Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
piszkostizenkettő
 
 
 
 

A politikai kereszténység védelmében

Megadja Gábor

2018. szeptember 18. 14:58

Nem kevesebb, hanem több politikai kereszténységre volna szükség.

Nemrég igazikonzervatívok, igazikeresztények tartottak dzsemborit a jezsuitáknál. Legalább ezeken a rostákon – ha máshogy nem is – elbukott Orbán a résztvevők szerint. Az esemény annyira fontos lehetett, hogy még az Index is beszámolt róla.

A cuckonzervatív társalgás során kialakult az a konszenzus, hogy a magyarországi diktatúra természetesen nem keresztény, hogy a kereszténység nem kér az állam alkotmányos védelméből, sem pedig a politikai képviseletéből. Ezt kéretik komolyan venni, ugyanis nem kis tekintélyek mondták meg a tutit ez ügyben. A moderátor-főszónok mégiscsak a volt köztársasági elnök volt, aki a „láthatatlan alkotmány“ nevű fantazmagóriának meghonosítója volt országunkban. Ennek a koncepciónak a lényege az, hogy az arra kiválasztottnak van egy varázsgömbje, és abból kiolvasva megállapítja az Igazságot, hogy mi alkotmányos és mi nem. Sajnos mindenki nem férhet hozzá e titkokhoz, csak a beavatottak. A titkok tudói valószínűleg valamelyik Középföldén megtett sétájuk során jutottak a gömbhöz. De lehet, hogy egy másik meséből hozták el.

De még szerencse, hogy nem a bátorság volt a beszélgetés témája, mert rögtön kiderült volna, hogy az nem abban áll, hogy az ember, teszem azt, nem fordul vissza a hídon, ha a tótok elkezdenek fenyegetőzni, hanem abban, hogy átölel néhány fát.

Ha jól olvassuk az összefoglalót, a mondandó lényege az volt, hogy visszataszító dolog a keresztény kultúra állami-politikai, alkotmányos szintre emelt védelme, ehelyett arra van szükség, hogy a tényleges keresztények jóemberkedjenek. Ez egy visszatérő kívánalom az igazikeresztények részéről. Csak az hiányzott, hogy eljussanak addig, hogy az igazikeresztény jóemberkedés csak a politikán kívül lehetséges. A politikán belül viszont alkotmányosan garantálni kéne a fagyhalál jogát – szemben a keresztény kultúra védelmével, amit nem kéne. A fagyhalál jogának jóemberkedésből fakadó alkotmányos biztosítéka áll szemben a politikai kereszténységgel, ami felháborító módon például a mohamedán inváziótól védené az országot.

A megfejtés egy értelmiségi diskurzus eredménye, így magán is viseli annak minden nyomát és nyomorúságát. Annak a megértésére képtelen, hogy a magyar embereknek, még ha nem is gyakorolják vallásukat, fontos az, hogy ne jussunk el a nyugat-európai országok és egyes amerikai városok sorsára, ahol tilos boldog karácsonyt kívánni.  (Arról nem is beszélve, hogy a kereszténytelenített ünnepi vásárokon nem szeretnének a résztvevői lenni a Nyugat-Európában híres Muszlim Teherautós Rali nevezetű rendezvénysorozatnak.) A magyaroknak valószínűleg fontosak az ünnepeik, még ha vallásos varázsukat el is vesztették, ezek tagolják az életüket és megtörik a mindennapokat. Még ha nem is vallásosak, és nincsenek is tudatában annak, hogy mindennapi viszonyaik erkölcsi dimenzióját a vallásnak köszönhetik, szeretnék ezeket megtartani.

Távol álljon tőlem, hogy ne kívánjam az ország és egész Európa hitbéli megújulását, és ne akarnám, hogy mindenki hívő katolikus legyen. Én lennék a legboldogabb. Csakhogy ez jelen pillanatban utópia, és kérdés, nem volt-e az mindig. És ha a valóságból indulunk ki, nem szerencsésebb-e az, ha a politikai vezetők mégiscsak a keresztény kultúra védelméért szállnak harcba, mint az, hogy az egyházuk tanítása szerint élők kicsiny arányából azt vezetnék le, hogy hagyjuk az egészet a fenébe. Én nem mondom, hogy a kereszténység politikai védelme többeket terel majd az egyházak (vagy felekezetek) felé, de az biztos, hogy a kereszténység politikai képviseletének ejtésével sem reménykedhetnénk ilyesmiben.

(És tegyük hozzá rögtön, hogy az egyház politikai intézmény is, és egy katolikusnak főleg tudnia kell, hogyan kell értelmezni a compelle intrare kifejezést.)

A jóemberkedő depolitizált kereszténység köreiben nagy divat a hamuszórás, vezeklés az egyház vélt vagy valós, évszázadokkal ezelőtt elkövetett bűnei miatt. Azt mondják ők, hogy a keresztes hadjáratok a szörnyű múlt részei, és csodálatos, hogy ezt már meghaladtuk. Pedig a helyzet az, hogy a keresztes hadjáratok idején sokkal egészségesebben álltak a civilizáció védelmének kérdéséhez, mint manapság. Egészen biztos, hogy a hadjáratokban résztvevők nem voltak mind szentek, sőt lehettek köztük egészen erkölcstelen figurák is. Mégis hajlandóak voltak útra kelni – igaz, azt is hosszas unszolás után –, hogy a zarándokokat megvédjék a muszlim mészárlásoktól. (Igen, newsflash. Legalábbis az első keresztes hadjárat messzemenőkig önvédelmi jellegű volt, és annak is kicsit megkésett.) Ezt nem szégyellni kéne, hanem követni a példát. (Még mielőtt bárki azt hinné, hogy ezzel Mekka bombázására buzdítok, nyilvánvalóan csak a szellemiségre célzok.)

Aki nem a kereszténység jóemberkedő, teszkógazdaságos változatát propagálja, az legalábbis ismeri Szent Ágoston érveit a világ morálisan abszurd természetére vonatkozóan. Hasonlóan érveltek később az első „konzervatívnak“ nevezett szerzők is: a civilizáció nem feltétlenül erkölcsileg makulátlan emberek műve, arról nem is beszélve, hogy számos nem szándékolt következmény révén állt elő, ám ettől még védelemre érdemes. Hasonlóképpen van ez a keresztény civilizációval és kultúrával is. Sőt, ha valaki pápista, az tisztában van vele, hogy az eredendő bűnösök egyházának tagja, amelynek legalsó szintjétől a legfelsőig időről időre megjelentek súlyos gazemberek is. (Nemcsak szelídnek kell lenni, ugye, hanem ravasznak is, mint a kígyó.) Ez maximum a gondviselés bizonyítéka lehet, mert ha csak az embereken múlott volna a fennmaradása, ma már nem létezne az egyház. Az a valóságtól súlyosan elszakadt nézőpont, hogy csak jámbor remeték és kedélyes társalgók elemi joga a kereszténység képviselete. Jobb, ha a cuckonzervatív kánon helyett inkább Sylvester Stallonéra hagyatkozunk: olykor szükség van a keresztes lovagra.

Jellemző, hogy a jóemberkedés képviselői épp a halálbüntetés témáját emelik ki, mintha ez rengetné ma meg a nyugati világot. Egyrészt. Másrészt pedig bármi is a jelenlegi „világhoz való közeledés“ programja, az egyház ezt nem tiltja (akit érdekel, 3. pont: https://www.ewtn.com/library/curia/cdfworthycom.htm). Ebben a kérdésben az egyszeri katolikusnak nagyjából annyira kötelessége egyetérteni a Szentatyával, mint abban, hogy a mákos guba vagy a lekváros tészta-e a jobb étel.

És ha a kereszténységről szóló értelmiségi diskurzus valóban a hit megrendülésének valódi okait keresné, és nem a média által kínált magyarázatot tenné kritika nélkül magáévá, akkor talán épp az aggiornamento környékén kellene keresgélni. Úgy tűnik ugyanis, hogy a világ felé való közeledés eltávolította a hívektől vagy a világtól az egyházat és a hitet. Mi van akkor, ha a hívek többsége valójában nem az állandó simogatásra és dicséretre vágyik? Mi van akkor, ha az nem éppen vonzó ajánlat, hogy „nem is kell hinned a tanításomban, lehetsz bármi – hisz mindenhogy jó vagy – és akkor is üdvözülni fogsz?“ A modern világ szinte csak olyan visszajelzéseket ad, hogy mindenki úgy tökéletes, ahogy van, valósítsd meg önmagad, higgy, ahogy szeretnél, bárhogy is lesz, jutalmat kapsz. A „nyitás“ kultúrpolitikai üzenetének az eredménye az, hogy ez is csak egy olyan klub, mint a többi, nem jár valódi spirituális kiváltsággal. Miért venném komolyan a szigort – aminek „enyhítését“ az egyik résztvevő külön üdvözölte –, ha anélkül is megvan az üdvösség? Talán nem véletlen, hogy a katolikusok körében az ún. „tradicionalisták“, a protestánsoknál pedig a fundamentalisták érnek el nagyobb sikereket, és nem azok, akik léggömbös dizsit csinálnak a polbeat miséből.

Doktor Miniszterelnök Úr elég világosan kifejtette nemrég, hogy az üdvösség és kárhozat nem állami hatáskör. Ahogy nyilvánvalóan nem lenne szerencsés, ha az állam számontartaná, milyen rendszeresen gyónnak a kedves polgárok, vagy milyen gyakran veszik magukhoz az úrvacsorát. A keresztény kultúra védelme viszont politikai feladat.

Nem kevesebb, hanem több politikai kereszténységre volna szükség – akár szent életű a hivatásos védelmező, akár nem. Ha már a keresztesektől távol is kerültünk, és el is puhultunk, és ha már többségünk tétlenül vagy közönyösen nézi a keresztények halomra mészárlását a Közel-Keleten és Afrikában, legalább politikai deklarációja legyen a kereszténység védelmének. Ez még mindig sokkal gyengébb, mint az az egészséges lelkület, ami az első keresztes hadjárat résztvevőiben volt, akik számára nem is volt kérdés, hogy a kereszténység fontos annyira, hogy politikai, és ha kell, katonai védelmet is kapjon.

Épp a keresztények fontos tudása az, hogy a világ nem fekete-fehér, hogy a morális abszurdot emberi eszközökkel nem lehet meghaladni és nem lehet egy moralizáló utópiával felülírni. És hogy mindezek ellenére a világunk igenis védelemre érdemes.

OLVASTAD MÁR?

piszkostizenkettő
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Fosztogattak, gyújtogattak: öt rendőr megsérült a tegnap este

Fosztogattak, gyújtogattak: öt rendőr megsérült a tegnap este

kétharmad

A rendőrség szerint az agresszív tüntetők gyújtogattak, fosztogattak és padokat rongáltak meg.

Theresa May ezt most megúszta: marad a konzervatív párt élén

Theresa May ezt most megúszta: marad a konzervatív párt élén

amerika, london, párizs

A miniszterelnök ellen indított bizalmi szavazáson 200-an szavaztak bizalmat Theresa May-nek, míg 117-en szavaztak ellene.

Mindennapok Malmőben: fényes nappal, egy óvoda előtt történt a brutális leszámolás

Mindennapok Malmőben: fényes nappal, egy óvoda előtt történt a brutális leszámolás

amerika, london, párizs

Szerda reggel több lövéssel végeztek az áldozattal, miközben onnan pár méterre a gyerekek az óvodában reggeliztek.

Gyurcsány is megszavazta a túlóráról szóló törvényt

A mai nap az ellenzéki nihilről szólt. Ma volt lehetőségük megmutatni magukat, és bebizonyították, hogy még az ellenzéki szerepre sem érdemesek. Az egész bagázs, Tordai Bencétől, Kunhalmi és Vadai Ágnesig megpróbálta eljátszani, hogy ők a munkavállalók érdekeit képviselik, de igazából csak saját magukat próbálták építeni, és a törvényjavaslat megértése helyett hisztiztek és obstruáltak. A prímszámokat azonban Gyurcsány Ferenc vitte el, aki egy szavazásra ment be, de ott is félrenyomott, megszavazta a pártja és a frakciója által "rabszolgatörvénynek" nevezett javaslatot.

Már a rendőrökre is rátámadtak a tüntetők

Már a rendőrökre is rátámadtak a tüntetők

kétharmad

Habár az Index és más baloldali lapok azt állítják, hogy a rendőrség könnygázt alkalmazott az anarchista tüntetőkkel szemben, az igazság az, hogy ez pont fordítva történt. Megrohamozták a rendőrsorfalat, és több tisztet is lefújtak.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ezek voltak a legfontosabb hírek ma.

Legyőztük a női kézi Eb-n Romániát

Legyőztük a női kézi Eb-n Romániát

hajrá, magyarok!

A magyar válogatott a női kézilabda Európa-bajnokságon 31-29-es végeredménnyel legyőzte Romániát!

Milyen sört igyál a télen? | VIDEÓ

Milyen sört igyál a télen? | VIDEÓ

8)8)8

Itt a tél, jönnek az ünnepek! A hőségben megszokott könnyed sörök helyett ilyenkor érdemes inkább a barna sörök felé nyitni. Megnéztük a három legnagyobb tételben készülő magyar barna sört, hogy segítsünk nektek sört választani a télre!

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére