Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
szabad vasárnap
 
 
 
 

A mélység lovagjai: az első világháború elfelejtett osztrák-magyar tengeralattjárósai

Á. M.

2018. február 13. 16:22

Georg von Trapp: Az utolsó tisztelgésig c. könyvéről

Az első világháború centenáriumát éljük. Maga a Nagy Háború – ahogyan az angolszászok nevezik – némiképpen szerényen bújik meg a mai napig kézzelfoghatóbb hatásokkal bíró második világégés mögött. Pedig keserű iróniával jegyezhetjük meg: „szerénységre” semmi ok sem lenne, hiszen Európa ekkor ismerkedett meg a totális, gépesített háborúval, annak minden borzalmával együtt. De nem csak a totális háborút „köszönhetjük” az első világháború kirobbantóinak, hanem szándékolatlan következményként a totális rendszereket. Ma már tudjuk, hogy a felelősség majdnem mindenkié: a németek önteltsége mellett a francia revansvágy, az angol külügy egy részének aktív munkája, illetve az oroszok fedetten működő diplomáciája, amely irányítása alá vonta az állami szintű szerb sovinizmust, egyszóval, ezek a hatalmi szándékok együtt vezettek a kontinensre zúduló csapássorozathoz. Mindehhez az európai értelmiség unalma is hozzájárult: sokan, túl sokan várták és remélték a bekövetkező katasztrófát. Milyen sorsszerű, hogy a világháború előestéjén, 1913 első hónapjaiban egyszerre volt Bécsben Sztálin és Hitler is; a város ekkoriban Lueger antiszemita polgármestersége, és a zsidó Freud az embert ösztönlényként azonosító tanításai határozták meg. Ezzel együtt talán egyedül a szegény öreg Osztrák-Magyar Monarchia volt az az állam, amely a tolerancia szigeteként igazából nyugodtan maradt volna a helyén.

A bekövetkező háborúban ez a birodalom megsemmisült: Oroszország és Törökország is, más formában ugyan, de tovább létezett. Nekünk, magyaroknak az első világháború nem csak a hősies, de hiábavaló véráldozatot jelenti, hanem a vereséget és a rákövetkező összeomlást és a trianoni békét is. Később, 1945 után a kommunista diktatúra igazából nem tudott mit kezdeni az első világháborúval: a saját, nemzeti szempontunkat értelemszerűen nem akaródzott nekik bemutatni, az internacionalista szempont meg igazán volt értelmezhető. Egy-két alkotástól eltekintve tehát sok szó erről a hatalmas küzdelemről szó sem esett. 1990 után pedig volt egyéb rendezni való ügyünk - nem utolsósorban az igazságtétel lett volna ilyen -  és így az első világháború szemhatár alá került.  Ráadásul a magyar történeti emlékezetben érthető módon elsősorban a szárazföldi hadműveletek ragadtak meg, vagy ütötték át a feledés homályát: Galícia, a Kárpátok vagy a Doberdo-Isonzo-Piave pontok azok, amelyek a történelmet kicsit is ismerők számára mondanak valamit. A háborúban is jóval kisebb jelentőségűnek tűnő Adriai-tenger mindössze a Szent István csatahajó elsüllyesztése és Horthy admirális vagány otranto-i vállalkozása kapcsán bukkan fel. Pedig volt és most is lehet keresnivalónk errefelé.

Az Adria több alkalommal is kulcsfontosságú színtérnek bizonyult. A Szerbiának szánt utánpótlások egy részét Montenegrón keresztül kívánták szállítani az antant vezető hatalmai. Ennek a megakadályozására rendelték Georg von Trapp sorhajóhadnagyot, aki a tengeralattjárózás történetében úttörő eljárásnak számító, éjszakai vízfelszín alatti támadással elsüllyesztette a Léon Gambetta francia csatacirkálót.

"A tengeralattjáró hangtalanul az ellenség felé veszi az irányt, míg szabad szemmel is felismerhető nem lesz, aztán víz alatt folytatja útját. A cirkáló irányt vált. Ha most elmegy, megint minden hiába volt. Ezúttal azonban a tengeralattjáró felé veszi az irányt.– Mindkét torpedót felkészíteni! A lövedék utolsó biztosítékait is kioldják és hallatszik a válasz: – Készen! Jobb torpedó – tűz! Gyors forduló, majd az első kémény irányába: Bal torpedó – tűz! A parancsnok figyeli a lövedékeket követő buborékcsíkot. Negyven csomó sebességgel, nyíl egyenesen száguldanak a cél felé. Ötszáz méter távolságról egy nagy hajó már nem tud kitérni. Minden nagyon gyorsan történik. A sziluett a periszkópban egyre kisebb, aztán már csak egy vékony csík látható a hajóból, majd az is eltűnik. Kilenc perccel a lövés után.”.  A Léon Gambetta volt az első, jelentősebb elsüllyesztett ellenséges hajó, és ezt követően a franciák cirkálóikat is kivonták az Adriáról, az Otrantói-szorosból és a továbbiakban csak a Földközi-tengeren operáltak.

Georg von Trapp kapitány és legénysége – köztük magyarok is! – azonban tovább tevékenykedtek az Adrián és a Földközi-tengeren, és arattak szép sikereket. Persze, ezek a vállalkozások nem csak szép nyugodtan becserkészett szállítóhajókról és beléjük eresztett torpedókról szóltak! „A parancsnok lerázza magáról a borús gondolatokat, visszatér a valóságba és a periszkóphoz lép. Hatezer méter távolságra van a gőzösöktől. A felszínre jön és utánuk ered. Meg akarja előzni őket, és mégiscsak el akarja kapni azt a kövér gőzöst. A lemaradt halászhajók közbeavatkoznak, és tüzet nyitnak. Nem tart azonban sokáig, mert a nagy nehezen megszerzett 8,8 centiméteres ágyú távolabbra lő, így nekik maguknak kell védelmet keresniük a felfegyverzett gőzösök mellett. Délutánra elromlanak a látási viszonyok. A horizontra leereszkedik a köd, a párás időben a hajókaraván elfordul, és a tengeralattjáró szem elől téveszti.”.

A konvojcsatákon túl Georg von Trapp volt az elsők egyike, aki egy ellenséges tengeralattjárót is elsüllyesztett. Megkapta az elérhető legmagasabb osztrák-magyar katonai kitüntetést, a Mária-Terézia rend lovagkeresztjét. Mégis, a legbüszkébb mindig arra volt, hogy legénységét veszteség nélkül tudta hazahozni. Visszaemlékezései 1935-től az Anschlussig kötelező olvasmánynak számítottak az osztrák középiskolások számára. A könyv az amerikai kiadás után a tavalyi év végén magyarul jelent meg (Az utolsó tisztelgésig. Egy osztrák tengeralattjáró-parancsnok történetei  (fordította: Palágyi Zsolt, Garamond Hungária, Bp. 2017).

Ahogyan Trapp fogalmazott: „A tengeralattjárók vasakarttal kitartottak, esküjük szerint teljesítették kötelességüket, egészen a zászló bevonásáig, az utolsó üdvlövésig, az utolsó tisztelgésig”.

Nem rajtuk múlt.

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
A svéd szervezett bűnözés rámozdult a migránsokra

A svéd szervezett bűnözés rámozdult a migránsokra

amerika, london, párizs

A svédországi szervezett bűnözői körök rendszeresen kihasználják a migránsokat, hogy illegálisan pénzhez juthassanak. Leginkább a frissen érkezőket veszik rá arra, hogy pénzmosásban és más típusú csalásokban vegyenek részt.

Hamburg az interneten árulja a migránsoknak szánt faházakat

Hamburg eBay-en árulja azokat a házakat, amelyeket korábban azért vettek, hogy a hirtelen, tömegesen érkező migránsokat el tudják szállásolni.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ezek a nap legfontosabb hírei.

Egy magyar divatmárka, ami meghódítja a világot

A magyar Nanushka márka tervezőjét, Sándor Szandrát meghívták a divatvilág egyik legfontosabb eseményére, a New York Fashion Weekre.

Egy 2000 éves római női cipő bizonyítja, hogy a divat terén nincs új a nap alatt

A németországi Saalburg városának a római kort bemutató múzeumában állítottak ki egy olyan 2000 éves női cipőt, amely egyértelműen bizonyítja, hogy az ókori római nők már szinte ugyanolyan igényességgel kidolgozott és ugyanolyan díszességű cipőket hordtak, mint amilyeneket a modern nők hordanak.

Egy éve történt a barcelonai terrortámadás

Egy éve történt a barcelonai terrortámadás

amerika, london, párizs

Egy marokkói migráns hajtott bele a tömegbe Barcelona egyik közkedvelt sugárútján, majd hatszáz méteren keresztül tövig nyomta a gázpedált. Sokan meghaltak és több mint száz ember megsebesült. Mindennek már egy éve.

Genderkurzus: politika, semmi más

Genderkurzus: politika, semmi más

piszkostizenkettő

A genderideológia honi védelmezői felköptek és aláálltak: azt igyekeztek igazolni, hogy a gender bizony tudomány, elfogulatlan és semmiképp sem politikai projekt. Majd amikor mindezt érvekkel kívánják alátámasztani, azt kizárólag politikai érvekkel teszik.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére