Az október 2-i uniós kényszerbetelepítés kapcsán megrendezett népszavazás fényében a Századvég egy úgynevezett „post election” felmérést készített a felnőtt lakosság körében október 3-4. között. A kutatásból kiderül, hogy

• Továbbá a válaszadók szerint – azokat is beleértve, akik nem mentek el – 71 százaléka gondolja így, azok közül pedig, akik elmentek, a 81 százalékuk vélekedik hasonlóan.
• Ezen felül az alkotmánymódosítással, mint a szavazás egyik következményével, a válaszadók több mint kétharmada ért egyet.
• Az adatok szerint a népszavazás eredményes volt ugyan, de a részvétel 50 százalék alatt maradt. Ugyanakkor a részvétel alakulásával kapcsolatban a kutatás azt mutatja: meghatározó mértékben befolyásolta a történteket a bojkott, amelyet elsősorban a baloldali választók támogattak, mivel a kétharmaduk értett egyet azzal.

• Mindemellett a népszavazási kampány nem csak a jobboldaliak, de a középen, és a baloldalon állók többségét is a nem mellé állította.

A részletekhez hozzátartozik az is, hogy az eredmény törvényben, illetve Alkotmányban való rögzítését a Fidesz-KDNP szavazók 92 százaléka, a Jobbik választóinak 93 százaléka támogatja. A népszavazáson részt vett választók egészének 78 százaléka.

Az MSZP, DK, LMP, Együtt szavazóinak többsége nem támogatja az eredmények törvényi kodifikációját (10–15 százalék támogatja). A centrum szavazók és a bizonytalan szavazók körében azonban többségben vannak a támogatók (60, illetve 56 százalék).

A kötelező kvóták elfogadását/tudomásul vételét a baloldali szavazók támogatják, a legtöbben az Együtt (40 százalék), az LMP (24 százalék) és a DK (15 százalék) körében. De mindenhol (minden párt szavazótáborában) kisebbségben vannak a kötelező kvóta támogatói.