Az EU egységes piaca tönkreteszi a kelet-európai országok mezõgazdaságát
Tóth Dalma
2017.05.16. 13:58
Az EU egységes piaca veszélyben van, miután a keleti országok amiatt bírálják Brüsszelt, hogy tönkreteszi a mezõgazdaságukat.
BRÜSSZEL, 13:58
Az EU egységes piaca veszélyben van, miután a kelet-európai országok amiatt bírálják Brüsszelt, hogy tönkreteszi a mezőgazdaságukat.
Bulgária és Lengyelország szerint a nyugat-európai földtulajdonosok és szupermarketek túl magas árat állapítanak meg a keleti mezőgazdasági termelőknek és boltosoknak – írja az Express.
A leginkább érintett országok egy sor komplex, új törvényt vezettek be, hogy megvédhessék a mezőgazdasági termelőiket, valamint biztosítsák a mezőgazdaság túlélését és működését. Az új szabályozások miatt az Európai Unió aggódik, hogy a korábbi kommunista országok véget vethetnek az egységes piacnak.
Bulgáriában az Európai Bizottság szabálytalanságot állapított meg tavaly, miután elfogadtak egy olyan törvényt, miszerint a befektetőknek legalább öt évig helyben kell lakniuk, mielőtt földet vennének. Romániában Brüsszel azt kifogásolta, hogy a szupermarketek termékeinek legalább 51 százalékban a helyi beszállítóktól kell származnia.
Azonban Lengyelország húzta ki leginkább a gyufát az EU-nál.
Az unió már elrendelte a hatóságoknál, hogy szüntessenek be egy olyan adót, ami előnyhöz juttatja az alacsony forgalmú helyi boltokat a nagy külföldi tulajdonú szupermarketekkel szemben.
Azonban az sem tetszik Brüsszelnek, hogy a lengyeleknél mielőtt valaki földet vesz, annak többek között 10 évig helyben kell laknia.
Az Eco Ruralis “Földhöz való jog” kampányának a vezetője, Szőcs Attila szerint nagyszabású, a politikum által elősegített földvásárlás zajlik. Méreténél fogva ez nem egy egyszerű földvásárlás: mérhető szociális, környezeti és kereskedelmi hatásuk van ezeknek a tranzakcióknak, melyek nem hagyják érintetlenül a helyi közösségeket – jelentette ki.
Európa egy földlázzal néz szembe, ahol a multinacionális cégek és fedezeti alapok földekbe fektetnek bele tisztán ipari vagy spekulatív célokból, és ezzel egyre jobban megakadályozzák a fiatal gazdákat abban, hogy földhöz jussanak"
– folytatta.
Könnyű rájönni, hogy a volt szovjet blokk miért néz szembe ilyen földlázzal. Egy átlagos, nem a legolcsóbbnak számító mezőgazdálkodásra alkalmas föld Lengyelországban 2016-ban 9 481 euróba került. Idén márciusban Hollandiában egy hektár földért 59 115 eurót kellett fizetni. Látszik milyen nagy a különbség.
Nagy a politikai nyomás, hogy megtartsuk a status quót, és ne engedjünk be új befektetőket. [...] A kormány erős nemzeti retorikát használ, hogy megakadályozza, hogy a földek külföldiek kezébe kerülhessenek"
– emelte ki Szőcs.
Az Európai Bizottság pedig fenyegetésként tekint a földeket védő törvényekre, mivel azok akadályozzák az EU alapelvét, miszerint a tőke, a szolgáltatások, az áruk és az emberek szabadon áramolhatnak az unión belül.
Az Európai Bizottság szóvivője már bejelentette, hogy mérlegelik a következő lépéseket az érintett országokkal szemben. Hozzátette, hogy mindemellett támogatják a tapasztalatcserét, valamint az olyan megoldásokat, amelyek összhangban vannak az uniós normákkal.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
