Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Mindenki a törököket lesi

Bertha László

2015.11.24. 19:18

Vasárnap pont kerülhet az Unió és Törökország megállapodására, de az ISIS elleni nagykoalícióról már most lemondhatunk.

Migrációs kérdésekről tárgyalnak Törökország és az Európai Unió vezetői vasárnap Brüsszelben. Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk szerint a csúcstalálkozó célja, hogy „új lendületet adjunk kapcsolatainknak, és megállítsuk a migrációs áradatot.”

Brüsszel azt szeretné elérni, hogy a migránsokat törökországi befogadóállomásokon helyezzék el, egészen addig, amíg a szíriai konfliktus meg nem oldódik. A tervek szerint a törökök garanciát vállalnának arra is, hogy az uniós országok visszaküldjék azokat, akik mégis elhagynák az ország területét. A törökök a pénzügyi támogatáson túlmenően vízummentességet követelnek állampolgáraik számára. Utóbbiról Angela Merkel ankarai látogatásán ígéretet is tett.

A hírek szerint 2017 helyett már 2016 első felében aláírhatják a vízummentességről szóló megállapodást. A vízummentesség ügyében 2013 decemberében írtak alá egy szerződést a felek, amely akkor csak a párbeszéd megindításáról szólt.

Feszültség a tárgyalásokon

Az uniós csúcs előtt némi feszültség érzékelhető Brüsszel és Ankara között, több elemző szerint ez azon is látszik, hogy a vasárnapi találkozón – a várakozások ellenére – nem vesz részt a török elnök, Recep Tayyip Erdogan.

Brüsszeli tisztviselők szerint a megállapodás tartalmát nem fogadta túl nagy lelkesedéssel Erdogan, holott a csúcstalálkozót szándékosan úgy időzítették, hogy addigra már minden kérdés tisztázódjon a megállapodás részleteiről. A kételyek hátterében a 3 milliárd eurós brüsszeli támogatás állhat, mivel továbbra sem egyértelmű a kifizetések jellege. Az Európai Bizottság félmilliárd euróval járulna hozzá a támogatáshoz, a maradékot pedig a tagállamoknak kellene befizetniük, de ez még mindig nem történt meg.

A bizonytalanság mindkét szereplőnél érezhető. Beszámolók szerint a legutóbbi találkozó is feszült hangulatban telt Donald Tusk és Erdogan elnök között. A párizsi terrortámadások után még inkább felértékelődött a törökökkel való megállapodás, hiszen sokan attól tartanak Európában, hogy további terroristák érkezhetnek Törökországon keresztül a kontinensre.

A törököknek kapóra jött a válság

Az Európába özönlő migránsáradat révén az unió kiszolgáltatott helyzetbe került, mellyel felértékelődött Törökország szerepe, valamint tárgyalási pozíciói is erősödtek. Törökországban jelenleg több mint 2 millió szíriai migráns tartózkodik, akiknek jelentős hányada az Európai Unió felé venné az irányt, így a migráció megállításában valóban stratégiai fontossággal bírnak. Ebben az évben már több mint 730 ezer – többségében szíriai – bevándorló érkezett Törökországból Európába.

Az Európai Gazdasági Közösségnek már 1963 óta társult tagja Törökország, de a teljes jogú tagságra évtizedek óta nincsen reális esélye. A mostani tárgyalások kapcsán az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy felélesztik Törökország uniós csatlakozásáról szóló tárgyalásokat. Erdogan ezzel kapcsolatban így vélekedett:

Európa biztonsága és stabilitása a mi biztonságunkon és stabilitásunkon is múlik. Ezt már elfogadták Brüsszelben. Nincs megoldás Törökország nélkül, úgyhogy miért maradna ki Törökország az Európai Unióból?

A törökök csatlakozásának azonban a görögök és a ciprusiak miatt sincs túl nagy realitása, hiszen egyetlen uniós tagállam is elegendő ahhoz, hogy megakadályozza bármely tagjelölt felvételét.

Szemben az orosz medvével

Törökország több mint 60 éve tagja a NATO-nak, így jelentős katonai szövetsége a Nyugatnak. Egészen a szíriai polgárháború kitöréséig trójai falóként tekintett Oroszország a törökökre. A két ország kapcsolata az ezredforduló környékén érte el csúcspontját, amikor a két ország egyre kevésbé tekintett geopolitikai riválisként a másikra. Az Egyesült Államok akkori közel-keleti politikája (iraki és az afganisztáni háború), valamint az Európai Unió egyes Törökországot érintő döntései is közelebb hozták egymáshoz a két országot.

Emiatt sokan egy új eurázsiai szövetséget vizionáltak, de az együttműködés ellenére számos konfliktusforrás maradt fenn Törökország és Oroszország között. Ezeket a válságokat mind ez idáig jól menedzselték ugyan, de a szíriai háború miatt most újra egymással szemben találták magukat, mivel Törökország elsőként csatlakozott az USA vezette koalícióhoz, amely az oroszok szövetségesének számító Asszád-rezsim megdöntését tűzte ki célul. Az orosz repülőgép lelövése előtt a törökök már többször figyelmeztették Oroszországot, hogy súlyos következményekhez vezethet az, ha az orosz bombázások továbbra is türkmén életeket ontanak ki a szír-török határnál.

A konfliktus miatt egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy a nagyhatalmak között bármiféle összefogás szülessen a szíriai háború kérdésében, ami a háború további elhúzódásához vezethet. Ennek következtében az Európára nehezedő migrációs nyomás sem csökkenhet érdemben, így az unió továbbra is csak a törökök kompromisszumkészségében bízhat.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére