– nyilatkozta a múlt hét folyamán Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Tusk vért izzadva próbálja benntartani Nagy-Britanniát, a kommunikáció minden egyes formáját és lehetőségét megragadja, hogy David Cameron-t visszaterelje az EU karjaiba. A Tanács elnöke mindenképpen azt szeretné, ha a brit kormány narratívája 180 fokos fordulatot venne a "várva várt" népszavazásig. Tusk attól tart, hogy a Brexithez hasonló "fenyegetéseket" más tagállamok is zsarolóeszközként használhatják a jövőben. Tusk szerint ezeket belpolitikai céljaikra fordítanák.

– hangsúlyozta a Tanács elnöke.

Tusk nyilatkozatában név szerint nem említ országokat, de az elmúlt hetekben több EU-diplomata is aggódva hívta fel a figyelmet Olaszország, Lengyelország és Magyarország ügyére. A diplomaták szerint ezek az országok ihletet meríthetnek Cameron kilépős-zsarolós politizálásából és népszavazást használhatnak az unió elleni politikai küzdelemre.

Múlt héten még a kvóták kiskirálya, Matteo Renzi olasz miniszterelnök is negatívan nyilatkozott az integrációról:

A helyzeten az sem segít, hogy Görögország eljátssza a nagy tehetetlent, átengedve az összes migránst a határain, miközben arra vár, hogy az EU hitelkönnyítő csomagokat ajánljon fel a hatékony határvédelemért cserébe. Erre viszont hiába számítanak, hiszen az unió valódi aduásza elvileg Törökország lenne, aminek már hónapok óta az lenne a feladata, hogy visszatartsa az Európába tartó embertömegeket, ám részükről is csak kifogásokat hallani. Pedig azért a több mint hárommilliárd euróért cserébe azért igazán kezdhetnének valamit a migránsokkal. A tettek helyett azonban marad a feltételes mód.

Az eheti kétnapos tanácsülés a Brexitről és a migrációról, így a kvótákról fog szólni. A javaslat egy ideje kényszeresnek tűnhet, hiszen minden egyes uniós csúcson előkerül a kvótarendszer ötlete. Az önkéntes kvóták még emészthetőek is lennének, de sajnos a soros elnökség most újabb kötelező betelepítési kvótát akar rákényszeríteni a tagállamokra.

A kényszerkvóták terve már régóta formálódik. Az Alapjogokért Központ elemzéseiben már többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a „hajlandók koalíciójaként” emlegetett nyugat-európai országok továbbra sem tettek le arról a tervről, hogy az első, sikertelen kvótakísérlet után újabb migránsokat kényszerítsenek rá az európai országokra, ezúttal közvetlenül Törökországból. Bár az áttelepítési terv az illegális migrációt legális mederbe terelné, a kontinens demográfiai válságára elvi szinten továbbra is az emberimporton alapuló
multikulturalizmust kínálná válaszként.

Egy múlt héten kiszivárgott jegyzőkönyv, amely Jean-Claude Juncker, Donald Tusk és Recep Tayyip Erdogan tavaly szeptemberi megbeszélésébe enged bepillantást, egyértelműen tanúsítja, hogy a török kvóták ötlete már akkor is terítéken volt. A 2015 november végén megkötött EU-Törökország megállapodásba végül – a tagállamok ellenállása miatt – nem került be az újabb kényszer-betelepítésről szóló rendelkezés, azonban a Bizottság elnöke és Angela Merkel nem tettek le a terv megvalósításáról.

A kiszivárgott dokumentumból az is kiderül, hogy Frans Timmermans, a Bizottság holland
alelnöke a hivatalos kommunikációval szemben nem azért utazott Ankarába idén január
elején, hogy a novemberi megállapodás betartását ellenőrizze, hanem hogy az újabb kvótákról egyeztessen a török partnerrel. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy a törökországi migránsok kötelező elosztásáról szóló javaslatot éppen a holland soros elnökség dolgozta ki és terjeszti ma a tagállamok vezetői elé.

Sok tagállam azonban harmadjára sem fogja elfogadni a kényszerkvóták tervét. A visegrádi országok a prágai nyilatkozat alapján már biztosan a kvóták ellen szólalnak majd fel. Helyette a határvédelem megerősítését,  a védvonalak átrendezését fogják javasolni a migrációs áradat hatékony feltartóztatására. A V4-ek mellett még egy uniós szempontból megkerülhetetlen ország, Franciaország is ellenzi a kvótákat. Ha az erőlködés ennek ellenére mégis folytatódik, az ellenző tagállamoknak nem lesz más választása, mint belpolitikai megoldásokat találni a kényszerkvótákkal szemben. Az erőszakos kvótajátszma ellen a kormányok elbukhatnak, viszont a nemzeti akarat még a brüsszeli bürokratákat is térdre kényszerítheti. És ilyenkor jön képbe a népszavazás kérdése.

(FT, euro2day.gr, Alapjogokért Központ)