Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
kétharmad
 
 
 
 

A NATO-csúcson biztosan előkerül a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatának ügye

2018. július 11. 13:45

Magyarország jó úton halad a kárpátaljai magyarok megvédésének ügyében.

A szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcs egyik legfőbb témája az lesz, hogyan alakul a jövőben az észak-atlanti szervezet és Ukrajna viszonya. A Krím 2014-es orosz annektálását követően úgy tűnt, hogy északkeleti szomszédunk közeledése a NATO-hoz felgyorsul, azonban ez nem következett be. Mindezen folyamatokban alapvető szerepe volt a kárpátaljai magyar kisebbséget ért jogkorlátozó lépéseknek – írja az Origo.

Budapest és Kijev konfliktusa tavaly szeptember 5-éig nyúlik vissza. Ekkor történt ugyanis, hogy Kijev elhatározta, hogy bosszút áll az ukrán területen élő orosz kisebbségen, ám ennek áldozatul esett a magyar kisebbség is.

Ukrajnának fontosabb volt a bosszú

Ekkor már jó ideje hangosan támogatta Magyarország, hogy Ukrajna megkezdhesse az EU-ba és a NATO-ba való integrációt. Támogattuk az EU-Ukrajna vízummentességi megállapodást, és az elsők között ratifikáltuk az EU-Ukrajna társulási megállapodást, ami 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba. Négy nappal később, szeptember 5-én Ukrajnában elfogadták a kisebbségek jogait súlyosan korlátozó oktatási törvényt.

Fotó: AFP

Mindezek mellett a háborútól sújtott ukránoknak szállítottunk gázt Magyarországról, 2600 ukrán gyereknek biztosítottuk az üdülési lehetőséget Magyarországon, 600 millió forintért humanitárius akciókat indítottunk.

Az oktatási törvényre erős választ adott a magyar kormány és Szijjártó Péter: a külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország addig nem támogatja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit, és megvétózzuk a NATO–Ukrajna-csúcstalálkozókat, miniszteri találkozókat, amíg a kisebbségi jogok elvétele nem fejeződik be, és a már elvett jogokat nem adják vissza.

Az elfogadott törvény egyébként ellentétes az európai értékekkel, Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, az EU-Ukrajna társulási megállapodással, Ukrajna NATO-felkészülési tervével és a kétoldalú megállapodásokkal is. A felsorolt megállapodások ugyanis azt tartalmazzák, hogy már meglévő, szerzett kisebbségi jogot elvenni nem lehet. Ukrajna azonban pontosan ezt teszi.
Oktatási törvény

A viták kereszttüzében az oktatási törvény azon fejezete áll, amely a kisebbségek iskolai nyelvhasználatát szabályozza. Eddig 3-tól 23 éves korig, az óvodától az egyetem befejezéséig a saját anyanyelvén tanuljon. Az új oktatási törvény értelmében ezt a jogot az általános iskola ötödik osztályától kezdve elveszik, tehát csak az alsó tagozat végéig tanulhatnak a nemzetiségi diákok az anyanyelvükön.

Ráadásul – mintegy második csapásként – az ukrán Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az eddigi nyelvtörvényt, ami lehetővé tette, hogy ha egy nemzeti közösség aránya egy adott régióban eléri a 10 százalékot, akkor a nemzeti közösség használhatta a saját nyelvét a hivatali ügyintézésben, a kulturális területen vagy például a média egyes szegmenseiben.

Az ukrán parlament.

Fotó: AFP

Ráadásként pedig a kárpátaljai magyarok fizikai támadásoknak is ki vannak téve, hiszen néhány hét alatt kétszer próbálták meg felrobbantani a KMKSZ ungvári irodáját, sajnos másodszor sikerrel is jártak. Folyamatosak az atrocitások a magyar diplomaták ellen, megrongálják az autóikat, és sajnos lakásbetörések is előfordultak. Az EBESZ magyar kérésre fokozta a jelenlétét Kárpátalján.

Kellemetlen

A két ország vitája kellemetlen következményekkel járt Ukrajna számára, ugyanis az Orbán-kormány úgy döntött, amíg a jogfosztás nem fejeződik be, és a kisebbségi jogokat nem adják vissza, blokkolni fogja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit, így nem járul hozzá a NATO–Ukrajna-csúcstalálkozó, valamint a NATO-Ukrajna miniszteri ülések összehívásához sem.

A magyar álláspont szerint, ha az ukrán politikusoknak valóban az a céljuk, amit mondanak, vagyis az, hogy a nemzetiségi diákok jobban tanuljanak meg ukránul, akkor az ukránt, mint második nyelvet kell jobb színvonalon megtanítani a nemzetiségi diákoknak.

A magyar kormány most azt várja el Ukrajnától, hogy 2023-ig halassza el az oktatási törvény végrehajtását, és az addig rendelkezésre álló időben állapodjon meg a nemzeti közösségekkel, és ezt a kitárgyalt, a nemzeti kisebbségek által elfogadott megállapodást hajtsa végre, valamint a magániskolákat vegyék ki a törvény hatálya alól.

NATO-csúcs

Magyarország nem maradt szövetséges nélkül a küzdelemben, ugyanis az EU is jogosnak tekinti a magyar követeléseket. Az álhírekkel ellentétben Románia és Ukrajna között sem köttetett semmilyen megállapodás az oktatási törvénnyel kapcsolatban.

A kormány komoly nyomást helyezett az ukránokra, aminek nem is maradt el az eredménye.

Maga Petro Porosenko elnök vállalt kötelezettséget arra, hogy az oktatási törvénnyel kapcsolatos átmeneti időszakot 2023-ig meghosszabbítják, a magániskolák kikerülnek a törvény hatálya alól, és egyeztetnek a nemzeti kisebbségek képviselőivel.

Kérdés, hogy a jelenlegi NATO-csúcson születik-e valamilyen megállapodás, vagy kötelezettségvállalás Ukrajna részéről.

OLVASTAD MÁR?

kétharmad
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Brenzovics László: Ha az EU akarná, rákényszeríthetné Ukrajnát a magyarellenes támadások leállítására

Brenzovics László: Ha az EU akarná, rákényszeríthetné Ukrajnát a magyarellenes támadások leállítására

csak neked, csak most

Ukrajnában eddig senkit sem ítéltek el a kárpátaljai magyarokat ért súlyos támadások miatt, pedig ismertek az elkövetők - mondta el a 888.hu-nak nyilatkozva Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a KMKSZ elnöke. A kárpátaljai magyar politikus szerint a magyar ügyekben kettős mércét alkalmazó EU véget vethetne az ukrajnai magyarok elleni durva támadásoknak, ha rákényszerítené az európai értékek betartására Ukrajnát.

Hiába készült nagyon Macron a beszédére, bealudtak rajta

Hiába készült nagyon Macron a beszédére, bealudtak rajta

amerika, london, párizs

November 11-én volt száz éve, hogy lezárult az első világháború. A centenárium kapcsán óriási hepajt rendeztek Párizsban, több mint 70 állam- és kormányfő vett részt a Diadalív öröklángjánál tartott megemlékezésen.

Duterte: a Nemzetközi Büntetőbíróság idiótákból áll

Duterte: a Nemzetközi Büntetőbíróság idiótákból áll

amerika, london, párizs

A Fülöp-szigetek szabad szájú elnöke ezúttal sem hazudtolta meg önmagát.

Manfred Webernek elég lesz Juncker helye

Mégsem indul a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökségi posztjáért a párt január 19-re összehívott rendkívüli kongresszusán Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakcióvezetője, csúcsjelöltje, a CSU alelnöke.

Ömleni fog a pénz Budapestre

Ömleni fog a pénz Budapestre

kétharmad

1000 milliárd forintot jelent a fővárosnak a kormánnyal aláírt, 15 pontból álló megállapodás. A kontraktust Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester írta alá szombaton.

A Fidesz megpróbálja kihúzni Junckerből, mennyi közpénzt utal az EU a migránskártyákra

A Fidesz megpróbálja kihúzni Junckerből, mennyi közpénzt utal az EU a migránskártyákra

kétharmad

Írásbeli kérdéssel fordulnak az Európai Bizottság (EB) "isiászos" elnökéhez.

Olasz kormány: a francia étvágy hírhedt és már régóta ismerjük

Az olasz kormány egyik minisztere úgy fogalmazott: a francia elnök az EU Olaszország ellen irányuló nyomásának vezéralakja lett.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére