A bajor közéletben az utóbbi egy hónapban forró téma lett abból a törvénytervezetből, amelyet a tartományi belügyminiszter, a kereszténydemokrata Joachim Hermann terjesztett elő. A politikus azzal a szándékkal terjesztette be a törvényt, hogy a hatóságok minden eddiginél hatékonyabban deríthessék fel a terrorcselekmények elkövetésének előkészítését és a szélsőséges iszlamisták kommunikációját. A törvény kétségkívül szigorú, ami miatt a helyi ellenzék lejáratókampányba kezdett.

A Zöldek és a Szociáldemokrata Párt (SPD) már egyből rendőrállamot vizionáltak, az ő értelmezésük szerint ugyanis ezután a puszta gyanú alapján a rendőrség bárkit előzetes letartóztatásba helyezhet 3 hónapra, belenézhet a leveleibe, DNS-mintát vehet tőle, szabadon beléphet a lakásába és lefilmezheti azt – ráadásul mindezt bírói engedély nélkül teheti meg.

A terjedő hisztéria hatására több jogász is megszólalt a törvénnyel kapcsolatban, például a Bayreuthi Egyetem jogászprofesszora, Markus Möstl is. Õ kiállt az új jogszabálytervezet mellett, mondván, hogy a rendőrségnek tartania kell a lépést a technológiai trendekkel és ki kell használniuk az új lehetőségeket. Ezek között említette a testkamerát, az egyre fejlettebb DNS-azonosítást, valamint az arcfelismerő technológiát, amelyeket a rendőrségnek be kell vetnie az iszlamista terrorizmus terjedésének megakadályozására.

Hermann belügyminiszter szerint az ellenzék tudatosan hazudott a bajoroknak, hiszen a törvényben világosan le van írva, hogy ezek az eszközök nem használhatóak korlátlanul, sőt, a jogszabály szerint az eddiginél több bírósági engedélyezési eljáráshoz köti ezeket az intézkedéseket.

A Zöldek és a baloldaliak ebben az esetben is sikeresen vetették el a rettegés magvait és az elmúlt évek legnagyobb tüntetése jött létre Münchenben. A demonstrációt egy 80 szervezetből álló platform szervezte meg, amelynek civil szervezetek és politikai pártok is tagjai. A tömeg két helyen tömörült össze: a Münsterplatzon és az Odeonsplatzon.

Az elmúlt egy hónapban számos változáson ment át a törvény, amelynek hivatalos neve Bajorország Rendőri Feladatait Tartalmazó Törvény (PAG). A jogszabályt várhatóan május 15-én fogadhatja el a bajor tartományi parlament. A bajor Keresztényszociális Uniónak (CSU), a törvényt benyújtó kormányzó pártnak jelenleg 101 képviselői helye van a 180 fős parlamentben, így a kényelmes többség birtokában simán elfogadják majd a jogszabályt.

A CSU hiába eszközölt változtatásokat a törvényen, az ellenzék továbbra is rendőrállamot vizionál. A bajor kormánypárt elmondta, hogy nem csupán a biztonság miatt van szükség az új jogszabályra, hanem az új EU-s adatvédelmi irányelv és egy, a német alkotmánybíróság által korábban hozott döntés érvényre juttatása miatt is, amely egyébként megkönnyíti a német rendőrség dolgát a potenciális terroristák elleni nyomozás ideje alatt.

A csütörtöki tüntetésen a demonstrálók a noPAG hashtaggel töltötték fel az eseményről készült képeiket és videóikat a közösségi médiaplatformokra és a tüntetésnek is ezt a nevet adták. A legtöbb jelszó a demokráciával és az emberi jogok védelmével volt kapcsolatos – ahogy ezt már a balos tüntetéseken megszokhattuk.

– mondta Simon Strohmenger, a noPAG-mozgalom egyik szóvivője. Az egyes lapok más-más számokat közöltek a tüntetésen résztvevők létszámát illetően, de körülbelül 30-40 ezren lehettek.

A tüntetőket leginkább két, a törvényben található kifejezés aggasztja: a közeljövőben bekövetkező, tehát még be nem következett veszélyre utaló kifejezés (drohende Gefahr), valamint a "súlyos bűncselekmények" (schwere Delikte) megelőzése esetében a rendőrség megelőző intézkedést hajthat végre. A korábban már felsorolt testkamera, DNS-mintavétel és indokolt esetben a levelek hatóság általi felbontása által történne mindez.

A demonstráció annak ellenére békésen zajlott, hogy az Antifa is részt vett azon. A szélsőbalos, anarchista szervezet azzal vívta ki kétes hírnevét, hogy azokon a tüntetéseken általában elszabadul az erőszak, amelyen részt vesznek a híveik. A 2017-es hamburgi tüntetésükön lángba borították a várost, a május elsejei tüntetéseiken évről évre elszabadul az erőszak.

Érdekesség, hogy egy csoport a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) zászlaja alatt menetelt, és azt kiabálták München utcáin, hogy "PAG the police", amely inkább "f888ck the police" kifejezés skandálásának hallatszott.

Kérdés, hogy mit keresnek Németországban az YPG emberei. A kurdok egy része korábban érkezhetett Törökországból vendégmunkásként, egy részük pedig a 2015-ös migránsválság alatt, valamint az utóbbi években menekülhetett Németországba, miután kiújult Törökország területén a török-kurd háború.

Az YPG nemzetközi megítélése igen ellentmondásos. A szervezet köztudottan jó viszonyt ápol más kurd szervezetekkel, így a világ minden országában terrorszervezetként nyilvántartott Kurd Munkáspárttal (PKK) is. A törökországi PKK számos terrormerényletért felelős, vezetője jelenleg is egy török börtönben ül. Törökországban az YPG is terrorszervezetnek számít, ám bonyolítja a helyzetet, hogy a Szíriában harcoló szervezet szövetségese az Egyesült Államok. Az USA hadfelszereléssel és kiképzőkkel, szakértőkkel és légicsapásokkal támogatja a kurd szervezetet az Iszlám Állam elleni harcában. Hiába NATO-tag az USA és Törökország is, ám teljesen máshogy látják az YPG arculatát és tevékenységét. A szervezet megítélése tehát számos nézőpontból megosztó.

Ez vonatkozik a szervezet európai, elsősorban németországi tevékenységére is. Mint ismert, a török hadsereg nemrégiben átlépte a török-szír határt, megtámadta és elfoglalta az észak-szíriai Afrínt, amely a kurdok kezében volt. Erre válaszul a kurdok világszerte tüntetéseket tartottak. Németország azért érdekes, mert a mintegy három-négymillió török bevándorló közül egymillióan kurd származásúak. A közel-keleti események hatására pedig a németországi kurdok egy része török boltokat támadott meg és gyújtott fel, ezáltal Európába importálva a török-kurd konfliktust.

Az is érdekes, hogy pont a kurdok tüntetnek a tervezett törvény ellen. Ez nem véletlen, hiszen ha további felforgató akciókat terveznek – ez vonatkozik az Antifára is – Bajorországban, akkor annak a törvény életbelépésével nagyobb kockázata lehet, hiszen megnő a lebukás veszélye.

Ezzel a kifejezéssel reagált a tüntetők vádjaira Joachim Hermann bajor belügyminiszter. A politikus szerint abszurd, hogy a tüntetők rendőrállamot vizionálnak a törvény kapcsán.

– mondta Herrmann.