Európában a bevándorlók nem egy ízben döntöttek már el választásokat. Többek között 2002-ben a németországi törökök szavazatain múlott az, hogy a szociáldemokrata Gerhard Schröder megőrizhette kancellári posztját, ám az is érdekes tény, hogy 2013 és 2017 között a Bundestagban tizennégy nem európai származású képviselő foglalt helyet, mára ez a szám elérte a húszat.

Legutóbb Franciaországban a muszlimok 92 százaléka Emmanuel Macronra adta a voksát, igaz ő megígérte, hogy létrehoz egy francia főimámi intézményt és államilag biztosítaná az imámok fizetését is.

A német szocialista példán felbátorodva a svéd szociáldemokraták is úgy döntöttek, hogy a választójogot kiterjesztik a migránsokra, a menekültekre és a külföldiekre is. A tervezet szerint az "új szavazók" részt vehetnek majd mind a nemzeti, mind az európai választásokon. A most beterjesztett indítvány 16 évre csökkentené a részvételi korhatárt.

A jobboldali Svéd Demokraták arra figyelmeztetnek, hogy a született svédek befolyása csökkenhet, és a tömeges migráció hatására kisebbségbe kerülhetnek saját országukban.

A német Zöldek és szociáldemokraták már 2017-ben arra ösztönözték a kormányzatot, hogy a nem EU-s országokból származó bevándorlóknak adjanak szavazati jogot a helyi választásokon. Az ügy kapcsán egy közvélemény-kutatást is elvégeztek, és kiderült, hogy a legnagyobb arányban a Die Grünen (Zöldek) szavazói támogatják az ötletet, 64,8 százalékuk látja úgy, hogy jó dolog lenne, ha az EU-n kívülről érkező migránsok szavazhatnának a német választásokon. Az SPD támogatói alig maradnak el ettől, 63,7 százalékuk véli ugyanezt, míg a szélsőbalos Linke szavazóinak "csak" az 51,8 százaléka adna szinte minden bevándorlónak szavazati jogot.

A CDU szimpatizánsai ellenezték az ötletet. 65,3 százalékuk nem ért egyet a felvetéssel, az FDP szavazóinál 65 százalék ez az arány. Leginkább az AfD-s választók vélik úgy, hogy a bevándorlók ne szavazzanak. Az ő körükben 96,9 százalék nem ért egyet az ötlettel.