Az újraválasztott elnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nevében arra kérte a kormányt, hogy tegye lehetővé a CEU további zavartalan működését Budapesten. Az Akadémia közgyűlése azt javasolta a kormánynak, hogy fogadja el az MTA elnökének korábbi közvetítési ajánlatát a kormány és a CEU között. Lovász László korábbi javaslatára a kormány nem kívánt reagálni.

Kíváncsiak voltunk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke miért viseli ennyire a szívén a CEU sorsát. Hiszen közvetítő szerepet vállalt a kormány és a Soros-egyetem között, az általa vezetett intézmény nevében pedig annak ellenére regulázta meg a kormányt, hogy korábban kijelentette: nem kíván politizálni. 

Önéletrajza szerint 1948-ban született, már gyermekkora óta foglakozott matematikával, munkájáért több elismerést is bezsebelt. Egy igazi tudós ember, akinek nincs titkolni valója – gondolhatná a felületes szemlélő. 

Azonban Lovász Lászlóról a közvélemény korántsem tud mindent. Történetesen azt, hogy amerikai állampolgár. A Wikipédia magyar nyelvű oldalán minderről semmilyen információt nem találunk, szemben az angol nyelvű szócikkel, ahol már ott virít a tény, hogy az Elnök Úr biza amerikai állampolgár is. Ezt a tényt egyedül az ELTE honlapján fellelhető angol nyelvű önéletrajzában említi.

Lovász László érdemei vitathatatlanok, azonban nem vet-e fel nemzetbiztonsági kockázatot a matematikus amerikai állampolgársága? Mégiscsak ő a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, egyben a legnagyobb költségvetésű hazai kutatási központ irányítója, a magyar tudományos élet origója.

Kérdéseinkkel megkerestük az Elnök urat is, amint válaszol frissítjük a cikket.