Magyarországon 1980-ban vezették be – előtte is próbálkoztak vele rövidebb ideig – és azóta minden évben kétszer át kell állítani az órákat. Az EU 1996-ban egységesítette a rendszert.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy az óraátállításnak van-e értelme egyáltalán. Oroszország 2011-ben befejezte az átállítgatást.

mert nő a napsütéses órák száma, ezáltal az emberek többet mozognak, sportolnak. Mivel több időt töltünk a szabadban, kevesebb áramot fogyasztunk. Világosban kevesebb a közúti baleset. A több napsütés miatt több a boldog ember.

mert az energiamegtakarítás nem jelentős. Az emberi egészségre rossz hatással van. Az átállítás időszakában nő a balesetek száma és a MÁV szerelvényei egy órát vesztegelnek – kivéve az Oroszországba tartó vonatokat. A tehenek fejési ideje megváltozik és így kevesebb tejet adnak.

Örök vita folyik arról, hogy megéri-e a cécót vagy sem. Magyarország mindenesetre évente 120 gigawattóra (GWh) áramot spórol meg vele, ami nagyságrendileg 40 ezer háztartás éves áramfogyasztásának felel meg.

1999-ben Ciszjordániában nyári időszámítás volt érvényben, míg Izraelben ekkor vezették ki a rendszert. A palesztin terroristák pokolgépeket készítettek és eljuttatták ezt Izraelben élő elvbarátaiknak. Az időeltérés miatt a bombák felrobbantak, mielőtt eljuttathatták volna őket "rendeltetési helyükre".

Az 1973-as olajembargót követően az Egyesült Államok kongresszusa kiterjesztette a nyári időszámítás időtartamát a szokásos 6 hónap helyett 8 hónapra. Ebben az időszakban azt állapították meg, hogy mintegy 10 000 hordó olajnak megfelelő energiát takarítottak meg naponta, ami összesen 600 000 hordó olajnak felelt egy évben.