Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Az ISIS dzsihádistái Európába jönnek, ha elesik a hétfõ óta ostromolt Moszul

Tóth Dalma

2016.10.18. 17:28

Eláraszthatják Európát az Iszlám Állam nevû terrorszervezet dzsihadista csoportjai, ha Irakban elesik a szervezet fellegvára, Moszul.
MOSZUL, 17:28

Eláraszthatják Európát az Iszlám Állam nevű terrorszervezet dzsihadista csoportjai, ha Irakban elesik a szervezet fellegvára, Moszul.

Julian King, az Európai Bizottság biztonsági unióért felelős tagja a Die Welt című konzervatív napilapnak adott interjút, amelyben kijelentette, hogy Moszul visszafoglalása ahhoz vezethet, hogy az ISIS bomlásnak indult fegyveres csoportjai Európa felé veszik az irányt.

A dzsihadistáknak egy kis száma is komoly veszélyt jelent, amire a terrorizmus elleni küzdelem jegyében, védekezési képességeink növelésével fel kell készülnünk"

- vélekedett a brit biztos.

Az iraki erők hétfőn átfogó támadást indítottak az ISIS utolsó iraki fellegvára ellen.

Nemzetközi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a harcok elhúzódhatnak, és humanitárius katasztrófát okozhatnak a jelenleg is másfél millió ember otthonának számító, észak-iraki nagyvárosban.

A lendületes kezdés után iraki és kurd parancsnokok arról számoltak be kedden, hogy megtorpant csapataik előrenyomulása az Iszlám Állam dzsihadista szervezet kezén lévő Moszul környékén.

A város keleti részén kedden hallgattak a fegyverek, miután előző nap a kurdok kilenc falut és mintegy 200 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza a dzsihadistáktól. A kurd csapatok becsléseik szerint 8 kilométerrel tolták beljebb a keleti frontvonalat, amely így 30 kilométerre fekszik az 1,5 milliós Moszultól.

A kurd csapatok ezredese, Hatar Sejkhan azt mondta, hogy ők már elérték a céljukat és csak tartják az állásaikat, amíg az iraki hadsereg megkezdi az előrenyomulást az általuk elfoglalt területeken keresztül. Ezzel szemben az iraki különleges erők egyik parancsnoka, Haider Fadil arról számolt be, hogy csapatai azért késnek az indulással, mert a kurdok időt kértek tőlük céljaik teljesítéséhez. A kormányerők és a kurd csapatok vezetői kedden tanácskoznak egymással.

Az egymásnak ellentmondó hírek kusza szövedékét a helyszíni tudósítóknak egyelőre nem sikerült felgöngyölíteniük. Szakértők szerint a hétfőn kezdődött moszuli offenzíva hetekig, de akár hónapokig is eltarthat. Az Iszlám Állam hírügynökségén keresztül arról számolt be, hogy tagjai 12 öngyilkos merényletet hajtottak végre hétfőn az iraki csapatok ellen, nyolccal pedig kifejezetten a kurdokat célozták. A dzsihadisták azt állították, hogy a kurdok csak három települést foglaltak el tőlük.

Eközben a Washington vezette nemzetközi koalíció egyik szóvivője azt hangsúlyozta, hogy a hadműveletek terv szerint haladnak, és az iraki erők kiválóan törnek előre.

Nincs megállás a Moszul felszabadításáért zajló szakadatlan erőfeszítésekben"

- mondta John Dorrian, az amerikai légierő ezredese, aki szerint a csapatok több tengelyen vannak mozgásban a város felé.

Binali Yildirim török miniszterelnök kijelentette, hogy a török légierő is részt vesz  a nemzetközi koalíció oldalán a Moszul felszabadítását segítő légicsapásokban. A török szerepvállalást illetően egyetértés uralkodik a szövetségben. Hangsúlyozta, hogy ha a katonai beavatkozásnak bármilyen negatív következménye lenne Törökországra nézve, azonnal megteszik a szükséges válaszlépéseket.

Az iraki kormány ugyanakkor nem nézi jó szemmel a török beavatkozást, amelyhez Ankara a felekezetek közötti béke megőrzésére hivatkozik.

 

Az iraki kormány neheztel Törökországra, mivel szerintük a törökök önhatalmúlag vannak jelen Irakban. Eközben pedig Erdogan szerint azért állomásoznak Irakban, mert csak így tudják biztosítani Törökország védelmét. Erdoganék attól félnek, hogy az iraki hadsereggel szövetséges síita milíciák részvétele a Moszul ellen tervezett támadásban újabb menekülthullámot vált ki.

Az iraki hadsereg síita milíciák segítségével akarja bevenni Moszult, míg Ankara szerint szunnita fegyvereseket kell bevetni, ellenkező esetben vallási ellentétek nehezítenék a szunnita többségű észak-iraki területek rendezését.

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn közölte: Törökországot azért akarják távol tartani a hadművelettől, mert meg akarja akadályozni, hogy Észak-Irakban az Iszlám Állam elleni küzdelem ürügyén egymásnak essenek a különféle muszlim felekezetek. Az államfő szerint a síita többség Észak-Irak etnikai összetételének megváltoztatását tervezi, és elkerülhetetlen az összeütközés a síita haderő és a helyi szunniták között.

Az Iszlám Állam fegyveresei emberek tízezreit használhatják fel élőpajzsként Moszul védelmében"

- állította kedden telefonon Bagdadból a Nemzetközi Migrációs Szervezet iraki missziójának vezetője. Thomas Weiss úgy vélekedett, hogy rengetegen kényszerülnek menekülésre, amikor a harcok elérik Moszul határait. Hozzátette, hogy a szervezet vegyi támadástól tartva megkezdte a gázálarcok beszerzését, bár eddig csupán kevéshez jutott hozzá.

Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet szerint az iraki biztonsági erők és milíciák civilek ezreit vették önkényesen őrizetbe, majd megkínozták és kivégezték őket. Az AI egyben felhívta Bagdad figyelmét arra, hogy ne ismételje meg a korábbi moszuli ostrom során elkövetett hibákat.

A háború borzalmait és az ISIS zsarnokságát túlélő iraki szunnita arabok a milíciák és a kormányerők brutalitásával és megtorlásával néznek szembe, illetve olyan bűncselekményekért büntetik meg őket, amelyeket az Iszlám Állam követett el"

- mondta Philip Luther, a szervezet közel-keleti és észak-afrikai igazgatója

A migránsokkal együtt érkezhetnek a dzsihádisták

A 888.hu-nak korábban nyilatkozó Földi László biztonságpolitikai szakértő szerint is tömegével érkezhetnek a muszlim harcosok Európába. A szakértő úgy véli, a terroristával ellentétben a muszlim harcosok kilétét szinte lehetetlen felfedni. A muszlim harcosokból olyan hatalmas az utánpótlás, hogy a titkosszolgálati eszközök nem segítenek, a beáramló tömegeken belül pedig nem lehet kiszúrni őket.

Hogyan lehet védekezni?

A lapunknak nyilatkozó volt titkosszolgálati vezető azt javasolja, hogy azonnal le kell zárni az Európa Unió határait, ha kell, akkor katonai erő bevetésével. Hozzátette, hogy az illegális tömegeket vissza kellene toloncolni a származási országokba, ami nem csak az európai helyzeten enyhítene, hanem egyfajta jelzés lenne a még ott tartózkodóknak is, hogy ne induljanak útnak, mert őket is haza fogják toloncolni. Fontos lenne, hogy akikről kiderül, hogy dzsihádisták, azokat azonnal szállítsák el Európából a családjával együtt. Az iszlámon belül erős a családi összetartozás, ezért ez egyfajta motiváció lehetne a másod- és harmadgeneráció tagjainak is, hogy ne radikalizálódjanak, mert annak következményei lesznek rá és a családjára nézve.

A szakértő szerint Európában nincs béke.

A béke törvényeinek nem minden klauzúrája alkalmas a védekezésre"

-tette hozzá.

A 888.hu-nak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy háborúban állunk. Sokáig azt hittük, hogy ez elkerülhet minket és majd a tévéből nézzük végig, ez azonban illúzió. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nemsokára kezdődik a szőnyegbombázás. Az a háborúnak az utolsó szakasza, mi pedig csak most kezdjük elhagyni az elsőt, ami az előkészítő, felderítő szakasz. A második lépcsőfok a bázisépítő pozíció, ami már kezdetét vette és csak a harmadik szakasz a frontépítés.

Magyarország azért van nehéz helyzetben, mert az Európai Unión belül nincsenek határok, ezért Ausztria felől ide is visszaáramolhatnak a muszlim harcosok.  Ezek az emberek fegyverekhez jutottak és Nyugaton már elkezdték a merényleteket. Stratégiai lépések sorozatára lenne szükség, hogy elkerülhessük a végkifejletet, azonban Európa vezetői egyelőre a másik irányba haladnak.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére