Ez a Trump - adminisztráció első nagy, nemzetközi lélegzetvételű stratégiai dokumentuma.

Az amerikai érdekeket szem előtt tartó Új Nemzetbiztonsági Stratégia kiverte a biztosítékot Moszkvában, Szöulban és Pekingben is. A dokumentum Oroszországot és Kínát nevezte meg az Egyesült Államok fő riválisainak. Az irat ugyanakkor az iszlamista szélsőséges csoportok mellett Észak-Koreát is fenyegetésnek minősítette. A szöveg felhívta a figyelmet arra, hogy Észak-Korea egyebek között vegyi és biológiai fegyvereket fejleszt, amelyeket a phenjani rezsim rakétáival képes célba juttatni.

Az amerikai államfő a stratégia ismertétesekor kiemelte: Washingtonnak nincs más választása, mint szembeszállni az Észak-Korea nukleáris és ballisztikusrakéta-programja jelentette fenyegetéssel.

A Donald Trump amerikai elnök által a héten nyilvánosságra hozott új amerikai nemzetbiztonsági stratégia "bűnös dokumentum", amelynek célja "az egész világ teljes alárendelése az Egyesült Államok érdekeinek" - közölte az észak-koreai külügyminisztérium pénteken.

"Az Egyesült Államok nemrégiben ismertette védelmi stratégiáját. A diplomácia nyelvén azt lehet mondani, hogy feltétlenül támadó jellegű, de ha áttérünk a katonai nyelvezetre, akkor agresszív" - mondta Putyin. "Ezt figyelembe kell vennünk a gyakorlati munkánkban" - tette hozzá.

Az orosz elnök kijelentette, hogy Washington a rakétavédelmi rendszer kiépítésével, amelynek elemeit Romániába és Lengyelországba telepítették, megsérti az európai szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták leszereléséről 30 éve megkötött (INF-)egyezményt.

Rámutatott, hogy a rakétavédelmi rendszer indítóállásai nemcsak elhárító rakéták, hanem manőverező robotrepülőgépek kilövésére is alkalmasak. Az egyezményt sértő lépésnek nevezte az elhárító rendszer tesztelésére szolgáló célrakéták gyártását is, amelyek tulajdonságai megegyeznek a közepes és rövid hatótávolságú társaikéval.

Az orosz elnök meghirdette az "új technikai rend korszakának" megfelelő haderő kialakításának feladatát, és kijelentette, hogy az orosz hadseregnek ezen a téren az elsők között, több viszonylatban pedig abszolút világelsőnek kell lennie. Putyin, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka is, elégedettségének adott hangot a haderő átfegyverzésével kapcsolatban, hozzáfűzve azt az elvárást, hogy három éven belül az új fegyverekkel való felszereltség szintje a jelenlegi 60-ról elérje a 70 százalékos szintet. (A nukleáris triád esetében ez a mutató az elmúlt évben 79 százalékos volt, és ezen belül a szárazföldi állomásoztatású erőknél el kell érnie a 90 százalékot.)

Mint mondta, Oroszország védelmi képességét a GDP 2,8 százalékának ráfordításával kell tudnia biztosítani. (A múlt évben ez az arány 4,1 százalék volt, ami 2018-ban a GDP 2,85-2,86 százalékára csökken majd.) Kiemelte a békés külpolitika jelentőségét, hozzátéve, hogy Moszkva nem pályázik a világcsendőr szerepére.

A közlemény szerint remélik, hogy az Egyesült Államok “maga mögött hagyja a hidegháborús elveket, elkezdi objektívan nézni, hogyan fejlődik a kínai hadsereg, és inkább katonai együttműködésre fog törekedni, hogy ezzel megvédje a globális békét, stabilitást és jólétet.”

A kínai védelmi minisztérium elutasította azokat a vádakat, miszerint megpróbálnák átvenni az Egyesült Államok globális szerepét, és hangsúlyozták, hogy Kína nem törekszik egyeduralomra a világ országai felett. E szerint az amerikai hegemónia megbomlása után nem állhat helyre az egypólusú világrend egy másik nagyhatalom vezetésével, a kínai vezetők ehelyett a többpólusú világban látják a jövőt.