Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
amerika, london, párizs
 
 
 
 

A németek rájöttek arra, hogy a magyar-lengyel határvédő álláspont a nyerő

2017. szeptember 25. 18:58

Fontos kérdésben döntöttek a német választók vasárnap: helyesebb a keresztény Európát védő álláspont, mint a migránssimogató, az illegális migrációt felső határ nélkül erőltető, multikulturalizmust piedesztálra emelő politika. Az eredmények erről tanúskodnak.

Mint ismert, az Angela Merkel-vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség megnyerte a német választásokat. Merkeléknek azonban nincs okuk a túlzott örömre, hiszen vasárnap valami olyasmi történt, amire egyáltalán nem számítottak. (Erről majd később.) Második helyen futott be az érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező Martin Schulz pártja, az SPD, a harmadik erő pedig — sokak meglepetésére — a bevándorlásellenes AfD lett. Újra bejutott a törvényhozásba az FDP, de ott van még a Bundestagban az SPD-t balról kerülő Die Linke és a Zöldek is.

Ha csak a számokat nézzük (igazán beszédesek), a CDU/CSU-szövetség a szavazatok 33; az SPD 20,5; az AfD 12,6; FDP 10,7; a Die Linke 9,2; a Zöldek pedig 8,9 százalékát szerezte meg.

Mint látjuk, Schulzék történelmi veresége egyet jelent a baloldal migránssimogató politikájának bukásával.

De nagyot bukott Angela Merkel is — aki 2015 óta próbálja erőltetni a "Willkommenskulturt" —, ugyanis a jobboldali választók tömegei pártoltak át a bevándorlásellenes AfD-hez, és a 180 fokos fordulatot végrehajtó, a bevándorlásellenességet felvállaló FDP-hez.

A nagyok tehát buktak (nem kicsit — nagyon), a kicsik pedig nyertek. De hogy mit jelent ez Németországra, illetve Európára nézve?

Merkelék hatalmas kudarcot vallottak a Németországot és Európát sújtó migránsválság kezelésében.

Ezt mutatja, hogy míg Németországban radikálisan nőtt a bűncselekmények száma, addig Európában — a "Willkommenskultur" terjedésével — egyre több terrorcselekmény történt.

Ezt érzékelték a német választók, erre reflektáltak.

Így lettek a vasárnapi németországi választás igazi nyertesei a bevándorlásellenességet felvállaló pártok, és a keresztény Európát védelmező magyar-lengyel migránspolitika.

Angela Merkelnek tehát váltania kell, mert úgy tűnik, hogy a CDU középre helyezkedő korszakának leáldozott, és a választók is azt sugallták a kancellárnak, hogy ideje lenne visszatérni a korábbi, Helmut Kohl-féle kereszténydemokrata értékrendhez. Az egykori NDK területén például a keresztény európai értékeket hirdető AfD lett a második erő a CDU után. Sőt, Szászországban a szavazatok 27 százalékát zsebelte be az új jobboldali párt, ezzel megelőzve Angela Merkeléket.

Ami pedig Európát illeti: a liberális FDP masszívan elutasítja Merkelék azon elképzelését, mely szerint a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal közösen felépítik a kétsebességes Európát. A Macron-Merkel-féle migránssimogató tengely tehát hatalmasat gyengült, és a választási eredményeket nézve tovább gyengül majd — főleg akkor, ha az FDP is koalícióra lép a CDU-val.

A vasárnapi németországi választásokról szóló közvetítésünket itt olvashatjátok.

OLVASTAD MÁR?

amerika, london, párizs
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Szili: a neoliberális világnak vége van

Be kell látni, hogy annak az Európának, amelyikről azt gondoljuk, hogy a következő ötven-száz évben működőképes lehet, inkább a nemzetek Európájára kell épülnie - jelentette ki Szili Katalin.

Alig akad támogatója az ukrán elnöknek

Alig akad támogatója az ukrán elnöknek

amerika, london, párizs

A kárpátaljai magyarokat is érintő oktatási törvény az összes szomszédos ország tiltakozását kiváltotta Ukrajnával szemben. A külpolitikában népszerűtlen Porosenko azonban úgy tűnik, saját országában sem nagy kedvenc: az ukránok kétharmada nem bízik az elnökben.

A kárpátaljai magyarok különös tiszteletet érdemelnek

A kárpátaljai magyarok voltak a leginkább elzárva a többi magyar nemzetrésztől a szovjet időkben, ezért különös tiszteletet érdemelnek részünkről, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is megőrizték anyanyelvüket és önazonosságukat - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a kárpátaljai magyarság központi 56-os megemlékezésén hétfőn Ungváron.

Kurz elmondta Van der Bellennek, hogy mikorra lesz osztrák kormány

Kurz elmondta Van der Bellennek, hogy mikorra lesz osztrák kormány

amerika, london, párizs

Hétfőn délután találkozott egymással Sebastian Kurz és Alexander van der Bellen, hogy Kurz tájékoztassa az elnököt a kormányalakítás állásáról.

Rendesen helyretették az ávósokat sirató Szanyit

Rendesen helyretették az ávósokat sirató Szanyit

közeleg a tél

Aki 1956. október 23-a ünnepi voltát tagadja, az a demokráciára és a nemzeti önrendelkezésre mond nemet - emelte ki Gulyás Gergely hétfőn Mezőkövesden mondott, a Fidesz-frakció által az MTI-hez is eljuttatott beszédében. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője, utalva az MSZP-s Szanyi Tibor korábbi megnyilvánulására, jelezte: a "pártnak, amely ilyen politikust megtűr a képviselői között, minden az 1956-os forradalommal és általánosságban a demokráciával vagy a jogállammal kapcsolatos megnyilatkozása álszent és hazug".

Hiába estek ki a parlamentből, dől a pénz a Zöldekhez

Hiába estek ki a parlamentből, dől a pénz a Zöldekhez

amerika, london, párizs

Az FPÖ módosítaná a szabályokat és parlamenti frakcióhoz kötné az egyéb párttámogatásokat.

A britek nem zárják ki a fegyveres beavatkozást Észak-Korea kapcsán

A brit külügyminiszter szerint "senki a világon" nem akarja, hogy az észak-koreai válság fegyveres konfliktussá fajuljon, de "legalábbis elviekben" nyitva kell tartani a katonai beavatkozás lehetőségét.

Fejbe lőttek a román rendőrök egy Levente nevű cigányt

A férfit falopáson fogták, szemtanúk szerint figyelmeztetés nélkül lőtték le.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére