Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
amerika, london, párizs
 
 
 
 

A liberalizmus mint imperializmus

2018. szeptember 21. 17:08

Dogmatikus utópizmussal vádolja meg a birodalmi terjeszkedésű liberalizmust legújabb könyvében Yoram Hazony, a jeruzsálemi Herzl Intézet vezetője, aki szerint a liberálisok bizonyos szempontból korántsem állnak távol a múlt század marxistáitól vagy éppen a középkori egyháztól.

Az izraeli filozófus „A nacionalizmus erénye” (The Virtue of Nationalism) című könyvéből jelent meg részlet a National Review-n, melyben a szerző amellett foglal állást, hogy a haladó liberális konstrukció az imperializmus egyik formája.

A nacionalizmus erénye (The Virtue of Nationalism)

Hazony szerint a fáraókhoz és a babiloni királyokhoz, a római császárokhoz és a római katolikus egyházhoz, vagy éppen a marxistákhoz hasonlóan a liberálisok szintén egy grandiózus elmélettel rendelkeznek arról, hogy miképp is fognak békét és gazdasági fellendülést hozni a világban azáltal, hogy lebontják a határokat és egységesítik az emberiséget a saját, univerzális szabályaiknak megfelelően.

A vízió egyértelműségétől és intellektuális alaposságától megrészegülve megvetik a tanácskozás fáradtságos folyamatát azon nemzetek sokaságával, melyekről úgy hiszik, egyszerűen csak el kellene fogadniuk az ő véleményüket arról, mi a helyes”

– írja a filozófus a liberális elitről, akik mindemellett – más imperialistákhoz hasonlóan – gyorsan kifejezik undorukat, megvetésüket és haragjukat, ha éppen más elképzelésekkel találkoznak.

Yoram Hazony ennek kapcsán megjegyzi, hogy a liberális imperializmus természetesen nem monolitikus. Amikor ugyanis George H. W. Bush deklarálta egy „új világrend” eljövetelét a kommunista blokk bukása után, akkor egy olyan világot képzelt el, melyben Amerika szolgáltatja az ENSZ Biztonsági Tanácsához köthető joguralom fenntartásához szükséges hadsereget. A rá következő amerikai elnökök elutasították ezt a tervezetet, és egy olyan világrendet részesítettek előnyben, ami Amerika egyoldalú fellépésén alapult az európai szövetségesekkel és másokkal egyeztetve.

Ezzel szemben az európaiak azonban inkább „transznacionalizmusról” beszéltek, mely nézőpont szerint a független nemzetek hatalma, beleértve Amerikát is, az Európában létrehozott nemzetközi és közigazgatási szervek döntései alá rendelődik.

Ezeket a nézeteltéréseket a nemzetközi liberális birodalom irányítása kapcsán gyakorta úgy jellemzik, mintha történelmileg újszerűek lennének, ám ez aligha van így”

– írja az izraeli filozófus, aki szerint a legtöbb esetben mindez egyszerűen a császár és a pápa közötti szüntelen középkori viták reinkarnációja.

Míg a császár szerepében (javarészt az amerikaiak) ragaszkodnak ahhoz, hogy az autoritásnak Washingtonban – mint politikai és katonai központban – kell összpontosulnia. A pápaság szerepében azok tetszelegnek (többnyire az európaiak, illetve számos amerikai tudós), akik a végső autoritást az egyetemes törvények legmagasabb szintű tolmácsolásában látják, nevezetesen az ENSZ és az Európai Unió igazságügyi intézményeiben.

Ezek a viták a liberális imperializmus táborán belül sürgető kérdéseket vetnek fel a Nyugat elkövetkezendő liberális konstrukciója kapcsán. De azoknak, akik továbbra is bizonytalanok abban, hogy kívánatos-e egy ilyen liberális birodalom fenntartása, a legszembeötlőbb tény az, hogy a nézeteltérés szereplői azonosak”

– jegyzi meg Hazony.

Yoram Hazony

A Herzl Intézet vezetőjének meggyőződése, hogy minden civakodásuk ellenére a liberális konstrukció hívei egyetlen imperialista vízió érvényesülésében egyesülnek: olyan világot szeretnének látni, melyben a liberális elveket egyetemes törvények kodifikálnak és szükség esetén erővel kényszerítik rá a nemzetekre. Ezáltal egyetértenek abban, mi fogja elhozni számunkra az egyetemes békét és a jólétet.

A legnagyobb ideológiai kérdés, mellyel az emberiség valaha is szembesült, az az, hogy vajon sikeresek leszünk-e világszerte egy életfelfogás megteremtésében… ami nem kevesebb, mint a liberalizmus korlátlan, feltétel nélküli elfogadása”

– idézi a szerző Ludwig von Mises szavait, mely valamennyi liberális frakciót jellemez és mostanra teljesen hagyományos liberális állásponttá vált.

Yoram Hazony szerint mivel a liberalizmus ellenfelei gyakorlatilag egyenként semmisültek meg, az enyhítő tényezők partvonalra kerültek, a dogmatikus liberalizmus mint domináns hang maradt meg a liberális táboron belül – egy olyan hangként, mely gyorsan magáévá tette a középkori katolikus birodalom legrosszabb vonásait öntudatlanul, beleértve a tévedhetetlenség tanát, valamint az inkvizíció és az indexre tétel hajlamát.

A kortárs amerikai és európai közélet egyik legjellegzetesebb vonása az, ahogyan a nyugati nemzeteket mostanra közmegszégyenítő kampányok és eretnekvadászatok sújtják, melyek célja, hogy megbélyegezzék és illegitimmé tegyenek egy embert vagy emberek egy csoportját, véleményt vagy politikát, amelyről úgy gondolják, hogy képes lehet bármiféle értelmes ellenállást tanúsítani a liberális doktrínával szemben”

– írja könyvében Hazony.

A szerző ennek okát abban véli felfedezni, hogy egy egyetemes politikai rendben, ahol mindenütt egy egységes jog érvényesül, ott a politikai és vallási álláspontok vagy éppen a nemzeti önrendelkezés elvével szembeni tolerancia szükségszerűen hanyatlik. Ennek példájára az izraeli filozófus a nyugati elit Brexittel szembeni agresszív ellenérzéseit hozza fel, mivel a liberális konstrukció nézőpontjából Európa egyesítése nem csak egy legitim politikai lehetőség a többi közül, hanem az egyetlen legitim lehetőség.

Fotó: AFP

Ugyanakkor nem Nagy-Britannia az egyetlen nemzet, mely érezte a liberálisok ostorának csattanását, hiszen mind Amerika, mind Izrael, vagy éppen a közép-európai országok is megtapasztalhatták azt Hazony szerint. Legyen szó például a zsidó és a keresztény hagyományokról, a nemzeti politikáról vagy a bevándorlás kérdéséről.

Napjainkban a nyugati világban olyan érzése van az embernek, hogy a vitatott ügyekről való meggyőződését többé nem szabad nyíltan kitárgyalnia”

– hívja fel a figyelmet a szerző, aki úgy véli, hogy az igazi sokszínűség a nyugati államok alkotmányos és vallási karakterében csak úgy tud jelen lenni még ma is, hogy az a szabadságukhoz ragaszkodók rovására megy.

OLVASTAD MÁR?

amerika, london, párizs
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Theresa May ezt most megúszta: marad a konzervatív párt élén

Theresa May ezt most megúszta: marad a konzervatív párt élén

amerika, london, párizs

A miniszterelnök ellen indított bizalmi szavazáson 200-an szavaztak bizalmat Theresa May-nek, míg 117-en szavaztak ellene.

Mindennapok Malmőben: fényes nappal, egy óvoda előtt történt a brutális leszámolás

Mindennapok Malmőben: fényes nappal, egy óvoda előtt történt a brutális leszámolás

amerika, london, párizs

Szerda reggel több lövéssel végeztek az áldozattal, miközben onnan pár méterre a gyerekek az óvodában reggeliztek.

Gyurcsány is megszavazta a túlóráról szóló törvényt

A mai nap az ellenzéki nihilről szólt. Ma volt lehetőségük megmutatni magukat, és bebizonyították, hogy még az ellenzéki szerepre sem érdemesek. Az egész bagázs, Tordai Bencétől, Kunhalmi és Vadai Ágnesig megpróbálta eljátszani, hogy ők a munkavállalók érdekeit képviselik, de igazából csak saját magukat próbálták építeni, és a törvényjavaslat megértése helyett hisztiztek és obstruáltak. A prímszámokat azonban Gyurcsány Ferenc vitte el, aki egy szavazásra ment be, de ott is félrenyomott, megszavazta a pártja és a frakciója által "rabszolgatörvénynek" nevezett javaslatot.

Már a rendőrökre is rátámadtak a tüntetők

Már a rendőrökre is rátámadtak a tüntetők

kétharmad

Habár az Index és más baloldali lapok azt állítják, hogy a rendőrség könnygázt alkalmazott az anarchista tüntetőkkel szemben, az igazság az, hogy ez pont fordítva történt. Megrohamozták a rendőrsorfalat, és több tisztet is lefújtak.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ezek voltak a legfontosabb hírek ma.

Legyőztük a női kézi Eb-n Romániát

Legyőztük a női kézi Eb-n Romániát

hajrá, magyarok!

A magyar válogatott a női kézilabda Európa-bajnokságon 31-29-es végeredménnyel legyőzte Romániát!

Milyen sört igyál a télen? | VIDEÓ

Milyen sört igyál a télen? | VIDEÓ

8)8)8

Itt a tél, jönnek az ünnepek! A hőségben megszokott könnyed sörök helyett ilyenkor érdemes inkább a barna sörök felé nyitni. Megnéztük a három legnagyobb tételben készülő magyar barna sört, hogy segítsünk nektek sört választani a télre!

Egy komikusnak megtiltották, hogy viccelődjön az iszlámmal vagy az LMBTQ-közösséggel

De a szerződésben még számos témát felsoroltak, amikről nem beszélhet.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére