A baloldali kormány az egész országban hivatalossá tenné az albán nyelvet, a jobboldali ellenzék 32 ezer módosító indítványt nyújtott be.

Rekordmennyiségű, több mint 32 ezer módosító indítványt nyújtott be a macedón ellenzék az új nyelvtörvény tervezetéhez, amelyről hétfőn tárgyalnak a szkopjei képviselők – írja az MTI.

Az albán nyelvet is hivatalossá tevő törvényt a macedón parlament január 11-én fogadta el, ám Gjorge Ivanov államfő egy héttel később bejelentette, nem írja alá a jogszabályt, hanem visszautalja azt a képviselőháznak, hogy újra tárgyaljanak róla.

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) az első voksolást bojkottálta, most pedig több mint 32 ezer módosító indítványt nyújtott be a javaslathoz, mert véleményük szerint a jogszabály szövege alkotmányellenes és diszkriminatív a macedón nyelvvel szemben. A jobboldallal szimpatizáló köztársasági elnök ugyanezzel indokolta azt, hogy nem írta alá a törvényt.

Az új törvény szerint az albán nyelv az ország azon részein is hivatalos használatba kerülne a különböző állami szerveknél, ahol az albán kisebbség aránya nem éri el a lakosság egyötödét. A korábbi jogszabály 2001-ben született azt követően, hogy fegyveres konfliktus alakult ki az albán lázadók és a kormányzati erők között. Ennek értelmében mindazokon a helyeken, ahol az albán kisebbség tagjainak a száma meghaladja az összlakosság 20 százalékát, hivatalos nyelvként használható az albán. A 2,1 milliós Macedónia lakosságának mintegy egyharmada albán nemzetiségű.

Macedónia az elmúlt időszakban (amióta miniszterelnöke Soros Györgyhöz köthető) több olyan intézkedést is hozott, amit könnyen lehet úgy értelmezni, hogy a balkáni ország feladja a saját identitását.