Pénteken a Spiegel Online, szombaton a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) közölt elemzést a cseh és az osztrák választással kapcsolatban. S ha már Közép-Európa, nem maradhat ki Magyarország sem.

Pénteken Markus Becker közölt írást "A Populisták a visegrádi országokban - Brüsszel félelme az új keleti blokktól" címen. Szombaton már Christian Geinitz és Hendrik Kafsack elemezték a közép-európai történéseket az "Új árkok Európában" című cikkükben.

A FAZ-ban közölt írásukban a szerzők kiemelték: a csehországi és ausztriai választások után erősödik az aggodalom, hogy "egy 'keleti tömb' alakulhat ki az EU-ban", és ugyan "pénzzel sok vitát el lehet simítani, de korántsem valamennyit".

Az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek is nekimentek - mondván az EB első embere a migránsválságig egyáltalán nem vett tudomást az EU keleti térségéről. Saját emberei is azt mondják, hogy ezzel nagyban hozzájárult az unió kelet-nyugati megosztottságához.

Juncker azonban idén nyár óta "szabályosan körüludvarolja azokat a kormányokat, amelyek a lengyellel és a magyarral ellentétben még nem helyezkedtek szembe nyíltan Brüsszellel".

A csehországi választások győztese, az euró bevezetése és a kötelező menekültbefogadási kvóta ellen állást foglaló Andrej Babis nem kapott "kedves szavakat Brüsszelből", Orbán Viktor magyar kormányfő viszont "dörzsölte a tenyerét, sőt, 'migránsmentes övezetnek' nyilvánította Kelet-Közép-Európát", és tovább mélyítette a megosztottságot azzal a váddal, hogy  Nyugatot egy "spekuláns-birodalom irányítja, amely egy népvándorlással a földrész meggyengítésére tör".

Babis és Orbán szigorúan bevándorlás-ellenes irányvonalát követi az ausztriai választások győztese, Sebastian Kurz is, akiről egyesek azt gondolják, hogy "ideális hídverő Kelet és Nyugat között", míg mások a visegrádi négyek (V4) csoport "informális tagjaként" tartják számon.

A V4 csoport gazdasági ereje növekedik, a négy ország együttvéve Németország második legfontosabb kereskedelmi partnere, a politikában pedig mindenekelőtt a bevándorlási válságban jelent meg egységes erőként.

Tagjait az az érzés is összeköti, hogy Brüsszel és a régi EU-tagok rosszul bánnak velük - zárták a FAZ szerzői.