Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Átrendezõdés vagy bürokráciacsökkentés

Bertha László

2016.02.04. 21:08

Valóban túl sokan dolgoznak az államnak Magyarországon?

A kormány láthatóan a bürokráciacsökkentés mellett kötelezte el magát, amely magában foglalná a kormányzati háttérintézmények átalakítását, illetve azok jogutóddal vagy jogutód nélküli megszüntetését. Lázár János szavai szerint több mint 70 ilyen szervezeti egység került a kormányzat célkeresztjébe. Az említett területeken mintegy ötvenezren dolgoznak, ezeket a feladatokat pedig a minisztériumok is el tudnák látni a miniszter szerint.

Mi az a bürokrácia? Sokan a bürokráciát az állam egészével, de leginkább a végrehajtó hatalmi ággal, illetve a közigazgatással azonosítják. A politikatudomány is ez alapján értelmezi a bürokráciát. A politológia tankönyvek "állami bürokrácia" címszó alatt tárgyalják például a közigazgatás hivatalainak működését. A bürokráciát ugyanakkor – tágabb értelemben – a nem-piaci megfelelőjeként is használják.

A Miniszterelnökség és az érintett tárcák a napokban kezdtek el egyeztetni a részletekről. Az átalakítás érintené az egészségbiztosítási és nyugdíjpénztárt, azonban a honvédséget, a NAV-ot, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, vagy az Állami Egészségügyi Ellátó Központot nem. Ennek köszönhetően újabb bürokráciacsökkentési törvénycsomag kerülhet a parlament elé. Az országos hatáskörű szervektől minél több feladatot és hatáskört vinnének át a kormányhivatalokba, így az első szint a járási hivatal, míg a második a kormányhivatal lenne.

Összesen tizenhárom állami intézmény szűnhet meg jogutód nélkül: köztük a Külügyi és Külgazdasági Intézet, a Design Terminál, valamint a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. Ezen túlmenően további 60 háttérintézet szűnhet meg jogutóddal. Ezek az intézmények várhatóan beleolvadnak a fenntartó minisztériumba. Lázár tervei alapján nem lenne önálló meteorológiai szolgálat sem pedig bevándorlási hivatal.

Lázár János a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy a járási- és a kormányhivatalokban a 36 ezer dolgozó létszámát az év végéig 30 ezerre csökkentik. Amennyiben a dolgozók száma 30 ezer alá csökken, úgy 50 százalékos béremelést hajtanának végre a jövőben. A miniszter szerint a legjobb megoldás az önkéntes kilépési program lehetne. Aki 2016. július 1-je és 2017. január 1-je között kilép ezektől a szervektől, az a végkielégítésénél jóval nagyobb, akár 5-10 millió forintos összeget is kaphatna. Ehhez azonban vállalnia kell az illetőnek, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati cégnél helyezkedik el a következő 10 vagy 15 évben. A csökkentéssel a kormány szerint a bérköltségek 20 százalékát lehetne megspórolni. Kérdés azonban, hogy valódi bürokráciacsökkentés mehet-e végbe, vagy egyszerűen csak kormányzati átrendeződésre készülnek Lázárék.

Az ezt megelőző kormányzati ciklusok idején is többször felmerült már a bürokrácia csökkentésének igénye, mind ez idáig azonban soha nem volt meg az ehhez megfelelő bátorság; kérdéses persze, hogy most – két évvel a választások előtt – erre sor kerülhet-e. A kormány statisztikái szerint nagyjából 1 millió embert foglalkoztat az állam, ami az összes foglalkoztatott 27 százalékát jelenti. Lázár János bejelentése alapján az állami vállalatoknál foglalkoztatottak – kb. 280 ezren– kimaradnak a létszámcsökkentésből. A leépítések érinthetik viszont az önkormányzatoknál dolgozókat, ehhez azonban az önkormányzati feladatok csökkentésére, illetve átvételére is szükség volna. Utóbbi azonban komoly konfliktusokat is generálhatna helyi szinten, ami politikai károkat okozna.

Az elmúlt 15 évben érdemi átalakítást csak Ausztria hajtott végre a térségben. 1999-től 2012-ig nagyjából 35 ezer fővel, azaz 21 százalékkal csökkentette az állami dolgozók számát, mindezt úgy, hogy mellette növelték a tanárok és az igazságszolgáltatásban dolgozók számát. A környező országokkal összehasonlítva nem számít túlméretezettnek a magyar bürokrácia. A lakosság számához viszonyítva Horvátországban és Szerbiában foglalkoztatja a legtöbb embert az állam. Ugyanakkor jelenleg Magyarországon és Szlovéniában érvényesül az a tendencia, hogy nem csupán a munkaerőpiacon belüli aránya nőt az állami dolgozóknak, hanem a létszámuk is.

Az, hogy a munkaképes lakosság milyen aránya teljesít szolgálatot a köz érdekében, számos, ma még pontosan nem tudható körülménytől függ. A konkrét létszám kialakulásában meghatározó tényező a lakosság száma. A kínai funkcionáriusok 12 milliós tömege igencsak óriásnak tűnik, de a lakosság arányaihoz viszonyítva nem magasabb, mint például a magyarországi, ami kicsivel több mint 100 ezer fő. Az állam területi nagysága ehhez képest alig van hatással a köztisztviselők létszámára: Kanada például az egyik legnagyobb területű ország a világon, tisztviselői kara mégsem nagyobb, mint Hollandiáé.

Vannak, akik pótcselekvésről beszélnek

Az elemzők nagy része a már korábban megemlített osztrák modellt tartja a leginkább példaértékűnek, hiszen a szomszédos országban nem kizárólag a fűnyíróelv, hanem a differenciált elbírálás elve is érvényesült. A Policy Agenda szerint a magyar kormány céljaihoz még az osztrák példa is kevésnek bizonyulna, mivel az a mostani szerkezetben csak 25-30 ezer embert érintene. Szerintük a valódi átalakításokhoz az állami cégek átszervezésére is szükség lenne. Egyelőre azonban nem egyszerű állást foglalni a kérdésben, hiszen a miniszterelnökségi javaslatokon túl, konkrét döntések ez idáig nem születtek.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére