Annyira rettegnek a svédek a "szélsõjobboldaltól", hogy inkább a kormányválságot választották
Horváth Tamás
2018.11.14. 14:38
Elvesztette a bizalmi szavazást Ulf Kristersson, a jobbközép blokk vezetõje a svéd parlamentben szerdán, így tovább mélyül a szeptemberi választások után kialakult kormányválság a skandináv országban.
A konzervatív Mérsékelt Párt vezetőjének a jelöltségét a 349 képviselőből 154 támogatta, 195-en azonban ellene szavaztak, így
Svédországnak továbbra sincs miniszterelnöke.
Az ország törvényei értelmében Andreas Norlén, a parlament elnöke további három alkalommal javasolhat valakit a miniszterelnöki tisztségre, ezek után új választásokat kell kiírnia.
Elemzők szerint, ha az utóbbi történik, az elsősorban a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) erősödését szolgálja majd. A liberálisok által szélsőjobboldalinak titulált politikai párt a szeptember 9-i választásokon 5 százalékponttal szerzett több szavazatot a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest, így
a mostani 62 képviselői helyével sokan a mérleg nyelvének tartják a kormányválságban.
A szerdai bizalmi szavazás előtt Kristersson jobbközép blokkjának két pártja, a Centrum Párt és a Liberálisok már bejelentették, nem hajlandóak támogatni egykori szövetségesük jelölését, mert Kristersson a szavazás során számít a Svéd Demokraták támogatására.
A Centrum Párt semmiféle próbálkozást nem támogat, amely egy nacionalista, populista pártot döntő helyzetbe hozna"
– jelentette ki a párt vezetője, Annie Lööf, aki ezzel egyértelművé tette, hogy fontosabbak számára a jobboldallal kapcsolatos fóbiái, mint nemzete sorsa.
Kristersson egyébként a kereszténydemokratákkal szeretett volna kisebbségi kormányt alakítani, ezt a számítását húzta keresztül a szavazás eredménye. A konzervatív pártvezető sokak szerint azt remélte, hogy ha blokkjának két egykori szövetségese nem is támogatja majd, ellene sem fog szavazni, mert a svéd törvények nem írják elő, hogy a miniszterelnököt abszolút többséggel kell megválasztani, csupán azt szabják feltételül, hogy ne szavazzon ellene abszolút többség.
A Svéd Demokraták már korábban bejelentették, hogy egyetlen olyan kormányt sem fognak támogatni, amely nem biztosít jogot számukra a politikai élet befolyásolására, főleg a migrációval kapcsolatos kérdésekben szeretnének döntő pozícióba kerülni.
A képviselők többsége a választások után megvonta a bizalmat Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnöktől, ahogy a konzervatív Kristersson is próbálkozott már egyszer a szeptember 9-i választások óta.
A választásokon a baloldali blokk, a svéd Zöld Párttal koalícióban kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt, illetve a Baloldali Párt együttese 144 képviselői helyet szerzett meg, míg a konzervatív Mérsékelt Párt, a Centrum Párt, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok – Szövetségként ismert – jobbközép koalíciója 143-at.
Elemzők szerint a mostani svéd válság iskolapéldája annak a helyzetnek, hogyan válhatnak a radikális pártok "királycsinálóvá" a parlamentbe való bekerülésük után, jelenleg ugyanis a jobbközép blokk és a baloldali blokk után a Svéd Demokraták már a harmadik legnagyobb erőnek számít a svéd politikai életben.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
