Áder: Magyarországon ismerték el elõször a vallásszabadságot
Pörge Béla
2017.10.31. 22:38
Áder János köztársasági elnök részt vett kedden a németországi Wittenbergben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Az államfő a mások mellett Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök és Angela Merkel kancellár részvételével rendezett megemlékezés egyedüli külföldi szónokaként elmondott beszédében rámutatott arra, hogy a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát.
Mint mondta: alig több mint 50 évvel a wittenbergi események után 1578-ban a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésben törvénybe iktatták, hogy mindenki maga választhatja meg felekezetét, így a vallásszabadság biztosítottá vált — írja az MTI.
Így Erdélyben és egész Magyarországon természetessé vált, hogy uralkodói vagy tartományi vallás helyett akár egyetlen faluban is két-három gyülekezet temploma állt békében egymás mellett. A hit Istennek ajándéka”
– fogalmazták meg Tordán, mondta a köztársasági elnök.
A különállásokon felülemelkedni képes közösséggé teszi a magyarokat és a németeket a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének szeretete"
– mondta Áder János.
Az államfő kiemelte, hogy a magyarokkal ezer éve kapcsolatban álló, rájuk sokszor és sokféleképpen ható németek a politikai, eszmei, kulturális és a hétköznapi párbeszéd ezernyi példájával gazdagították a magyar történelmet.
Együttműködésünk ősi forrása, hogy a Kárpát-medencében velünk élő német ajkú közösségek révén századok óta jól ismerjük és jól megértjük egymást. Segítők, együttműködők, szövetségesek voltunk és vagyunk”
– hangsúlyozta Áder János.
A magyar államfő után Angela Merkel német kancellár arról beszélt: a reformáció lényege, hogy az ember viszonyát Istenhez, önmagához és másokhoz képest központba helyezze.
A hit által kaphatjuk meg a hitet”
– fogalmazott Merkel.
A történelem azt tanította meg nekünk azóta, hogy a vallásszabadságnak és a toleranciának együtt kell meglennie egy országban. Az egyházak szerepe nagyon fontos manapság is"
– tette hozzá.
Luther Márton wittenbergi Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én tette közzé a wittenbergi vártemplom kapuján 95 tételét, melyeket az egyház bűnbocsánati és búcsúcédula-árusítási gyakorlatának kapcsán fogalmazott meg. A vitaindító írásnak szánt dokumentum hatása végül egyházszakadáshoz vezetett: innentől számítjuk a reformáció kezdetét.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
