Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
kétharmad
 
 
 
 

A NATO-csúcson biztosan előkerül a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatának ügye

2018. július 11. 13:45

Magyarország jó úton halad a kárpátaljai magyarok megvédésének ügyében.

A szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcs egyik legfőbb témája az lesz, hogyan alakul a jövőben az észak-atlanti szervezet és Ukrajna viszonya. A Krím 2014-es orosz annektálását követően úgy tűnt, hogy északkeleti szomszédunk közeledése a NATO-hoz felgyorsul, azonban ez nem következett be. Mindezen folyamatokban alapvető szerepe volt a kárpátaljai magyar kisebbséget ért jogkorlátozó lépéseknek – írja az Origo.

Budapest és Kijev konfliktusa tavaly szeptember 5-éig nyúlik vissza. Ekkor történt ugyanis, hogy Kijev elhatározta, hogy bosszút áll az ukrán területen élő orosz kisebbségen, ám ennek áldozatul esett a magyar kisebbség is.

Ukrajnának fontosabb volt a bosszú

Ekkor már jó ideje hangosan támogatta Magyarország, hogy Ukrajna megkezdhesse az EU-ba és a NATO-ba való integrációt. Támogattuk az EU-Ukrajna vízummentességi megállapodást, és az elsők között ratifikáltuk az EU-Ukrajna társulási megállapodást, ami 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba. Négy nappal később, szeptember 5-én Ukrajnában elfogadták a kisebbségek jogait súlyosan korlátozó oktatási törvényt.

Fotó: AFP

Mindezek mellett a háborútól sújtott ukránoknak szállítottunk gázt Magyarországról, 2600 ukrán gyereknek biztosítottuk az üdülési lehetőséget Magyarországon, 600 millió forintért humanitárius akciókat indítottunk.

Az oktatási törvényre erős választ adott a magyar kormány és Szijjártó Péter: a külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország addig nem támogatja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit, és megvétózzuk a NATO–Ukrajna-csúcstalálkozókat, miniszteri találkozókat, amíg a kisebbségi jogok elvétele nem fejeződik be, és a már elvett jogokat nem adják vissza.

Az elfogadott törvény egyébként ellentétes az európai értékekkel, Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, az EU-Ukrajna társulási megállapodással, Ukrajna NATO-felkészülési tervével és a kétoldalú megállapodásokkal is. A felsorolt megállapodások ugyanis azt tartalmazzák, hogy már meglévő, szerzett kisebbségi jogot elvenni nem lehet. Ukrajna azonban pontosan ezt teszi.
Oktatási törvény

A viták kereszttüzében az oktatási törvény azon fejezete áll, amely a kisebbségek iskolai nyelvhasználatát szabályozza. Eddig 3-tól 23 éves korig, az óvodától az egyetem befejezéséig a saját anyanyelvén tanuljon. Az új oktatási törvény értelmében ezt a jogot az általános iskola ötödik osztályától kezdve elveszik, tehát csak az alsó tagozat végéig tanulhatnak a nemzetiségi diákok az anyanyelvükön.

Ráadásul – mintegy második csapásként – az ukrán Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az eddigi nyelvtörvényt, ami lehetővé tette, hogy ha egy nemzeti közösség aránya egy adott régióban eléri a 10 százalékot, akkor a nemzeti közösség használhatta a saját nyelvét a hivatali ügyintézésben, a kulturális területen vagy például a média egyes szegmenseiben.

Az ukrán parlament.

Fotó: AFP

Ráadásként pedig a kárpátaljai magyarok fizikai támadásoknak is ki vannak téve, hiszen néhány hét alatt kétszer próbálták meg felrobbantani a KMKSZ ungvári irodáját, sajnos másodszor sikerrel is jártak. Folyamatosak az atrocitások a magyar diplomaták ellen, megrongálják az autóikat, és sajnos lakásbetörések is előfordultak. Az EBESZ magyar kérésre fokozta a jelenlétét Kárpátalján.

Kellemetlen

A két ország vitája kellemetlen következményekkel járt Ukrajna számára, ugyanis az Orbán-kormány úgy döntött, amíg a jogfosztás nem fejeződik be, és a kisebbségi jogokat nem adják vissza, blokkolni fogja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit, így nem járul hozzá a NATO–Ukrajna-csúcstalálkozó, valamint a NATO-Ukrajna miniszteri ülések összehívásához sem.

A magyar álláspont szerint, ha az ukrán politikusoknak valóban az a céljuk, amit mondanak, vagyis az, hogy a nemzetiségi diákok jobban tanuljanak meg ukránul, akkor az ukránt, mint második nyelvet kell jobb színvonalon megtanítani a nemzetiségi diákoknak.

A magyar kormány most azt várja el Ukrajnától, hogy 2023-ig halassza el az oktatási törvény végrehajtását, és az addig rendelkezésre álló időben állapodjon meg a nemzeti közösségekkel, és ezt a kitárgyalt, a nemzeti kisebbségek által elfogadott megállapodást hajtsa végre, valamint a magániskolákat vegyék ki a törvény hatálya alól.

NATO-csúcs

Magyarország nem maradt szövetséges nélkül a küzdelemben, ugyanis az EU is jogosnak tekinti a magyar követeléseket. Az álhírekkel ellentétben Románia és Ukrajna között sem köttetett semmilyen megállapodás az oktatási törvénnyel kapcsolatban.

A kormány komoly nyomást helyezett az ukránokra, aminek nem is maradt el az eredménye.

Maga Petro Porosenko elnök vállalt kötelezettséget arra, hogy az oktatási törvénnyel kapcsolatos átmeneti időszakot 2023-ig meghosszabbítják, a magániskolák kikerülnek a törvény hatálya alól, és egyeztetnek a nemzeti kisebbségek képviselőivel.

Kérdés, hogy a jelenlegi NATO-csúcson születik-e valamilyen megállapodás, vagy kötelezettségvállalás Ukrajna részéről.

OLVASTAD MÁR?

kétharmad
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Este 7:59

Este 7:59

7:59

A nap legfontosabb hírei.

Megfenyegetted a Facebookot? Tudnak róla és talán már rajta is vagy a listájukon

Megfenyegetted a Facebookot? Tudnak róla és talán már rajta is vagy a listájukon

century-on

A Facebook követi és listázza azokat a felhasználókat, akiket "kockázatosnak" ítél, különös tekintettel azokra, akik a cég valamely dolgozóját, vezetőjét fenyegették meg.

Rendkívüli állapotot hirdet ki Trump, hogy megépülhessen a fal a mexikói határon

Rendkívüli állapotot hirdet ki Trump, hogy megépülhessen a fal a mexikói határon

amerika, london, párizs

Rendkívüli állapotot hirdet ki Donald Trump amerikai elnök annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a mexikói határra ígért fal megépítéséhez szükséges pénzösszeget.

Így sivalkodtak a bevándorláspártiak a magyar gyermekekről szóló akcióterv miatt

Így sivalkodtak a bevándorláspártiak a magyar gyermekekről szóló akcióterv miatt

kétharmad

Szülesztő program, fércmű, szemétség, asszonyhitel - ilyen szavakkal illették az ellenzékiek a kormány által meghirdetett hétpontos családvédelmi akciótervet.

A bevándorlókat választaná az osztrák baloldal az emberek biztonsága helyett

A bevándorlókat választaná az osztrák baloldal az emberek biztonsága helyett

amerika, london, párizs

Herbert Kickl belügyminiszter biztonságpolitikai okokból módosítaná az osztrák alkotmányt, ám ehhez az ellenzéki képviselők szavazataira is szüksége lenne. A szocialisták és a liberálisok azonban egyelőre nem támogatják a szigorításokat.

Köves Slomó szerint nincs erkölcsi alapja a Jobbikkal való szövetségkötésnek

Köves Slomó szerint nincs erkölcsi alapja a Jobbikkal való szövetségkötésnek

kétharmad

Karácsony Gergelynek a zsidók listázását mentegető kijelentése után most nem az a kérdés, hogy bocsánatot kért vagy sem, hanem az a kérdés, hogy megvan-e az az erkölcsi alap, hogy együtt induljanak egy választáson vagy nincs - mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija az Echo TV G. Fodor Gábor által vezetett "A nyolcas" című műsorában.

Nem fogadná vissza a brit kormány a dzsihadista feleségnek állt bevándorlót

A 19 éves Shamima Begum csatlakozott az Iszlám Államhoz, de most, hogy a terrorszervezet szétesőben van, már visszatérne Nagy-Britanniába. A szigetország erről hallani sem akar.

A végső csata előtt az ISIS-feleségek el akarták hagyni a csatamezőt, de a terroristák ezt nem engedték

A dzsihadisták feleségei megpróbáltak elmenekülni a végső csata elől, ám a jelentések szerint a terroristák egy része ezt nem engedte, sőt megölték saját feleségeiket.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére