Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#bevándorlás
#belföld
#Soros György
#külföld
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
szabad vasárnap
 
 
 
 

A mélység lovagjai: az első világháború elfelejtett osztrák-magyar tengeralattjárósai

Á. M.

2018. február 13. 16:22

Georg von Trapp: Az utolsó tisztelgésig c. könyvéről

Az első világháború centenáriumát éljük. Maga a Nagy Háború – ahogyan az angolszászok nevezik – némiképpen szerényen bújik meg a mai napig kézzelfoghatóbb hatásokkal bíró második világégés mögött. Pedig keserű iróniával jegyezhetjük meg: „szerénységre” semmi ok sem lenne, hiszen Európa ekkor ismerkedett meg a totális, gépesített háborúval, annak minden borzalmával együtt. De nem csak a totális háborút „köszönhetjük” az első világháború kirobbantóinak, hanem szándékolatlan következményként a totális rendszereket. Ma már tudjuk, hogy a felelősség majdnem mindenkié: a németek önteltsége mellett a francia revansvágy, az angol külügy egy részének aktív munkája, illetve az oroszok fedetten működő diplomáciája, amely irányítása alá vonta az állami szintű szerb sovinizmust, egyszóval, ezek a hatalmi szándékok együtt vezettek a kontinensre zúduló csapássorozathoz. Mindehhez az európai értelmiség unalma is hozzájárult: sokan, túl sokan várták és remélték a bekövetkező katasztrófát. Milyen sorsszerű, hogy a világháború előestéjén, 1913 első hónapjaiban egyszerre volt Bécsben Sztálin és Hitler is; a város ekkoriban Lueger antiszemita polgármestersége, és a zsidó Freud az embert ösztönlényként azonosító tanításai határozták meg. Ezzel együtt talán egyedül a szegény öreg Osztrák-Magyar Monarchia volt az az állam, amely a tolerancia szigeteként igazából nyugodtan maradt volna a helyén.

A bekövetkező háborúban ez a birodalom megsemmisült: Oroszország és Törökország is, más formában ugyan, de tovább létezett. Nekünk, magyaroknak az első világháború nem csak a hősies, de hiábavaló véráldozatot jelenti, hanem a vereséget és a rákövetkező összeomlást és a trianoni békét is. Később, 1945 után a kommunista diktatúra igazából nem tudott mit kezdeni az első világháborúval: a saját, nemzeti szempontunkat értelemszerűen nem akaródzott nekik bemutatni, az internacionalista szempont meg igazán volt értelmezhető. Egy-két alkotástól eltekintve tehát sok szó erről a hatalmas küzdelemről szó sem esett. 1990 után pedig volt egyéb rendezni való ügyünk - nem utolsósorban az igazságtétel lett volna ilyen -  és így az első világháború szemhatár alá került.  Ráadásul a magyar történeti emlékezetben érthető módon elsősorban a szárazföldi hadműveletek ragadtak meg, vagy ütötték át a feledés homályát: Galícia, a Kárpátok vagy a Doberdo-Isonzo-Piave pontok azok, amelyek a történelmet kicsit is ismerők számára mondanak valamit. A háborúban is jóval kisebb jelentőségűnek tűnő Adriai-tenger mindössze a Szent István csatahajó elsüllyesztése és Horthy admirális vagány otranto-i vállalkozása kapcsán bukkan fel. Pedig volt és most is lehet keresnivalónk errefelé.

Az Adria több alkalommal is kulcsfontosságú színtérnek bizonyult. A Szerbiának szánt utánpótlások egy részét Montenegrón keresztül kívánták szállítani az antant vezető hatalmai. Ennek a megakadályozására rendelték Georg von Trapp sorhajóhadnagyot, aki a tengeralattjárózás történetében úttörő eljárásnak számító, éjszakai vízfelszín alatti támadással elsüllyesztette a Léon Gambetta francia csatacirkálót.

"A tengeralattjáró hangtalanul az ellenség felé veszi az irányt, míg szabad szemmel is felismerhető nem lesz, aztán víz alatt folytatja útját. A cirkáló irányt vált. Ha most elmegy, megint minden hiába volt. Ezúttal azonban a tengeralattjáró felé veszi az irányt.– Mindkét torpedót felkészíteni! A lövedék utolsó biztosítékait is kioldják és hallatszik a válasz: – Készen! Jobb torpedó – tűz! Gyors forduló, majd az első kémény irányába: Bal torpedó – tűz! A parancsnok figyeli a lövedékeket követő buborékcsíkot. Negyven csomó sebességgel, nyíl egyenesen száguldanak a cél felé. Ötszáz méter távolságról egy nagy hajó már nem tud kitérni. Minden nagyon gyorsan történik. A sziluett a periszkópban egyre kisebb, aztán már csak egy vékony csík látható a hajóból, majd az is eltűnik. Kilenc perccel a lövés után.”.  A Léon Gambetta volt az első, jelentősebb elsüllyesztett ellenséges hajó, és ezt követően a franciák cirkálóikat is kivonták az Adriáról, az Otrantói-szorosból és a továbbiakban csak a Földközi-tengeren operáltak.

Georg von Trapp kapitány és legénysége – köztük magyarok is! – azonban tovább tevékenykedtek az Adrián és a Földközi-tengeren, és arattak szép sikereket. Persze, ezek a vállalkozások nem csak szép nyugodtan becserkészett szállítóhajókról és beléjük eresztett torpedókról szóltak! „A parancsnok lerázza magáról a borús gondolatokat, visszatér a valóságba és a periszkóphoz lép. Hatezer méter távolságra van a gőzösöktől. A felszínre jön és utánuk ered. Meg akarja előzni őket, és mégiscsak el akarja kapni azt a kövér gőzöst. A lemaradt halászhajók közbeavatkoznak, és tüzet nyitnak. Nem tart azonban sokáig, mert a nagy nehezen megszerzett 8,8 centiméteres ágyú távolabbra lő, így nekik maguknak kell védelmet keresniük a felfegyverzett gőzösök mellett. Délutánra elromlanak a látási viszonyok. A horizontra leereszkedik a köd, a párás időben a hajókaraván elfordul, és a tengeralattjáró szem elől téveszti.”.

A konvojcsatákon túl Georg von Trapp volt az elsők egyike, aki egy ellenséges tengeralattjárót is elsüllyesztett. Megkapta az elérhető legmagasabb osztrák-magyar katonai kitüntetést, a Mária-Terézia rend lovagkeresztjét. Mégis, a legbüszkébb mindig arra volt, hogy legénységét veszteség nélkül tudta hazahozni. Visszaemlékezései 1935-től az Anschlussig kötelező olvasmánynak számítottak az osztrák középiskolások számára. A könyv az amerikai kiadás után a tavalyi év végén magyarul jelent meg (Az utolsó tisztelgésig. Egy osztrák tengeralattjáró-parancsnok történetei  (fordította: Palágyi Zsolt, Garamond Hungária, Bp. 2017).

Ahogyan Trapp fogalmazott: „A tengeralattjárók vasakarttal kitartottak, esküjük szerint teljesítették kötelességüket, egészen a zászló bevonásáig, az utolsó üdvlövésig, az utolsó tisztelgésig”.

Nem rajtuk múlt.

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Milo Yiannopoulos: "Soros Magyarország legrosszabb exportterméke"

Milo Yiannopoulos: "Soros Magyarország legrosszabb exportterméke"

Big pikcsör

Rendhagyó interjú Milo Yiannopoulos radikális szólásszabadságpárti újságíróval és a New York Times bestseller szerzőjével a jobboldal és a baloldal küzdelméről, magáról a szólásszabadságról, az iszlámról, az európai kultúráról és természetesen Orbán Viktorról, Donald Trumpról és Soros Györgyről.

Kijött az új adatvédelmi rendelet: a Google és a Facebook pedig kapott egy többmilliárd eurós pert a nyakába

Azon a napon perelték be csaknem tízmilliárd dollárra a Google-t és a Facebookot, hogy kijött az unió új adatvédelmi törvénye, a GDPR. A két cég az elmúlt időszakban nem fordított túl sok figyelmet a privát adatokra, amelyeket gyakran ki is bocsátottak egy harmadik félnek.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Erről szólt a mai nap.

A vásárolt menedékjoguk miatt aggódnak a migránsok

A vásárolt menedékjoguk miatt aggódnak a migránsok

amerika, london, párizs

Nagy az aggodalom a bevándorlók között Németországban miután kiderült, hogy a brémai kirendeltségen súlyos visszaélések voltak, és majdnem az összes menedékkérelmet elfogadták a hivatalban.

Farage: Brüsszel olyan, mint a szovjet idők Moszkvája, Juncker meg egy őrült

Farage: Brüsszel olyan, mint a szovjet idők Moszkvája, Juncker meg egy őrült

amerika, london, párizs

Nigel Farage brit függetlenségpárti politikus interjút adott a Heteknek, amiben részletesen kifejtette véleményét az Európai Unióról, Jean-Claude Junckerről és Európa jelenlegi helyzetéről. Úgy véli, hogy Brüsszel legnagyobb rémálma most Orbán Viktor.

Trumpnak igaza volt

Trumpnak igaza volt

amerika, london, párizs

Az amerikaiak többsége szerint Donald Trump legutóbbi kijelentése - miszerint az MS-13 néven elhíresült bűnbanda tagjai "állatok" - teljesen rendben van, hiteles, mivel ez az igazság.

A BL-döntő miatt szombaton nem tudsz meccsre menni? Segítünk!

A BL-döntő miatt szombaton nem tudsz meccsre menni? Segítünk!

hajrá, magyarok!

Nem vagy egyedül azzal, ha nem érted, miért nem tudsz szombat délután kimenni a kedvenc csapatod meccsére, hogy aztán megnézd otthon vagy egy kocsmában a BL-döntőt. Ám ha nem a Nemzeti Bajnokságokban játszanak a kedvenceid, vagy van amatőr csapat, akinek kimennél a meccsére, ez a cikk segíteni fog.

Kiszivárgott: Soros György dollármilliókkal próbálja meggátolni a Brexitet

Kiszivárgott: Soros György dollármilliókkal próbálja meggátolni a Brexitet

amerika, london, párizs

Kártyavárként omlik össze az a honi és nemzetközi liberálisok által kitalált hazugságkomplexum, melynek központjában az áll, "Soros György egy igazi filantróp, demokrata, aki sohasem ártja bele magát szuverén nemzetállamok belügyeibe önös érdekei okán". Ugyanis az idős agitátor immár másodszorra is komoly pénzeket tol egy olyan politikai szervezetbe Nagy-Britanniában, amelynek egyetlen célja van: szembemenni a britek többségi akaratával és meggátolni a Brexitet.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Az oldal a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató itt. Elfogadom.
Vissza az oldal tetejére