Népszavazást tartanak vasárnap Svájcban a harmadik generációs bevándorlók honosításának megkönnyítéséről, a társasági adórendszer átalakításáról és az úthálózat fejlesztését szolgáló pénzalap létrehozásáról – írja az MTI.

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az első kérdésre a polgárok zöme várhatóan igennel fog szavazni, és ezáltal könnyebben megkapják majd a svájci állampolgárságot azok a 25 év alattiak, akiknek a szülei és nagyszülei is évek óta Svájcban élnek. Ez mintegy 25 ezer fiatalt érintene. A kormány és a parlamenti képviselők többsége támogatja a kezdeményezést. A bevándorlás korlátozásáért kardoskodó konzervatív Svájci Néppárt azonban elutasításra szólította a polgárokat, mondván, ezzel muzulmán szélsőségesek is hozzájutnának svájci útlevélhez.

Az adóreformot illetően már nem ilyen egyértelmű a helyzet, a felmérések szerint az emberek többsége ellenzi a változtatást. A polgároknak véleményt kell mondaniuk arról a kormányjavaslatról, amellyel átalakítanák a külföldi beruházásokat ösztönző, a külföldi vállalatoknak kedvező kétkulcsos társaságiadó-rendszert, hogy a nemzetközi normákhoz illesszék a svájci adórendszert. A multinacionális cégek kedvezményes adója megszűnne, és azzal kompenzálnák őket, illetve akadályoznák meg távozásukat az országból, hogy csökkentenék az általános társasági adót. A kérdést a szociáldemokraták vitték referendumra, mert attól tartanak, hogy a társasági adó csökkentésével évente hárommilliárd franktól esne el költségvetés, amit a lakosság további megadóztatásával kell majd pótolni. Kifogásolják, hogy a reform a multiknak kedvez a kisebb vállalkozások kárára.

A harmadik kérdésre, amely az úthálózat fejlesztését szolgáló pénzalap létrehozásáról szól, a polgárok többsége várhatóan igennel fog válaszolni. Az országos népszavazáson kívül külön referendumot tartanak a kelet-svájci Graubünden kantonban arról, hogy rendezzenek-e ott 2026-ban téli olimpiát. Négy éve is tartottak népszavazást a 2022-es téli olimpiáról, de a polgárok akkor azt elutasították. Svájc a világ egyetlen közvetlen demokráciája, ahol a lakosság évente többször népszavazáson hoz döntést egy-egy konkrét kérdésben.