos Twitter-oldalán.

Gondolják, hogy ezzel kielégíthetik a barbár, muszlim erőszaktevő férfihordákat?”

– tette fel a kérdést a jobboldali politikus.

Aztán lecsapott a cenzúra.

A közösségi portál törölte a bejegyzést, von Storch profilját pedig átmenetileg zárolták.

A történet azonban még nem ért véget, hiszen a kölni rendőrség „népcsoport elleni izgatás” gyanúja miatt feljelentést is tett a politikusnő ellen. Amennyiben jogosnak találják a vádakat, úgy Storchot pénzbüntetéssel, vagy akár három évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatják.

Köszönhető mindez a január elsejével életbe lépett, sokak által vitatott, egyesek által egyenesen az NDK-t idéző cenzúratörvényként emlegetett „Netzwerkdurchsetzungsgesetznek”, azaz a hálózati végrehajtási törvénynek.

Ahogyan azt német kommentárok is megjegyzik, a politikus vitatható módon fejezte ki magát. De mindez ízlés és stílus kérdése. A vita azonban megengedett és megengedettnek is kell maradnia, máskülönben „a szólásrendőrség gondolatrendőrséggé válik, és az lesz a következmény, hogy a kényelmetlen igazságokat csak száj elé tartott kéz takarásában lehet majd kimondani.”

A politikai korrektség tehát intézményi szinten dübörög Németországban.

Aztán itt vannak a virágcsokrokkal várt muszlimok.

A globalizmus és bevándorlás okozta konfliktusok egyik iskolapéldája volt az, amikor Donald Trump decemberi döntését követően – miszerint az USA Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának – több mint ezer muszlim vonult utcára Berlinben, hogy a zsidókat, Izraelt és az amerikai elnököt gyalázza.

A kórusban Allahu akbarozó, zsidógyűlölő tüntetéssorozat pedig meglehetősen rosszul cseng abban a Németországban, melyben 1945 után évtizedekbe telt az antiszemita, náci múlt feldolgozása.

Az országba importált zsidógyűlölet révén az ország azonban újfent ott tart, hogy a zsidó közösségek félnek nyilvános rendezvényeket tartani, azokat csak rendőri biztosítás vagy szigorú biztonsági intézkedések mellett rendezhetik meg.

És mit tesznek erre Merkelék?

Újabb törvényt helyeznek kilátásba, melynek értelmében kiutasíthatják azokat a külföldieket, akik antiszemiták, valamint megkérdőjelezik Izrael államisághoz fűződő jogát, mivel a CDU és a CSU álláspontja szerint „a zsidó élet korlátlan elfogadása” a „sikeres társadalmi beilleszkedés mércéje” Németországban.

Azt gondolhatná az ember, hogy így végül egyetlen muszlim sem marad Németországban. A helyzet persze nem ilyen egyszerű, hiszen a kiutasítás nem jelent feltétlenül kitoloncolást, melyben az elmúlt egy-két évben egyébként sem jeleskedtek a német hatóságok.

Mind a Beatrix von Stroch példáján keresztül bemutatott cenzúratörvény, mind a zsidógyűlölő muszlimok miatt bevezetendő kiutasítási törvény egyetlen dologra világít rá: mindez megelőzhető lett volna, ha Németország nem tárja ki kapuit.

Ezt hívjuk úgy, hogy önsorsrontás.

OLVASTAD MÁR?

piszkostizenkettő
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Kedden beindult a Soros-hálózat lejáratógépezete, Brüsszelről pedig kiderült, hogy még mindig az európai terrorizmus fővárosa. A nap legfontosabb hírei.

Három óriásplakát Ebbing határában - egy zseniális film a bosszú természetéről

Három óriásplakát Ebbing határában - egy zseniális film a bosszú természetéről

szabad vasárnap

A Három óriásplakát Ebbing határában című film egy vicces és érzelmes dráma egy igazságra, vagyis inkább bosszúra szomjazó anyáról. Ez a film mindenképpen az év legjobb alkotásai között lesz számon tartva, a pazar alakítások, a remekbe szabott rendezés és a fordulatos történet miatt is. Kritika minimális spoilerrel.

A német nők 58 százaléka szerint Németország nem biztonságos a számukra

Egy, a Bild számára készült friss felmérésből az derül ki, hogy a német nők 58%-a most kevésbé érzi magát biztonságban, mint néhány évvel korábban.

Soros Györgyöt szerette volna fényezni a Financial Times

Soros Györgyöt szerette volna fényezni a Financial Times

amerika, london, párizs

Soros Györgyről és tevékenységének megítéléséről közölt egy nagyobb írást keddi nyomtatott kiadásában a Financial Times. A londoni lap megszólaltatta Kovács Zoltán magyar kormányszóvivőt, valamint Eli Hazant, a Likud izraeli kormánypárt külkapcsolatokért felelős igazgatóját is, akik szerint Soros a választások megnyerése nélkül akarja az egyes országokban a politikai akaratát érvényesíteni.

Éljen: meg is alakult az EU "fake news-ellenes" alakulata

Éljen: meg is alakult az EU "fake news-ellenes" alakulata

amerika, london, párizs

Az Európai Bizottság a napokban nyilvánosságra hozta azon nevek listáját, akik a "fake news" ellen vennék fel a versenyt. Van azonban néhány probléma a projekttel.

Brüsszel még mindig a terrorizmus európai fővárosa

A brüsszeli ügyészség tavaly 802 új nyomozást indított terrorizmussal összefüggésben. Az ügyek száma nagyjából megegyezik az azt megelőző évek adataival - közölte a La Libre Belgique című belga napilap kedden.

Berlusconinak áll a zászló: az olasz nép sem kér a migránsokból

Az Olaszországba érkező migráció elleni "keményvonalas" politika ígérete a szavazók egyharmadának támogatottságát biztosíthatja a március 4-i parlamenti választásokon a közvélemény-kutatóknak az Il Messaggero című olasz napilapban kedden közölt felmérései szerint.

A Fidesz elfogadta a 106 egyéni képviselőjelöltjét és meghozott egy Soros-ellenes határozatot

A Fidesz elfogadta a 106 egyéni képviselőjelöltjét és meghozott egy Soros-ellenes határozatot

közeleg a tél

Egy politikai határozatot is elfogadott a "Soros-terv" elutasításáról a Fidesz országos választmánya azon az ülésén, amelyen döntött a kormánypártok 106 egyéni országgyűlési képviselőjelöltjéről is - közölte Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a testület tanácskozása után tartott budapesti sajtótájékoztatóján.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére